Egyesek minősíthetetlen célokra akarják felhasználni gyermekeinket – Kozma Ákos ombudsman a Mandinernek

Szokatlanul kemény véleményt fogalmazott meg a Krúdy Gyula Általános Iskolában februárban történtek kapcsán és hivatalból átfogó vizsgálatot kezdeményezett az oktatási intézményekben az ügy folyományaként. Ennyire súlyosnak ítéli meg a helyzetet?

Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz – ezt az Alaptörvényünk rögzíti. Ez tehát az origó, a kiindulási pont, amihez mindent mérnünk, viszonyítanunk kell. Az elmúlt hetekben napvilágot látott, felháborító hírek szerint úgy érezhetjük, hogy gyermekeinket olyanok használják fel minősíthetetlen céljaikra, akiknek éppen a legnagyobb biztonságot kellene megteremteniük számukra.

Innen közelítve érthető a kemény vélemény megfogalmazása.

Hogyan zajlik majd a vizsgálat?

A munka már elindult, a hivatal erőforrásainak átcsoportosításával. Ez egy hatalmas feladat, hiszen Magyarországon közel ezer intézményfenntartó működik. A napokban küldtük ki azokat a leveleket, amelyekben az összes fenntartót és rajtuk keresztül valamennyi intézményt megkeresünk. Olyan kérdéssor is szerepel a levelünkben, amely által – reményeink szerint –  összehasonlítható és jól feldolgozható adatokat kaphatunk. Célunk a megelőzés elősegítése, az, hogy soha ne fordulhassanak elő hasonló esetek.

Mivel lehet ezt elérni?

Egy olyan intézményrendszer átvilágítására van szükség, amely régóta, megszokott keretek között működik, de az idő szavára, az új kihívásokra nem mindig tud megfelelően reagálni. Meg fogjuk vizsgálni, hogy a jelenlegi keretrendszer, amelyben az oktatási intézmények működnek,

Számos törvény változott az elmúlt időszakban, ám kérdés, ezek az új szabályok a gyakorlatban megvalósultak-e. Ezt is szeretnénk megvizsgálni. Emellett természetesen készen állunk arra, hogy abban a kormányzat által bejelentett szakmai munkában, amelynek célja a gyermekvédelmi szabályozás újragondolása, esetleges módosítása, minden ezen a téren szerzett tudásunk és tapasztalatunk felhasználásával, segítő jelleggel, szakmai segítséget nyújtsunk.

Mikor lehet eredménye a vizsgálatuknak?

Hivatalba lépésem óta ez az eddigi legszélesebb körű vizsgálat, amelyet a helyzet komolyságára és a gyermekek érdekeire tekintettel igyekezni fogunk minél hamarabb befejezni. Azonban ehhez időre van szükség. Jelenleg az adatfelvétel időszakában vagyunk.

A vizsgálat bejelentéséről szóló közlemény végén arra is felhívják a figyelmet, hogy várják az állampolgári bejelentéseket is. Érkeztek már ilyenek?

Közleményünkben tájékoztattam az érintett szülőket, gyermekeket és pedagógusokat arról, hogy a gyermekek jogainak sérelme, vagy annak veszélye esetén több módon is kérhetik az ombudsmani eljárás megindítását. Egy telefonos zöldszámon, e-mailben és személyesen is várjuk a bejelentéseket. Ez az ügy most jelentősen megmozgatta a társadalmat. Sokan kerestek meg minket az elmúlt időszakban.

Ha már említette a gyermekvédelmi törvényi változásokat, az ellenzék egy része éppen azért támadta, mert nem vizsgálta az általuk „homofób törvénynek” nevezett jogszabályi változásokat.

Ahogy már említettem, az Alaptörvényből kell kiindulnunk, amely kimondja: minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, valamint azt is rögzíti, hogy a szülőknek van joguk megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. Én az Alaptörvényre tettem esküt, nekem az abban foglaltak védelme a feladatom. Az Ön által is említett jogszabályok pedig az Alaptörvény érvényesülését segítik elő.

Volt más ellenzéki kritika is, így például a tanárok sztrájkjogának csorbulása kapcsán. Nehezményezték, hogy nem szólalt meg ebben a kérdésben.

A tanárok sztrájkjogának vitája már a világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszaka alatt elkezdődött. Már akkor rögzítettem, hogy a sztrájkhoz való jog kizárólag az Alaptörvénnyel összhangban lévő törvényben meghatározott követelmények maradéktalan betartása mellett gyakorolható, ilyen esetben élvez alkotmányos védelmet. Kiemeltem azt is, hogy a gyermekek Alaptörvényben biztosított oktatáshoz való jogának a sztrájk időtartama alatt is érvényesülnie kell, hiszen az oktatásból való kiesés súlyosan negatív hatása nem feltétlenül azonnal, hanem akár közép, vagy hosszú távon jelentkezik. 2022 márciusában külön felhívást tettem közzé a gyermekek oktatáshoz való jogának a pedagógussztrájk alatti érvényesülése érdekében. Hangsúlyozottan kértem mind az érintett szakszervezeteket, pedagógusokat, mind pedig a szülőket, hogy

