Trócsányi: Nem pártbíróság lesz a közigazgatási felsőbíróság

2016. szeptember 2. 11:06

Az igazságügyi miniszter a Népszabadságnak adott interjúban visszautasította, hogy politikai célokat szolgálna a közigazgatási felsőbíróság felállítása.

Visszautasítja az igazságügyi miniszter, hogy politikai célokat szolgálna a közigazgatási felsőbíróság felállítása – erről Trócsányi László a Népszabadságnak adott, pénteken megjelent interjújában beszélt. A miniszter felidézte: már akkor jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kíván, amikor felkérést kapott posztjára, a most vitatott tervezetek pedig kétéves előkészítés eredményeként születtek meg. Rámutatott: a közigazgatási pereknél a közhatalommal szemben egy állampolgár vagy jogi személy áll, aki például valamilyen tevékenység folytatására kér engedélyt, illetve akire nézve a hatóság kötelezettséget állapít meg. Úgy vélte, az ilyen ügyeket nem a polgári perrendtartás szabályai szerint kell lefolytatni, hanem önálló közigazgatási perrendtartásra van szükség. Hozzátette: Szlovákia kivételével az Európai Unión belül ez mindenütt így van.     

A közigazgatási felsőbíróságba kerülő bírákról azt mondta „egyszerűen nem igaz, hogy a hatalom számára kedves embereket hozhatnánk helyzetbe”. A versenyvizsgával objektív szempontok alapján születhet meg a döntés – tette hozzá. „Visszautasítom azt a feltételezést, hogy pártbíróságot hoznánk létre” – fogalmazott.

A miniszter arra is kitért, hogy a bírósági hivatal vezetőjének nem lesz vétójoga a bírák kinevezésénél. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének alkotmányossági aggályaira Trócsányi László azt mondta: „egykori alkotmánybíróként is állítom: olyan tervezettel nem állnék elő, amelynek kapcsán alkotmányossági aggályok vetődnek fel”. Hozzátette: a hivatalnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogköreit nem vonják el, csak a bíróvá válás feltételeit módosítják, de ezt az alaptörvény nem zárja ki.     Hozzátette: a közigazgatási felsőbíróság létrehozása sem ellentétes az alkotmánnyal, miként az sem, hogy annak elnökét egy négytagú, az OBH vezetőjéből, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria elnökéből, valamint az igazságügyi miniszterből álló bizottság jelölje legalább három igen szavazattal – olvasható a Népszabadságban.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/24376