Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

Lobbiérdekek?
2016. január 19. 14:54 | Írta: Bakó Beáta

A 2014 márciusában hatályba lépett új polgári törvénykönyv átfogó módosításának lehetőségéről rendezett vitát a Magyar Jogász Egylet. Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára többször hangsúlyozta, hogy még nincs döntés a módosításról. A felszólaló banki szakemberek számos ponton egyetértettek az IM-mel, például a zálogjog teljes reformja és a hitelbiztosítéki nyilvántartás eltörlése kapcsán. A cégvezetők felelősségének tavalyelőtt pánikot okozó szabályain is módosítanának. Menyhárd Attila, az ELTE tanszékvezetője nem ért egyet a tervvel, Vékás Lajos, a kodifikációs bizottság elnöke pedig levélben tiltakozott. Tudósításunk.

Senki nem örül, ha nagyobb kockázatot kell viselnie, mint amit vállalni szeretne

Még két éve sincs hatályban az új polgári törvénykönyv, de máris átfogóan módosítanák – derült ki a múlt héten, mikor a Magyar Jogász Egylet meghirdette a hétfői szakmai vitáját a módosítás téziseiről. A Ptk. kidolgozását végző kodifikációs bizottság elnöke, Vékás Lajos éles hangú nyílt levélben bírálta a módosítás ötletét. A professzor szerint a banki érdekcsoportok és a közjegyzői lobbi „elvtelen érdekérvényesítésének” eredménye, hogy most vissza akarják hozni a fogyasztók számára kockázatot jelentő önálló zálogjogot, illetve a közhiteles zálogjogi nyilvántartást. Vékás kapkodásnak minősítette a módosítást, szerinte a Ptk. alkalmazása csak azért ütközik kezdeti nehézségekbe mert a jogalkalmazók még nem értették meg egészében a kódexet.

A Ptk. nem egy önmagáért való jogalkotási mű. A polgári jognak a gazdasági viszonyokhoz kell alkalmazkodnia, mert a gazdasági szereplők nem fognak a Ptk-hoz alkalmazkodni, sőt, rosszabb esetben megkerülik azt, vagy külföldi jogot kötnek ki mondta a vitán (vélhetően Vékás levelére reagálva) Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, aki ugyanakkor a magyar jogtudomány kiemelkedő alkotásának nevezte a Ptk-t és külön köszönetet mondott ezért Vékás Lajosnak. Bodzási hangsúlyozta, hogy a módosításról még nincs döntés, csak a lehetőségéről szeretnének vitát indítani. Ugyanakkor előadásából az is kiderült, hogy már egy éve dolgozik az IM-ben egy munkacsoport az ügyön, de nem sikerült konszenzusra jutniuk, hogy érdemes-e hozzányúlni máris a kódexhez.

Mint mondta, elismeri, hogy a Ptk-val kapcsolatos problémák és ellentmondások egy része jogértelmezés útján feloldható, viszont van, amihez mindenképp hozzá kellene nyúlni, és minél előbb. A helyettes államtitkár az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank magyarországi vállalati hitelezéssel kapcsolatos 2014 novemberi jelentésére is hivatkozott, mely szerint az új Ptk számos rendelkezése ellentmondásos és a hitelezőknek bizonytalanságot okoz, ezért módosítani kellene.

Ferencz Iván, a Fundamenta jogi igazgatója és Landgraf Erik, az FHB Jelzálogbank ügyvezető igazgatója is egyetértett abban, hogy bizonyos pontokon mielőbb módosítani kell a kódexet, Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK egyetemi tanára viszont bírálta az erről szóló terveket. Mint mondta, „természetes, hogy vannak szakmai viták, hiszen a polgári jog kockázatokat telepít, és senki sem örül, ha a törvény rá nagyobb kockázatot telepít, mint amennyit vállalni szeretne”. Szerinte a Ptk. a kockázattelepítést és érdekkiegyenlítést megfelelően valósítja meg. Hozzátette: nem kell rögtön módosítani, ha nem értünk valamit a Ptk-ban, ugyanis még szakemberekkel is előfordul, hogy félreértik, vagy nem látják át az összefüggéseket.