A pedagógussztrájk miatt felszínre került feszültségek megoldása kizárólag a gyermekek legjobb érdekeit szolgáló módon, a gyermekek oktatáshoz való alkotmányos jogának sérelme nélkül történhet. A szabályozással kapcsolatos egyes kérdések az Alkotmánybíróság előtt vannak. Természetesen továbbra is vizsgáljuk azokat a felvetéseket, amelyekkel e tárgyban hozzánk fordultak. Ki ne szeretné, hogy a pedagógusok fizetése emelkedjen, hogy ne legyenek betöltetlen pedagógus-álláshelyek? Ezek azonban elsődlegesen nem alkotmányossági kérdések, így az ennek kapcsán felvetett jelzések és panaszok alkotmányossági vizsgálata nagyon összetett. Igyekeztem tájékozódni nemzetközi téren is, és tudomásom szerint csak Németországban negyvenezer betöltetlen pedagógus-álláshely van, Európa több országában pedig folyamatosan tüntetnek a pedagógusok a jobb anyagi megbecsülésükért. Azonban külföldön ombudsmani alapjogi vizsgálatokat emiatt nem indítottak.

Korábban vizsgálta az iskolaőri rendszert is. Mik voltak a tapasztalatai?

Amikor az iskolaőri rendszert 2020-ban elfogadta a Parlament, csak rövid idő jutott a felkészülésre. Igyekeztünk akkor olyan alapvetéseket megfogalmazni az iskolaőrök képzésére vonatkozóan, amelyeket elengedhetetlenül fontosnak tartottunk ahhoz, hogy

Külön felhívtam a figyelmet arra, hogy a különböző okokból hátrányos helyzetű, vagy tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű, vagy éppen autizmussal élő gyermekek számára ez az új intézmény – amely egy egyenruhás személy megjelenését jelenti az iskolában – problémákat vethet fel. Azt kértem, hogy az iskolaőrök legyenek felkészítve arra, hogy az ilyen gyermekekkel is tudjanak megfelelőképpen kommunikálni. Az intézmény elindulásával egy időben elrendeltem, hogy Hivatalunk Rendészeti Főigazgatóságának munkatársai folyamatos monitorozási, ellenőrzési munkába kezdjenek. Azóta már jó néhány vármegye iskolaőri munkáját sikerült teljeskörűen áttekinteni. Átfogó képünk van tehát a rendszer működéséről.

Egy 2020-ban benyújtott panasz szerint elsősorban olyan intézményekbe küldték az iskolaőröket, ahol többségben vannak a roma nemzetiségű diákok. A hivatal vizsgálata szerint azonban nem tekinthető diszkriminatívnak az a folyamat, amikor arról döntenek, hogy mely intézményekbe vezényelnek iskolaőröket.

Természetes velejárója egy új intézménynek, hogy vizsgálatot kezdeményeznek a felállításával összefüggésben, de az iskolaőri munkával kapcsolatban egyéni, konkrétan a jogsérelmet szenvedett személytől beadvány nem érkezett. Ez a konkrét ügy egy civil jogvédő szervezettől érkezett, hatósági eljárást folytattunk és valóban azt állapítottuk meg, hogy nem érhető tetten diszkrimináció. A hatóság álláspontja szerint nem hátrány az, ha a törvény által a nevelési-oktatási intézmény rendjének fenntartására létrehozott iskolaőrség egy nevelési-oktatási intézményben ténylegesen működik, az iskolaőr egy intézményben jelen van. Azt, hogy a rend fenntartását, a biztonságot az intézményben külön, a tanítási idő alatt folyamatosan jelenlévő személy biztosítja, nem lehet kedvezőtlenebb bánásmódként értelmezni ahhoz képest, ha ilyen személlyel az intézmény nem rendelkezik. Ennek megfelelően

függetlenül attól, hogy minden intézményben, vagy csak bizonyos intézményekben, illetve milyen etnikai összetételű intézményekben kezdte meg munkáját iskolaőr. A kérelmező közvetett hátrányos megkülönböztetésre hivatkozott, közvetett hátrányos megkülönböztetésről a törvényi definíció alapján pedig olyan rendelkezés esetében beszélünk, amely egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, a hátrány tehát a közvetett hátrányos megkülönböztetésnek törvényi eleme. A hatóság továbbá rámutatott arra, hogy az iskolaőr jelenlétét igénylő nevelési-oktatási intézmény köt megállapodást a rendőrséggel az iskolaőrök működésére, valamint a rendőrség a fenntartó kezdeményezésére működik közre az általános és középiskola rendjének fenntartásában.

A koronavírus-járvány után kitört az orosz–ukrán háború, az ombudsmani hivatal pedig rögtön cselekedett: több ideiglenes területi irodát, illetve információs pontot hoztak létre a határ mentén, illetve a fővárosban. Hogyan tudja a hivatal segíteni a menekülteknek?

