A választási csalás nehézségeiről

2016. szeptember 26. 20:40

Alkotmányjogászok
Így írnánk mi

A népszavazás minden vélt vagy valós európai és hazai politikai hozadékát lenullázná a Fidesz és személyesen Orbán Viktor, ha egy ilyen rendszerszerű csalásra fény derülne.

„A népszerű konteók szerint, aki otthon marad a népszavazáson, annak a nevében az ellenzék nélkül működő szavazatszámláló bizottság tagjai majd jól aláírják a névjegyzéket és a nevében érvényes szavazatot adnak le. Minderre azonban legfeljebb a szavazás utolsó perceiben kerülhet sor, hiszen ellenkező esetben nagy a lebukás lehetősége: ha később mégis megjelenik az a szavazó, akinek a nevében már aláírták a névjegyzéket, mindez egy csapásra kiderül. Sőt, a választópolgár utólag is meggyőződhet arról, hogy adtak-e le szavazatot a nevében. Az a körülmény, hogy valaki részt vett-e a népszavazáson (aláírta-e a névjegyzéket), az illető személyes adata, amelyet a népszavazás után még kilencven napig kezel a helyi választási iroda. A kezelt személyes adatokról pedig az adatvédelmi törvény szerint bárki felvilágosítást kérhet. Bárki, aki otthon maradt a népszavazáson, kikérheti ezt a rá vonatkozó adatot a népszavazás utáni napokban, ha pedig az derül ki, hogy valaki mégis szavazott a nevében, máris lebukott a csalási gépezet.

Mások úgy érvelnek, hogy érvénytelen szavazat leadása esetén a szavazatszámlálók valamilyen módon majd érvényessé teszik a szavazatát. Nos, rossz hírünk van a csalni szándékozóknak: ha mind az igen, mind a nem melletti körben van két egymást metsző vonal, nincs az a furmányos szavazatszámláló, aki a szavazólapot érvényessé tudja varázsolni. Hiába satírozza át az egyik kört teljesen, azzal a szavazólap még érvénytelen marad, mert mindkét körben van legalább két egymást metsző vonal. Márpedig 2002 óta következetes az a bírósági gyakorlat, hogy a két egymást metsző vonalat legalább két egymást metsző vonalként kell értelmezni. Ugyancsak felvetődik, hogy az érvénytelen szavazatot a szavazatszámlálók majd érvényesre cserélik. Akkor viszont nem tudnak elszámolni majd a szavazólapokkal, mert az urnából kiemelt érvénytelen szavazólap hiányozni fog.

Mindezen nehézségek mellett is, az ilyen csalásokkal szembeni legfontosabb ellenérv, hogy túl kis eredményért túl sok embernek kell tudnia róla. Egy átlagos szavazókörbe 600 választópolgár tartozik. Ahhoz, hogy a csalásnak kiugró, a jegyzőkönyvekből is kiszámítható nyoma ne legyen, nagyon sok szavazókörben azonos intenzitással kell csalni. Ha ugyanis például az öt abai szavazókör közül csak az egyikben csalnak és nagyon, akkor az nagyon hamar napvilágra kerülhet: ha a részvétel a megszokott mintázattól eltér, vagy a hasonló szavazókörökhöz képest kiugróan alacsony az érvénytelen szavazatok száma, akkor ott mindenki láthatja majd, hogy valami nem stimmel. Tételezzük fel egy pillanatra, hogy egészen pofátlan, Oroszországot idéző mértéket ölt a csalás, és az ellenzék nélkül működő mintegy hatezer szavazókör mindegyikében a szavazatok 10%-át elcsalják. Ez összesen (50% körüli részvételt feltételezve) száznyolcvanezer szavazatot jelent, ami nem kevés, a szavazatok mintegy 4,5%-a. Erről az összehangolt csalásról ugyanakkor tudnia kellene legalább 18 ezer szavazatszámlálónak. Fel kellene tételeznünk nemcsak azt, hogy ennyi becstelen szavazatszámláló működik, de azt is, hogy mindegyik tartani fogja a száját, még a kocsmában is, a szomszédok előtt is. Lényegében kizárt, hogy ez a feltétel teljesülne. Éppen ezért egyszerűen túl nagy a kockázat a kormánypártok számára. A népszavazás minden vélt vagy valós európai és hazai politikai hozadékát lenullázná a Fidesz és személyesen Orbán Viktor, ha egy ilyen rendszerszerű csalásra fény derülne.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/25015