Bűn és bűnhődés

„Ukrajnát lerohanni és megtámadni bűn, háborúzni bűn, de az orosz agresszió és Putyin elítélése közben talán nem kellene a világnak átesnie a ló túlsó oldalára azzal, hogy a nagy és bűnös törlési kultúra csúcsra juttatásával most éppen mindent kukába dob, ami orosz.

A minap történt, hogy az angliai Exeter koncertközönsége felháborodott és tiltakozott, hogy a Madaras Gergely vezényelte Bournemouthi Szimfonikus Zenekar Csajkovszkij 6. Patetikus Szimfóniáját is műsorra tűzte. A zenészeket hangos nézőtéri vita zavarta meg, mondván, ilyen szörnyűségek közepette nem lehet orosz zeneszerző művét játszani. A koncertet Madaras Gergely mentette meg, aki elmagyarázta a közönségnek, hogy számára különösen személyes élmény, ha Csajkovszkijt, Sosztakovicsot vagy Sztravinszkijt játszik, vezényel.

A háborúval a törlési kultúra is szintet lépett, pedig jó lenne, ha a világ nem hülyülne tovább, és egy laza csuklómozdulattal nem dobná ki az egyetemes kultúrából az orosz kultúrát és az orosz zseniket. Talán nem kellene odáig jutni, hogy a törlők levegyék az orosz irodalmi műveket a könyvtárak polcairól, hogy a nagy orosz festők alkotásait múzeumok raktáraiba zárják, eltüntessék Mengyelejev periódusos rendszerét, az orosz klasszikusokat, Puskint, Dosztojevszkijt, Tolsztojt, Csajkovszkijt és társaikat pedig betiltsák.

Nem lehet Csajkovszkijt játszani és Dosztojevszkijt olvasni? Ha ide jutunk, akkor bármi is lesz a háború végkimenetele, mi veszítünk és elbukunk. Békére és ébredésre is szükség van!”