Nem jár egyéni kompenzáció az adatvédelmi jogsértésért

2013. november 13. 10:34
Dobos Zoltán
Ars Boni

Hivatalosan is végére ért a Facebook finoman szólva is aggályos adatkezelési gyakorlata miatt indított kártérítési per.

„Az adatvédelmi jogban nagy port kavart ügy a Facebook hirdetéseket kezelő rendszere miatt robbant ki. A Beacon névre hallgató program a felhasználó által látogatott külső oldalakról gyűjtött információkat, aminek segítségével a Facebook vonzóbbá szerette volna tenni magát a hirdetők előtt. A Beacon lehetővé tette, hogy a felhasználó szokásait feltérképezve a korábbiaknál is  személyre szabottabb felület jelenjen meg a képernyőn. Nagy viták után végül per indult a Facebook ellen, aminek az lett az eredménye, hogy a Facebook önként módosította a rendszer működését: a Facebook csupán a felhasználó előzetes hozzájárulásával juthatott volna hozzá a kívánt adatokhoz. Egy oknyomozó riport azonban végleg lerántotta a leplet: a Facebook továbbra is kap adatokat, függetlenül a felhasználó nyilatkozatától. (...)

A per megindulását követően nemsokkal a felek egyezségtervezetet nyújtottak be, amelyről a bíróság megállapította, hogy a törvényi feltételeknek megfelel, és jóváhagyta azt. Az egyezség szerint a Facebook köteles egyrészt teljesen leállítani a Beacon működését, másrészt a fellépő reprezentatív képviselőknek pénzbeli kompenzációt fizetni (különböző, 1000$ és 15 000$ közötti összegeket), harmadrészt 9,5 millió dollárt egy létrehozandó alapítvány rendelkezésére bocsájtani. Az alapítványnak az – ügyvédi munkadíj levonása után megmaradó 6,5 milló dolláros – összeget személyiségi jogokkal kapcsolatos felvilágosító kampányokra kell fordítania, de a sérelmet szenvedő felek külön kompenzációt nem kaptak.

A bíróságnak tehát nem volt esélye állást foglalni abban a kérdésben, hogy a Facebook valóban jogot sértett-e, és ha igen, ezért mekkora kártérítési felelősséggel tartozik, az ítélet azonban mégis tartogat érdekességeket. A bíróság ezt az alkut ugyanis a cy-prés doktrína kreatív, és azóta sokat kritizált alkalmazásával találta anyagi jogi szempontból elfogadhatónak. Az esetjogban kidolgozott cy-prés doktrína szerint ha egy bizonyos célra fordítani rendelt vagyontömeg eredeti célja végleg ellehetetlenült, gazdaságilag irracionálissá vagy illegálissá vált, akkor a bíróság elrendelheti az összegnek a létrehozó akaratához leginkább közelálló, jótékonysági célra történő fordítását. A bíróság indokolása alapján ez esetben a gazdasági irracionalitás és a doktrína alkalmazhatósága azért állapítható meg, mert a megállapodásban szereplő pénzmennyiség a csoportban maradtak közt szétosztva nem volna alkalmas arra, hogy bármilyen kompenzációs hatással bírjon, ellenben mivel az internetes adatvédelem problémája társadalmi szintű kérdés, méltányos az összeget jótékony célra fordítani.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/11229