EU-s jogba ütközhet

Földforgalmi törvény: kötelezettségszegési eljárást indít a Bizottság

2014. október 16. 12:46

Csütörtökön úgy döntött az Európai Bizottság, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az új földforgalmi törvény miatt, amely ugyan feltételekhez kötve lehetővé teszi a tagállami állampolgárok földvásárlását, de bizonyos körben jelentősen korlátozza a használati jogokat.

Tavasszal végleg lejárt a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratórium, így az új földforgalmi törvény május elseje óta hatályos rendelkezései szerint csak az szerezheti meg termőföld tulajdonjogát, aki mezőgazdasági szakképzettséggel vagy hároméves gyakorlattal rendelkezik. Ez a követelmény egyaránt vonatkozik a magyar, illetve a más EU-tagállami állampolgárokra. A magyar szabályozás azonban nem csak a tulajdonszerzést, de a hosszú távú használatot, így a haszonélvezetet és a bérletet is korlátozza. Bizonyos haszonélvezeti szerződéseket például már egy 2013 decemberi törvénnyel megszüntettek, szintén május elsejei hatállyal.

Az Európai Bizottság most kötelezettségszegési eljárást indított a szabályozás miatt. A Bizottság véleménye szerint a magyar jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós rendelkezéseket. Ezek az uniós alapszabadságok csak kellően indokolt esetben és az arányosság elvével összhangban korlátozhatók. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük – olvasható az Európai Bizottság tájékoztatásában.

Az első vitatott rendelkezés egy 2013 decemberi magyar törvényben szerepel, amely 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos használati szerződéseket. E szabály, amely csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, a korábban bejelentett, 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. „Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől” – állapította meg a brüsszeli intézmény.

Az Európai Bizottság vitatja a szóban forgó törvény egy másik rendelkezését is, amely nagyon rövid felmondási idővel teszi lehetővé bizonyos, több mint 20 éve megkötött földbérleti szerződések egyoldalú felmondását. Ez Brüsszel szerint a haszonélvezeti szerződések megszüntetése kapcsán kifejtettekhez hasonló aggályokat vet fel.

Az Európai Bizottság felkérése úgynevezett felszólító levél formáját ölti, ami a kötelezettségszegési eljárás első szakasza. A kormánynak erre két hónapon belül kell válaszolnia: ha a Bizottság a választ, illetve az időközben megtett intézkedéseket nem találja kielégítőnek, az Európai Bíróságon beperelheti Magyarországot.

Az osztrák kormány tagjai többször kifogásolták az új magyar jogszabályt, szerintük a magyar eljárás ellentmond az EU-jognak. Andrä Rupprechter földművelésügyi miniszter február 17-én úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, megvizsgálja az új magyar földtörvényt. Erre válaszul Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter barátságtalan lépésnek nevezte az osztrák megnyilatkozást és hangsúlyozta, osztrák kollégája zsebszerződéseseket véd, olyanokat, akik igyekeztek megkerülni a mindenkori magyar jogszabályokat, a külföldiek földvásárlási moratóriumát is, amiről mindenkinek tudomása volt, a befektetőknek és spekulánsoknak egyaránt. 

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/14142