2019 szeptemberében, amikor elkezdtük a munkát, még kék volt az ég és sütött a nap. De aztán elkezdődött a járvány, egymást követték a különböző válságok, majd jött a háború, és azóta nagyon borús időszakban dolgozunk. A kialakult humanitárius válsághelyzetben a kezdetektől fogva cselekvésre volt szükség. Kiemelten fontosnak tartottam, hogy – a járványidőszakhoz hasonlóan – újfent személyesen kövessem nyomon az eseményeket, ezért gyors döntést hoztam, és a háború kirobbanása után két nappal, a Hivatal minden erőforrását átcsoportosítva lementünk a határra, hogy az Ukrajnából menekülőket minden erőnkkel támogassuk és segítsük. Néhány napon belül a záhonyi vasútállomáson, majd nem sokkal később Beregsurányban is létrehoztunk egy ideiglenes területi irodát, és információs pontot állítottunk fel a fővárosi BOK Sportcsarnokban is. Ezen a három helyszínen folyamatosan, azóta is jelen vagyunk és azon dolgozunk, hogy minél több embernek közvetlenül is jogi és humanitárius segítséget nyújthassunk.

Helyszíni kirendeltségeinken elsősorban a jogi tanácsadásban és – például az itteni életük megkezdéséhez szükséges – ügyintézésben segítjük őket. Én is részt vettem személyesen is ebben a rendkívüli munkában és most is ott vagyok, amikor csak szükség van rá. Ezen kívül ellenőrizzük a menekültek ellátásában részt vevő állami szervek munkáját, valamint a nemzetközi ombudsmani közvéleményt is folyamatosan tájékoztattam és tájékoztatom az aktuális helyzetről. Magyarország nagyon büszke lehet arra, amit az Ukrajnából, a háború elől menekülők megsegítése érdekében tett és tesz, ezt a világon mindenhol elismerik.

Januártól megint bővült a hivatal portfóliója a fogyatékosságügyi mechanizmussal. Ez mit takar?

A Fogyatékosságügyi Egyezmény rendelkezései alapján a részes államok, jogi és közigazgatási rendszerüknek megfelelően, az államon belül fenntartanak, megerősítenek, kijelölnek vagy létrehoznak egy vagy több független mechanizmust magában foglaló keretrendszert, a megfelelő módon, amely segíti, védi és ellenőrzi az egyezmény végrehajtását. E mechanizmus kijelölése vagy létrehozatala során a részes államok figyelembe veszik az emberi jogok védelmét és előmozdítását célzó nemzeti intézmények jogállásának és működésének alapelveit. Az alapvető jogok biztosa a független mechanizmus feladatainak teljesítése keretében – többek között – véleményezi a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok tervezeteit, javaslatokat fogalmaz meg a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotására, módosítására; figyelemmel kíséri az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtását, ennek körében véleményezi a program, illetve az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek végrehajtásáról szóló beszámolókat; véleményezi a Fogyatékosságügyi Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentést; javaslatokat, ajánlásokat tesz a kormány tagjai számára a fogyatékos személyeket érintő kormányzati döntésekre, programokra, közreműködik azok előkészítésében.

Többször volt a határon, sorra nyíltak a vidéki irodáik. Ezek szerint nem szereti a központban ülve végezni a munkát?

Hivatalba lépésem kezdetétől nagy hangsúlyt fektetek a személyes jelenlétre, a személyes kapcsolattartásra. Ezáltal olyan tapasztalatokat és személyes benyomásokat tudok szerezni, amelyeket nagyon jól tudok hasznosítani a mindennapi alapjogvédelmi munkám során. Sok külföldi kollégám nem igazán érti ezt, mert ahhoz szoktak hozzá, hogy az alapjogi munka abban csúcsosodik ki, hogy ülünk az asztalnál és különböző közleményeket fogalmazunk meg, nyilatkozatokat teszünk, ezt elítéljük, azt meg elvárjuk. Pedig ennél jóval több eszközünk van.

Korábban soha nem voltak még például ombudsmani irodák vidéken. Hiába élünk modern korban, körülvéve mindenféle digitális eszközzel, a leginkább rászorulók nem biztos, hogy rendelkeznek ezekkel a lehetőségekkel. Ezért döntöttünk a hivatal területi irodáinak megnyitása mellett, ahol mindenki személyesen mondhatja el a panaszát a kollégáimnak. Nagyon népszerű ez az intézkedés, hetekkel előre elfogynak az időpontok.

Mennyi panasz érkezik a hivatalhoz évente és milyen jellegűek?

A panaszok nagyon sokrétűek, egy részük az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósághoz érkező hatósági ügy, de többségük ma is klasszikus ombudsmani eljárás kezdeményezése. Minden vizsgálatunkat nyilvános jelentéssel zárjuk. Egy ügyet sem tekintünk jelentéktelennek, hiszen a panaszos számára lehet, hogy ez éppen élete legnagyobb problémája. Fontos, hogy minden ügy mögött a hozzánk forduló, segítségre szoruló embert kell lássuk.

Nyitókép: Philipp Schulze / DPA / AFP. Illusztráció.