Sorra emelik az állami cégek vezérigazgatóik fizetését, hogy az a piaci bérszínvonalhoz igazodjon – írja a Világgazdaság.
Elkezdték közelíteni a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok az első számú vezetőik juttatásait és követelményeit a piaci szintekhez, és beépíteni a prémiumok jelentős részét az alapbérbe – írja a Világgazdaság, hozzátéve: ezt a kormány tavaly szeptember 15-i rendelete is előírta.
Eszerint a pénzügyi szektorban 5 millió, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millió, míg a többieknél 3 millió forintra nőhet a vezérigazgatók havi bruttó alapbére.
A prémiumokat viszont az éves bér 20 százalékában korlátozták – szemben a korábbi akár 80 százalékot elérő aránnyal –, azzal, hogy effajta többletjuttatásban veszteséges cégek irányítói nem részesülhetnek.
Felfelé lóg ki kategóriájából az állami tulajdonba vett két bank, az MKB és a Budapest Bank, melyek a Világgazdaság értesülései szerint még a pénzügyi területen tevékenykedő állami cégek vezetőinél is többel honorálhatják vezetőiket, arra hivatkozva, hogy nekik bankpiaci szintű jövedelmet kell biztosítani – jegyzi meg a Világgazdaság.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Sencsen városa is fölkerül a magyar gazdaság térképére. Szijjártó Péter komoly bejelentést tett.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Kiderült, mire készülnek.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