Menyhárd azonban kisebbségben maradt ezzel a véleményével, ugyanis a másik két hozzászóló – mindketten banki szakemberek – több alapvető kérdésben is egyetértettek az államtitkárral. Ez alapján az alábbiak azok a szabályok, amelyek esélyes, hogy változni fognak.

Visszahoznák az önálló zálogjogot

Az önálló zálogjog lényege, hogy bár a „rendes” zálogjoghoz hasonlóan általában egy követelés biztosítékaként jön létre, de utóbb attól elválik, és ettől függetlenül lehet adni-venni. Tipikus példája, hogy ha valaki kölcsönt vesz fel a banktól és cserébe önálló zálogjogot alapít a bank egy vagyontárgyán (mondjuk a házán), akkor a bank ezt az önálló zálogjogot eladja egy jelzálogbanknak, amely egy összegben fizet érte. Ez tehát a kölcsönt nyújtó bank refinanszírozására egy mód: a bank ahhoz igazodva fog törleszteni a jelzálogbanknak, ahogy neki törleszt az adós. Az adós házán ugyanaz a zálogjog van rajta, csak a jogosultja már nem az eredetileg hitelt nyújtó bank, hanem a jelzálogbank. Ez a rendszer 2000 óta lehetővé tette a lakáscélú hitelek széleskörű elterjedését Magyarországon, és hatalmas portfóliók épültek ki ezzel a logikával – mondta a vitában Landgraf Erik, az FHB Jelzálogbank ügyvezető igazgatója.

Az önálló zálogjog jogintézményét az új Ptk. megszüntette, és helyette bevezette a különvált zálogjogot. Leegyszerűsítve az a különbség a kettő között, hogy míg az önálló zálogjog akkor is átruházható és forgalomképes, ha már nincs is meg az a követelés, aminek a biztosítására eredetileg létrejött; a különvált zálogjog nem használható ilyen szabadon.

Vékás Lajos a Trócsányi László igazságügyi miniszternek írt levelében „életveszélyesnek” nevezte hogy „azt az önálló zálogjogot kívánják visszahozni, amelyről már szülőhazájában, Németországban is bebizonyosodott, hogy súlyos visszaélések forrása és kockázatai miatt egyértelműen visszaszorítják alkalmazását”.

Bodzási Balázs helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban leszögezte: Németországban összesen nagyjából egy tucat olyan eset volt 2008-ban, mikor az adósok kétszeres teljesítésre kényszerültek – egyszer az eredeti hitelező felé, egyszer pedig az önálló zálogjogosult felé. Hozzátette: sosem bankok voltak érintettek ezekben az ügyekben, hanem pénzügyi befektetők, akik megvették a bankoktól az önálló zálogjogot. Ezt a hibát pedig később egy BGB-módosítással ki tudták küszöbölni a németek a rendszerből, amit mi is megtehetnénk a mi kódexünkkel – mondta Bodzási. Azt is hangsúlyozta: egyáltalán nem igaz, hogy visszaszorult volna az önálló zálogjog a német banki gyakorlatban, ugyanis 80 százalék az önálló zálogjogok és csak 20 százalék a „sima” jelzálogjogok aránya.

Csak bírósági végrehajtás keretében lehetne kifizetni a zálogjogosultat

A régi Ptk. szerint ha valaki elzálogosította a házát és nem tudta a hitelét fizetni, akkor főszabály szerint a bank csak bíróság végrehajtás keretében érvényesíthette a zálogjogát. Az új Ptk. ezt már nem követeli meg, hanem a zálogjogosult (vagyis a bank) választhat, hogy indít-e végrehajtási eljárást, vagy azon kívül érvényesíti követelését.

