Jó ez így

Ombudsman: Nem diszkriminatív a levélben szavazás

2013. november 19. 10:35

Korábban a DK-s Molnár Csaba fordult az alapvető jogok biztosához, hogy kezdeményezze a választási eljárási törvény alkotmányossági felülvizsgálatát, mert a szabályozás csak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezőknek teszi lehetővé a levélben szavazást. Székely László szerint nincs ok a normakontrollra.

A választási eljárási törvény szerint csak azoknak a magyar állampolgároknak van lehetősége levélben szavazni, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. Ugyanakkor a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás időpontjában külföldön tartózkodó állampolgárok nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ők továbbra is csak a külképviseleteken szavazhatnak, ami sok esetben hosszabb utazást is igényelhet. A DK alelnökének beadványa szerint ez a szabály indokolatlanul tesz különbséget a magyarországi lakcímmel rendelkező, illetve nem rendelkező külföldi magyarok között. 

Az alapvető jogok biztosa válaszlevelében hangsúlyozta, hogy a szavazat leadásának módszerei közötti választás nem alkotmányossági kérdés mindaddig, amíg biztosítottak a megfelelő garanciák. Kiemelte továbbá, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat szerint igazolható a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakóhelyű, de a választás napján nem Magyarországon tartózkodó választópolgárok közötti különbségtétel. Az Alkotmánybíróság ugyanis idén januárban egy határozatában megállapította, hogy a választópolgárok összessége a lakóhelyük tekintetében nem tekinthető homogén csoportnak, ezért a kifogásolt rendelkezés diszkriminatív jellege sem vizsgálható.

Székely László vizsgálata során megállapította: nem jelent hátrányos megkülönböztetést a választási eljárási törvény azon rendelkezése, amely szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nem szavazhatnak levélben.

A határon túli magyarok és a külföldön dolgozó választópolgárok szavazásának szabályozását több ellenzéki párt is bírálta korábban. Szabó Máté korábbi ombudsman szeptemberben foglalkozott a kérdéssel, de végül is nem látott okot arra, hogy az ügyben Alkotmánybírósághoz forduljon. Székely László rámutatott: az akkor kialakított ombudsmani álláspont óta nem történt lényeges változás a választójogi szabályozásban, így a korábbi álláspont megváltoztatása nem indokolt.

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/11288

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés