igszolg

Handó Tünde: Felgyorsult az igazságszolgáltatás

2016. május 30. 14:35

A két éven túli ügyek száma a törvényszéki szinten 49 százalékkal csökkent, a fővárosi bíróságokon a munkateher az országos átlagra mérséklődött – számolt be Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke egy budapesti nemzetközi konferencián.

Az ítélkezésen keresztül mutatkozik meg a jó bíró, a jó bíróság – mondta Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által rendezett kétnapos nemzetközi szakmai konferencia megnyitóján hétfőn Budapesten, az Igazságügyi Akadémián.

Az OBH elnöke angolul elmondott beszédében hangsúlyozta: az igazgatásnak az ítélkezést kell szolgálnia. Hozzátette, ennek jegyében fogalmazott meg 2012-ben hat stratégiai célt az igazgatás számára, ezek közül kiemelte azt, hogy a független bírók az alkotmányos kötelezettségeknek megfelelően magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek.

Megjöttek az eredmények

Handó Tünde úgy vélte, az eredmények négy év után már jól számba vehetőek a civilisztikai ítélkezés területén is. Példaként említette, hogy javult az ítélkezés időszerűsége, a két éven túli ügyek száma a törvényszéki szinten 49 százalékkal csökkent.

Szintén az eredmények közé sorolta, hogy a száz éven át túlterhelt, az ügyek 30 százalékával foglalkozó fővárosi bíróságokon az egy bíróra eső munkateher az országos átlagra mérséklődött. Emellett növekedett a bírósági titkárok önálló eljárási jogköre és megindult a bírósági közvetítés, mediáció is: az eddigi több mint kétezer eljárásban több mint ezer megállapodás született. 

Kiemelte: több ügytípusban elindult az elektronikus eljárás, és ezt olyan kényelmi szolgáltatások is kísérik, mint a mindenki számára elérhető pertartam-kalkulátor vagy a perbeli eseményekről a bejelentkezett ügyfeleknek nyújtott üzenetküldő szolgálat.

Külön szólt arról, hogy a bírók képzése nagyobb hangsúlyt kapott, a szervezetnek erősödtek az európai uniós és egyetemi kapcsolatai, továbbá új belsős kommunikációs utakat és felületeket nyitottak, valamint új munkaszervezési módszereket kezdtek alkalmazni. 

Szemléletváltás történt

Handó Tünde utalt az Európai Bizottság legutóbb közzétett igazságügyi eredménytáblájára is, amely szerint a magyar civilisztikai ítélkezés a pertartam, az ügyfeldolgozás intenzitását illetően az európai rangsor első harmadában van.

Az eredményeket az OBH elnöke azzal indokolta, hogy azok mögött szemléletváltás húzódik: a társadalom, a jogkereső állampolgárok felé történő nyitás.

Új perrendtartás jöhet

Az idei évről szólva az eljárási kódexek törvényhozás elé kerülését említette. Mint mondta, a bírósági szervezet különféle formában vett és vesz részt a szövegtervezetek alakításában. Kiemelte ezek közül az úgynevezett Új polgári perrendtartás munkacsoportot, amely hatásvizsgálatokat indított el, véleményeket gyűjtött be és szintetizált, hogy a bírósági tapasztalatok a jogalkotás rendelkezésére álljanak.

Hangsúlyozta: a magyar jogtörténet igazolja, hogy a jogtudósoknak a perrendek kialakításában meghatározó szerepük volt. Arra figyelmeztetett: nem szabad elfeledkezni arról, hogy a perrend nem önmagában és önmagáért való dolog: a jogérvényesülést, a jó államot, a polgárokat kell szolgálnia. 

Az OBH által rendezett kétnapos konferencia célja, hogy a magyar jogászok megismerhessék az Európai Jogi Intézet (European Law Institute, ELI) és a magánjog egységesítésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Unification of Private Law közös projektjét. A projekt a polgári eljárásjog európai modellszabályainak kidolgozásáról szól, és a magyar törvény kodifikációjában résztvevőknek újabb ötleteket adhat a modellszabályok részletesebb ismerete. Egyúttal cél az is, hogy a külföldi szakértők bepillantást nyerjenek az új magyar polgári perrendtartásba. 

Az American Law Institute (Amerikai Jogi intézet, ALI) és az UNIDROIT (Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítéséért) kormányközi szervezet 2004-ben elfogadta és közzétette a nemzetek közötti polgári eljárás alapelvei elnevezésű dokumentumot. Ennek célja az volt, hogy csökkentse az egyes országok polgári eljárásjogában meglévő különbségeket és ezáltal növelje a külföldön pereskedő felek számára a kiszámíthatóságot. 

Az Európai Jogi Intézet és az UNIDROIT 2013-ban elhatározta, hogy az ALI szabályrendszeréhez hasonlóan kidolgozza a polgári eljárás európai jogi szabályainak modelljét. A munka 2014-ben kezdődött meg három bizottságban, ez két továbbival bővül. Az egyes bizottságok vezetői már több rendezvényen beszámoltak az eddigi eredményekről.

 

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/22817