Bodzási Balázs szerint ez a szabály kiszúrt a fogyasztókkal, és nem szabad, hogy a követelések minél gyorsabb és olcsóbb érvényesítése legyen a legfőbb érdek. „Tisztában voltak akkor ezzel 2013-ban, hogy mit jelent ez az adósoknak?” – tette fel a kérdést, emlékeztetve, hogy a Kúria is kifogásolta az erről szóló szabályokat. Hozzátette: a mostani szabály valószínűleg az EU-joggal is ellentétes, de szerencsére még nem mondta ezt ki az Európai Bíróság, mert nem került elé ilyen ügy.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás nem közhiteles, mehet a levesbe

A meghívott banki szakemberek és az IM között konszenzus volt abban a kérdésben, hogy nem működik jól az új Ptk. által létrehozott hitelbiztosítéki nyilvántartás. Ennek a lényege, hogy ha egy követelés biztosítására ingó dolgon (vagy akár egy másik követelésen) alapítanak zálogjogot, akkor azt ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni. Így ha valaki ezt a dolgot megvenné, akkor tudomást szerezhet róla, hogy azon teher van, és számba veheti, hogy esetleg később felbukkanhat egy zálogjogosult, aki a követelését érvényesítené.

Azonban, ahogy Ferencz Iván, a Fundamenta jogi igazgatója megfogalmazta, a hitelbiztosítéki nyilvántartás „nem bizonyít megfelelő erővel semmit”. Csak annyit, hogy az érintettek nyilatkoztak arról, hogy x tárgyat y követelés biztosítására elzálogosították. Aztán vagy úgy van, vagy nem. Bodzási szerint ez a fajta nyilvántartás eleve „idegen test a magyar jogrendszerben”, és rossz ötlet volt az amerikai mintát átvenni átfogó gazdasági elemzések nélkül. Nálunk nagyon sokféle hitel és sokféle biztosíték van, amiket nem lehet egy ilyen nyilvántartásban kezelni. A helyettes államtitkár szerint inkább a korábbi, közjegyzők által vezetett zálogjogi nyilvántartást kellene visszahozni, ami lehet, hogy drága volt, de „szétverés helyett inkább olcsósítani” kellett volna. Vékás Lajos ezzel szemben „a közjegyzői lobbi elvtelen érdekérvényesítését” látja a korábbi nyilvántartás visszahozásának a hátterében.

Kivennék a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó, korábban pánikot okozó szabályt is

2014 tavaszán kisebbfajta pánikot okozott a cégvezetők körében, hogy az új Ptk. szerint a harmadik személyeknek okozott károkért a vezető tisztségviselők a céggel együtt, egyetemlegesen felelnek. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy a cégvezetők a saját vagyonukkal felelnek majd, ha a cég nem tudja valamely tartozását kifizetni. Vékás Lajos már akkor felhívta rá a figyelmet, hogy nem erről van szó, hanem kizárólag a szerződésen kívüli felelősségről, és éppen ellenkező az értelme: nem a tisztségviselő felel a cég helyett, hanem pont hogy a cég is belép felelősként a cégvezető mellé, de csak és kizárólag abban az esetben, ha a cégvezető a munkakörében eljárva valakinek – szerződésen kívül – kárt okoz. Például, ha elmegy tárgyalni és ott véletlenül összetör egy drága vázát, vagy ad absurdum, ellop valamit a tárgyalópartnere irodájából.

Ahhoz hasonló tehát a helyzet, mint a munkavállaló által okozott kárnál: ugyanis ha a munkavállaló a munkaköre ellátása kapcsán kárt okoz valakinek (például egy buszsofőr balesetet okoz), akkor azért a munkáltató (a példánál maradva a BKV) felel. (Persze utóbb ezt lejátsszák egymás közt, de a károsult felé akkor is a munkáltatónak kell helytállnia.) Az IM szerint olyannyira hasonló ez a két eset, hogy felesleges a cégvezetők felelősségét külön szabályozni, és nem méltányos, hogy a cégvezetők esetén ezt külön kimondja a Ptk; ez a szabály legfeljebb szándékos károkozás esetén lenne elfogadható.

