Devizásmentés

Nem alkotmányellenes a devizás törvény

2014. november 11. 13:59

Elutasította az Alkotmánybíróság azokat a bírói indítványokat, amelyek a devizahiteles törvény alkotmányellenességének megállapítására irányultak. A törvény visszamenőleg tisztességtelennek vélelmezi az egyoldalú szerződésmódosítást, és ennek ellenkezőjét a bankoknak kellett bizonyítani. Az AB szerint ez nem sérti sem a visszaható jogalkotás tilalmát, sem a tisztességes eljárás követelményét.

A parlament által a nyáron elfogadott devizahiteles törvény vélelmezte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenek voltak. A bankoknak az államot kellett beperelniük, hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsák: eddig ez a perek legnagyobb részében nem sikerült nekik. Ezen perek során több bíró is felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel álláspontjuk szerint a törvény a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik és a tisztességes eljárás követelményét is sérti.

Az Alkotmánybíróság keddi döntése az elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék által kezdeményezett ügyekre vonatkozik. Eszerint a törvény támadott rendelkezései nem alkotmányellenesek. Az Alkotmánybíróság a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésben azt állapította meg, hogy az egyoldalú szerződésmódosításoknak a kezdetektől fogva mindvégig korlátját képezte a jóhiszeműség és tisztesség általános törvényi követelménye. A hitelpiaci törvény speciális felhatalmazó rendelkezése nem helyezte hatályon kívül és nem is függesztette fel a tisztesség követelményét.

Az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének a konkrét feltételeivel kapcsolatos jogértelmezést ugyan utólag foglalták polgári kollégiumi véleménybe, kúriai jogegységi határozatba, majd végül törvénybe, de ezek a követelmények kezdettől fogva levezethetők voltak az általános háttér-jogszabályi rendelkezésekből. A tisztességesség mércéje nem változott, pusztán a vizsgált törvényben rögzítésre került az, ami korábban is eleve követelmény volt.

A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a deviza- és forinthitelezésből eredő vitás kérdések nem csupán az érintett adósok problémái, hanem azok nemzetgazdasági és így össztársadalmi jelentőségűek. Ebből kifolyólag nem oldhatók meg hatékonyan kizárólag a hagyományos, kétpólusú polgári perekben. A pénzügyi intézmények számára a keresetindításra adott 30 napos határidő nem tekinthető sem szükségtelen, sem aránytalan alapjog-korlátozásnak. Ez az idő elegendő volt arra, hogy a pénzügyi intézmények reálisan mérlegelhessék és elhatározhassák, hogy meg kívánják-e dönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét.

A határozathoz Juhász Imre, Salamon László és Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indoklást, Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.

A jelen ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a deviza alapú hitelszerződéseket illetően sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága. Ugyancsak nem volt tárgya a most meghozott határozatnak a Fővárosi Ítélőtábla által a másodfokú perek során benyújtott bírói kezdeményezések, valamint az érintettek által benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálása. Ezekben a még folyamatban lévő ügyekben az Alkotmánybíróság folytatja a vizsgálatot, és hamarosan döntést fog hozni – olvasható az Alkotmánybíróság közleményében.

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/14300