Megtévesztés mesterfokon? – avagy a kormány népszavazási kezdeményezése

2016. március 1. 08:58

Eötvös Károly Intézet
Ekint.org

A népszavazás fogalmilag és a népszavazás szabályai szerint jogilag is értelmezhetetlen eszköz az uniós jogalkotással szemben.

„Ha a magyar Kormány nem ért egyet a közös európai döntéssel, akkor az uniós jog lehetőséget biztosít a határozat és más jogszabály megtámadására az Európai Bíróságon, amivel a Kormány a tavaly őszi határozattal szemben élt is. Az Európai Bíróság fog dönteni arról, hogy a Tanács nem lépte-e túl a hatáskörét a menedékkérők áthelyezéséről szóló határozattal. A népszavazás ezzel szemben fogalmilag és a népszavazás szabályai szerint jogilag is értelmezhetetlen eszköz az uniós jogalkotással szemben. A már elfogadott kvótáról szóló határozat ugyanúgy kötelező marad, és bár nincs napirenden, de a népszavazás újabb kvóták bevezetését sem akadályozná meg. 


3. A Kormány népszavazási kezdeményezése azt a hamis látszatot kelti, hogy valós tétje, értelme van a választópolgárok döntésének. Az Európai Unióban Magyarországot az Európai Tanácsban a miniszterelnök, az Európai Unió Tanácsában az adott területért felelős miniszter képviseli, így tehát a Kormány az az állami szerv, amely meghatározó szerepet tölt be a magyar álláspont kialakításban és képviseletében. Az Országgyűlés ezzel szemben teljesen más pozícióban van. A Kormány felelős az Országgyűlésnek, e felelőssége pedig a magyar állam Unióban való részvételével kapcsolatos döntésekre is kiterjed, de hasonlóan más területekhez, a parlament itt sem rendelkezik hatékony ellenőrzési jogosítványokkal a Kormány felett. Az Országgyűlés és a Kormány együttműködését európai uniós ügyekben az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Ennek értelmében az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásairól a Kormány tájékoztatja az Országgyűlést, az Országgyűlés kikérheti a Kormány álláspontját, és állásfoglalást fogadhat el valamely uniós tervezettel kapcsolatban. A Kormány következésképpen maga határozza meg az Európai Unióban képviselt magyar álláspontot, és viseli érte a felelősséget. A népszavazási kérdés hamisan sugallja, hogy ebben az Országgyűlés álláspontja megkötné a Kormányt. A népszavazás bárhogy is alakul, az jogilag nem változtat a Kormány mozgásterén. Ezt a rendszert és döntési mechanizmust a demokrácia-hiányra hivatkozva lehet általában bírálni, de nem lenne meggyőző a kormányzat közvéleményt manipuláló akciójának alátámasztására használni. A kötelező kvótával kapcsolatban a Kormány már népszavazás nélkül kialakította elutasító álláspontját.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/20735