Egyetemi oktatókat és minisztériumi hivatalnokokat jelöl a kormány Strasbourgba

2016. szeptember 5. 11:42

Schanda Balázs alkotmányjogászt, a Pázmány jogi karának korábbi dékánját, Füzi-Rozsnyai Krisztina közigazgatási jogászt, az ELTE docensét és miniszteri biztost, és Tallódi Zoltánt, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét jelöli a kormány a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság bírájának, miután lejár a mostani magyar bíró, Sajó András mandátuma. A jelöltek közül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választ majd.

Jövő év januárjában jár le a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság magyar bírájának, Sajó Andrásnak a mandátuma, és a szakma már egy ideje érdeklődéssel figyeli, hogy ki lehet az utódja. A tagállamok kormányai három bírót jelölnek, akik közül egyet választ ki az Európa Tanács (amely nem azonos az EU-s Európai Tanáccsal) Parlamenti Közgyűlése.

A 24.hu a múlt héten írta meg, hogy végre kiderült a három jelölt: Schanda Balázs, a PPKE alkotmányjogász professzora, Füzi-Rozsnyai Krisztinak, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense és Tallódi Zoltán az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

Schanda Balázs alkotmányjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának egyetemi tanára, korábbi dékán. Évekig volt az Alkotmánybíróság munkatársa. Fő kutatási területei az állam és egyház kapcsolata, valamint az alapjogok, különös tekintettel a lelkiismereti- és vallásszabadságra. Jogi tanulmányait az ELTE-n, valamint német, amerikai és brit egyetemeken folytatta.

Füzi-Rozsnyai Krisztina közigazgatási jogász, a közigazgatási eljárásjog a szakterülete. Az ELTE habilitált egyetemi docense, 2015-től miniszteri biztosnak nevezték ki a közigazgatási perrendtartás kodifikációjának vezetésére.

Szintén az Igazságügyi Minisztériumból érkezik a harmadik jelölt, Tallódi Zoltán, aki jelenleg a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztály főosztályvezető-helyettese. 1990-től dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban a közjogi kodifikáció területén, 1998 óta pedig a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság előtti kormányképviselet munkatársaként tevékenykedett.

A strasbourgi bíróság nem uniós szerv, hanem a negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanácshoz tartozik, és feladata az Európai Emberi Jogi Egyezményben garantált jogok betartatása. Ehhez a bírósághoz akkor lehet fordulni, ha valakinek valamely részes állam megsértette az egyezményben garantált jogait, és a tagállamban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

 

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/24421

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés