Ha nem a párbeszéd uralkodik, Európa magát verheti szét

2014. november 13. 10:26

Trócsányi László
SzegedMa

Konkrétumokról, jogi kérdésekről kell beszélni. Ami rossz, azt korrigálni kell, de ne legyenek előítéletek! Kétségtelen, nagyon sok előítélet van velünk szemben. Interjú.

A devizahitelekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a 2015-ös esztendő az elszámoltatás éve lesz. Ezen a területen kívül milyen fontosabb jogszabályok születtek meg, illetve vannak előkészítés alatt?

Megoldást találtunk a tényleges életfogytig tartó büntetés ügyében. E kérdésben voltak vitáink az Emberi Jogok Európai Bíróságával, de folyamatban van a törvény elfogadása Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökével, Handó Tündével rendszeresítettük a szakmai kapcsolatot. Ez természetesen nem terjed ki a konkrét ügyekre, hiszen a bíró független. Az új polgári perrendtartási és büntetőeljárási kódexek megalkotása érdekében az OBH bevonásával több munkacsoportot hoztunk létre. (...)

Mint professzor, mint korábbi diplomata és alkotmánybíró, aki számtalanszor hangoztatta, hogy az alaptörvénynek és az európai uniós értékeknek miként kell a magyar jogrendben egymás kiegészíteniük, mi a véleménye azokról a nemzetközi támadásokról, amelyek különböző jogszabályok vagy -tervezetek kapcsán érik Magyarországot, s arról szólnak, hogy eltávolodunk az európai jogrendtől?

Valóban nehéz időszakot élt meg a magyar diplomácia 2011 és 2013 között. Az Alaptörvény és a sarkalatos törvények komoly vitákat váltottak ki az Európai Bizottságnál (EB) és az Európa Tanács Velencei Bizottságánál. Nagykövetként éltem meg ezt az időszakot, amikor számtalan vizsgálat indult hazánk ellen. Az EB által kifogásoltakat a kormány korrigálta. Az európai értékek közösek, minden országra nézve kötelezőek. A jogszabályokba be kell illeszteni a tagállamok alkotmányos identitását. Ilyen például az állam és az egyház viszonya vagy a családjog. E területeken tipikusak a nemzeti specifikumok. Egy több mint 500 milliós közösségben nem egyforma a társadalmi morál. Ami Skandináviában jó, nem biztos, hogy Dél-Olaszországban vagy Közép-Európában is működőképes. Egy a lényeg: legyünk pragmatikusak, és ne érzelmekből vitatkozzunk! A vitáknak sok esetben politikai szintre emelt érzelmi kiindulópontja van. Ha három különböző politikai családhoz tartozó ember a maga egymástól teljesen különböző véleményét fogja elmondani, akkor az zsákutca. Az nem működőképes, ha a politikai többség elítéli a kisebbséget. Azt vallom, hogy konkrétumokról, jogi kérdésekről kell beszélni. Ami rossz, azt korrigálni kell, de ne legyenek előítéletek! Kétségtelen, nagyon sok előítélet van velünk szemben. Bármit is csinálunk, némelyek azt feltételezik, hogy rossz szándék vezet minket, sőt biztosan nem demokratikusan gondolkodunk. Ha megfelelő módon zajlik a vita, az Európának hasznos. Ha viszont erőből próbálnak ügyeket kezelni, az árt. Amennyiben elkezdik a tagállamok egymást bűnösnek beállítani, akkor rossz irányba megy Európa, és szétveri magát. Ha azonban párbeszédet folytatunk, akkor komoly esélyünk van arra, hogy megoldásokat találjunk.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/14313