Menyhárd Attila szerint viszont itt azt kell eldönteni jogpolitikai szinten, hogy akarunk-e egy cég vezető tisztségviselőjére olyan kockázatot telepíteni, amelynek során a személyes felelőssége is megállapítható? Van-e erre társadalmi igény? Kifejtette: a másokért való felelősségről (például a cégvezetők vagy az alkalmazottak körében) mélyebben kellene gondolkodni, és először azt a kérdést kellene feltenni, hogy hogyan választható el egy jogi személy (a cég) és a benne tevékenykedő természetes személy (a cégvezető) tevékenysége és felelőssége egymástól.

Ha valaki vesz egy lakást, ne dobhassa csak úgy ki a régi tulajdonos bérlőit?

Szintén átfogóbb, jogpolitikai szintű felvetéseket fogalmazott meg Menyhárd a lakásbérlettel kapcsolatban is. Az IM tervei között szerepel ugyanis, hogy bevezetnék: ha valaki eladja a lakását, amiben bérlők laknak, akkor az új tulajdonos nem élhetne a rendes felmondás jogával. Menyhárd ezzel kapcsolatban kifejtette: ebben a körben nem csak, és nem elsősorban a Ptk-hoz kellene hozzányúlni, hiszen a bérleti szerződéseket egy sor speciális ágazati törvény, például a lakásbérletről szóló törvény szabályozza.

Azt is hangsúlyozta viszont, hogy íróasztal mögül nem érdemes nekiállni a módosításnak. Először is el kellene dönteni, hogy akarunk-e társadalmi mobilitást és több bérleti jogviszonyt? Ha igen, akkor persze érdemes jobban védeni a bérlőt, amivel ellentétes az új tulajdonos felmondási joga. Hiszen a vevő eldöntheti, hogy meg akarja-e venni bérlővel, és ha nem, akkor nem veszi meg sehogy. Viszont az ilyen mértékű változtatásokat nem a Ptk-n kell kezdeni, amit a legtöbb bérleti jogviszonyban nem is alkalmaznak, hanem az egész ágazati szabályozást át kell alakítani.

Összességében a vita alapján valószínűnek tűnik, hogy a zálogjogra és az egyéb hitelbiztosítékokra vonatkozó szabályokat jelentősen át fogják írni, aminek fontos, élénkítő hatásai lehetnek a banki hitelezésre is. Önmagában az, hogy a bankok helyeslik a módosításokat, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adósokkal, fogyasztókkal kiszúrna a szabályozás, mindenesetre itt az ideje (sőt, a devizahiteles krízist elnézve már rég itt lett volna), hogy a leendő adósok előrelátóan gondolkodjanak és tudatosan kössenek szerződést.

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/19574


Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



"Átírnák a Ptk-t: a bankok örülnek neki"


mármint a már fideszessé vált bankok.. mert csakis nekik változtatnának..


Észak-balkáni, hétköznapi történet.

Válaszok:
aprosolyom | 2016. január 20. 11:33

"..Andy Vajna időjóst csinálhat feleségéből a TV2-nél.."


"..Nem egyszer láttuk Timit itt a Róna utcában azóta, hogy Vajna átvette a TV2 vezetését,és többen azt suttogják, hogy ennek az egyik oka az, hogy ő is részt fog venni azon a válogatón, ahol Lajos utódját keresik. Vajna kerülni akarja még a látszatát is a protekciónak, ezért Timinek is ugyanúgy meg kell majd küzdenie a jelöltekkel a tévés bemondó szerepéért - mondta a lapnak egy neve elhallgatását késő informátor, aki szerint nem elvárás, hogy Timi időjósként értsen a meteorológiához, elég lesz némi felkészülés és gyakorlás, és máris köszöntheti a nézőket .."


http://www.blikk.hu/sztarvilag..

Válaszok:
Szvidrigajlov | 2016. január 19. 16:06

nincs érzéked az abszurdhoz.. :p


Most nem csinálhatják a bírói út kihagyásával


További kifosztásra képtelen állapot a bankoknál

Érdekes döntést hozott a Kúria a

http://www.lb.hu/hu/sajto/taje..

cím alatt látható döntésével azokkal a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatosan, ahol a bankok ráveszik a közjegyzőket arra, hogy valamiféle ténytanúsítványnak nevezett okirat alapján a bírósági út megkerülésével „közvetlen” végrehajtást rendeljenek el közjegyzői végrehajtási záradékkal:

“A felperes és a perben nem álló adóstársa közjegyzői okiratba foglaltan „devizában nyilvántartott, jelzálogjog-típusú hitel kölcsönszerződést” kötöttek a perben nem álló bankkal (az alperes jogelődjével), amelyben a kölcsön összegét forintban határozták meg azzal a kikötéssel, hogy a bank a tartozást devizában „tarja nyilván”. A kölcsönszerződésnek megfelelően a bank az egyes törlesztőrészletek összegét havonta, az esedékesség napját megelőző napon érvényes, általa alkalmazott deviza eladási árfolyam alapján számítja forintra.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria rámutatott: deviza alapú kölcsön esetén a szerződő felek devizában határozzák meg a tartozás összegét, a kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg forint. A perbeli esetben azonban mindez nem valósult meg, mert a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani. Ebből adódott az is, hogy a kölcsönszerződés a törlesztőrészletek összegét sem tartalmazta és azok a szerződésből nem is voltak kiszámíthatóak.

Mindezek miatt indokolt volt a deviza alapú kölcsöntartozásra indult végrehajtás megszüntetése volt indokolt, hiszen a kölcsönszerződés a végrehajtási záradéktól eltérően nem devizában meghatározott kölcsönösszeget tartalmazott.”

Álláspontom szerint ennek a Kúriai döntésnek lényege, hogy törvényesen nem létezik az, hogy a bankok elrohannak a közjegyzőkhöz valamiféle adósi tartozást megállapító, de adós által soha nem látott, általuk szerkesztett iratukkal, majd a közjegyzők ebben a banki iratban szereplő számadatok valódiságának ellenőrzése nélkül közjegyzői iratba foglalnak a közjegyzőkre vonatkozó törvényben említett „ténytanúsítványt” azzal, hogy egy másik közjegyző pedig ezt az ismeretlen banki adatok szerinti „ténytanúsítványt” a Pp. 195. § 1. bek-e szerinti bizonyító erővel rendelkezőnek elfogadva „közjegyzői záradék”-nak nevezett újabb közokirattal lehetővé tegye a bankok számára azt, hogy az adósok védekezésre képtelen helyzetét kihasználva bírói út kihagyásával a végreható foglaljon az adós minden vagyontárgyára.

Illetve Dr. Parti Tamás Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének bölcs tanácsát követve amennyiben nem tetszik mindez a végrehajtó által mindenét lefoglalt adósnak, akkor indítson végrehajtás megszüntetése iránti rendkívüli peres eljárást felperesként a bank által megjelölt, és közjegyző által nem vizsgált végrehajtandó összeg 6 %-a illetékének lerovása mellett.

A Kúria tehát szerintem pontot tett a fenti december 2-i határozatával ennek minősíthetetlenül erkölcstelen és tisztességtelen állapotnak a végére azzal, hogy ilyen esetben a végrehajtási eljárást meg kell szüntetni .

Ettől persze még megoldásra vár az a feladat, hogy mi lesz azokkal a károsultakkal, akiket a most ismertetett törvénytelen módszerrel kergettek ki évek óta lakásukból, vagy kergettek a halálba. Több magyar embert kergettek a halálba, mint amennyi az 56-os forradalom idején összesen meghalt. Valamint az is kérdés, hogy ki lesz az az ember, aki megkéri a közjegyzőket arra, hogy talán lennének szívesek abbahagyni a fentiekben ismertetett törvénytelen eljárásukat.

Egyenlőre senkinek, egyetlen országgyűlési képviselőnek sem jutott még ez eszébe. Ahogy Weöres Sándor írta: „Nem látnak. Fejük a vályúban.”

Meg egyébként is mindent pótol a migráns gumicsont.

...
Léhmann György ügyvéd,Siófok január 17


"Kivennék a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó, korábban pánikot okozó szabályt is".

Már csak ezért nem lehet támogatni a javaslatcsomagot.



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó