Gulyás Gergely a Mandinernek: Nem kell a parlament a CETA aláírásához

2016. október 6. 17:16

Csütörtökön arról írt a Magyar Nemzet, hogy a kormány átlép az ellenkező fideszeseken és saját hatáskörbe vonja az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA aláírását. A Mandiner Gulyás Gergelytől megtudta: az aláírás eleve a kormány hatáskörébe tartozik, parlamenti döntés csak ahhoz kell, hogy az egyezmény ne léphessen a ratifikáció előtt ideiglenesen hatályba.

Már célegyenesben van a CETA, azaz az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény, amelyről a GMO-s és vitarendezési aggályok ellenére az a kormány álláspontja, hogy egy jó egyezmény, és küszöbön áll, hogy azt a magyar parlament is elfogadja.

Magyar Nemzet: A kormány saját hatáskörbe vonta a CETA aláírását

Meglepő volt ezért, hogy csütörtökön a Magyar Nemzet arról írt: a Fideszen belül is sok az ellenzője a CETA-nak, ezért „a miniszterelnök visszakérte kormányzati hatáskörbe a megállapodás jóváhagyását”. A parlament honlapján eközben továbbra is elérhető az az országgyűlési határozati javaslat, mely arról szól, hogy az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a kormány a CETA-t aláírja. 

Az ügyet bonyolítja, hogy a CETA-t nem az egyes tagállamok kötik Kanadával, hanem maga az EU. Ugyanakkor mivel nem csak uniós, de tagállami hatásköröket is érint az egyezmény (úgynevezett vegyes megállapodás), ezért a tagállami parlamentek ratifikációja után léphet csak az egyezmény hatályba. Újabb csavar viszont a történetben, hogy az egyezmény egyes rendelkezései mégis már a jövő év elején ideiglenesen hatályba léphetnek, még azelőtt, hogy mindegyik tagállam ratifikálta volna a CETA-t.

Megkérdeztük ezért Gulyás Gergelyt, a törvényalkotási bizottság fideszes elnökét, hogy hogy áll az ügy jelenleg, és valóban a parlament hozzájárulása nélkül akarja-e a kormány aláírni a CETA-t?

Gulyás: A kormány eleve aláírhatja felhatalmazás nélkül a CETA-t

Gulyás Gergely a Mandinernek azt mondta: az egyezményt a kormány a parlament előzetes felhatalmazása nélkül is aláírhatja. A nemzetközi szerződések aláírása ugyanis nem jelenti azt, hogy rögtön hatályos is lesz az adott államra nézve az egyezmény. Ehhez a magyar jogban általában ratifikáció szükséges: ez azt jelenti, hogy törvényben kihirdeti az Országgyűlés a nemzetközi szerződést. Gulyás szerint ez évek múlva fog majd megtörténni csak.

Kérdésünkre, hogy akkor miről szól a mostani parlamenti vita és a benyújtott országgyűlési határozati javaslat, Gulyás azt mondta: ez az ideiglenes hatályba lépés kizárásához kell. Mint mondta, a megállapodás tagállami hatáskörre vonatkozó részének ideiglenes alkalmazását a tagállami parlamentek kizárhatják, és a mostani határozati javaslat ezt célozza. Ide tartozik például a sokat vitatott vitarendezési mechanizmus, melynek keretében nemzetközi bíróság előtt beperelhetnék a cégek azokat az államokat, melyek az egyezménnyel ellentétes szabályozást tartanak fenn.

A határozati javaslatról kedden fog szavazni a parlament, és érdeklődésünkre Gulyás egyértelműen leszögezte: biztos, hogy el fogják fogadni.

Teszünk-e fenntartásokat GMO-ügyben?

A nemzetközi egyezményekhez általában lehet fenntartásokat fűzni, a CETA-hoz például Németország is fűzött: ráadásul nem csak a tagállami, de az EU-s hatáskört érintő részekhez is. Kérdésünkre, hogy ilyet lehet-e csinálni, Gulyás azt mondta: „szerintem nem, de az EU és Németország között egyre kisebb a különbség”.

Azt is megkérdeztük, hogy Magyarország fog-e fenntartásokat fűzni a CETA-hoz, például a GMO-s termékek forgalmazása kapcsán. Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem tudja, kérdezzük a külügyet, de a GMO-mentesség amúgy is benne van a CETA-ban.

Erről egyébként annyit, hogy egyrészt jókat lehet trükközni azzal, hogy mi számít jogilag génmódosítottnak; másrészt azt már Mikola István elárulta egy pár héttel korábbi fórumon, hogy Alaptörvényben garantált GMO-mentesség ide vagy oda, most is forgalmaznak génmódosított termékeket, például takarmányt Magyarországon, legfeljebb nem termelnek.

A Külügyminisztériumot mindenesetre megkérdeztük a fenntartásokról, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/25350

Összesen 157 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tudsz te egyedül is tapsolni, de mindjárt jönnek a barátaid is!

Kiskuka!
Te most is GMO-s csudákat eszel, attól vagy ilyen szorgalmas!

Nem hallom, hogy a ballib tiltakozásra szólít fel!
Nem hallom, hogy harcolnának a gumiégetős autós találkozók ellen!
Egy büdös vakhang sem!
Bezzeg, ha a haza átadásáról van szó, akkor vonyítanak!
Talán azt se tudják, miről beszélnek, csak beszélnek?

Szél Bernadett követelje a szerződés nyilvánosságra hozatalát "Sulcúrtól"!
Van itt igazi munka, a ballibák számára, végre gágoghatnának!

"A Mandiner Gulyás Gergelytől megtudta: az aláírás eleve a kormány hatáskörébe tartozik, parlamenti döntés csak ahhoz kell, hogy az egyezmény ne léphessen a ratifikáció előtt ideiglenesen hatályba."

Amennyiben Gulyás Gergely ezt mondta akkor szerintem rosszul tudja. Amennyiben egy nemzetközi szerződéshez szükséges, hogy az Országgyűlés ratifikálja, az addig nem léphet hatályba, amíg nem ratifikálta az Országgyűlés, hiába írta alá a kormányfő.

Elolvastam a teljes írást és a válaszom ennek ismeretében fogalmaztam meg. Ha GG másra gondol, akkor rosszul fogalmazza meg.

Hát ez így elég szar. Remélem a Fidesz ezt még ágondolja.

Nem jól. Tudom mit akar mondani, de hiányzik a miért részletesebb kifejtése. Ez pedig a következő:

30.7 cikkelyének 3 (a) pontja a köüvetkezőt tartalmazza:

„Ez az egyezmény az azt követő hónap első napján ideiglenesen életbe lép, miután a felek közölték egymással, hogy a saját megfelelő eljárásaikat befejezték.”

A 30.8. cikkely 4. pontja szerint a kanadai cégek három éven belül akkor is perelhetnek, ha egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba a CETA:

„Amennyiben az egyezménynek az ideiglenes alkalmazása befejeződik és az nem lép hatályba, az Egyezmény rendelkezései alapján követelés nyújtható be, az ideiglenes alkalmazás alatt történő bármilyen ügyről, az egyezmény szabályai és eljárásrendje alapján, feltéve, hogy három évnél több idő nem telt el az Egyezmény ideiglenes alkalmazásának befejezésétől.”

Másként fogalmazva, mindez tartalmazza a megállapodás és ezt akarják egy Országgyűlési határozattal ellensúlyozni. Erről akar GG szólni, de csak a felét mondja el.

Ezzel szemben az a kérdésem, hogy miért hagyták, hogy ezek a pontok bekerüljenek a szerződésbe? Miért nem az van benne, hogy akkor lép hatályba az adott ország esetében, amikor az ország Országgyűlése ratifikálta?

Tessék tisztán, világosan megmutatni az érem mindkét oldalát. Sőt az éléről sem szabad megfeledkezni.

Máskor pedig, ha kétségbe vonod az érveimet, akkor légy szíves az ellenérvedet is írjad le.
Szerintem ez a korrekt vita.

Egyébként lenne még más kifogásom is, de hosszú.
A CETA nem egy jól megfogalmazott szerződés és sokkal több probléma van vele, mint amit az első látszat mutat.
Ebbe a körbe tartozik az is amiről szó van.

Neám hogy megfogad a tanácsom, mert összedőlne a világ.
Megint csak állítasz, de egy fikarcnyi érvet sem hozol fel mellette.
Nem érdekes. Hagyjuk. Így nincs értelme a társalgásnak.

"Hát, ha valakinek itt joga lenne befogni, azok a fideszesek! A szerződéstervezet annyira titkos volt, hogy még az EP képviselők sem készíthettek róla jegyzeteket! Hosszú időbe került elérni, amíg egyáltalán belenézhettek."

Ha ez így van, akkor a Fidesz EP képviselők sem nézhette bele. Miért nem fogtak össze és követelték, hogy a tárgyalásközben kapjanak tájékoztatást.
Ugyanez vonatkozik a Juncker vezette bizottságokra.

Egy biztos; Amennyiben én képviselő lennék a ratifikáláskor ezt a szerződést nem szavaznám meg.

Válaszok:

No, szóval: A helyzet ez.:

"Kérdésünkre, hogy akkor miről szól a mostani parlamenti vita és a benyújtott országgyűlési határozati javaslat, Gulyás azt mondta: ez az ideiglenes hatályba lépés kizárásához kell. Mint mondta, a megállapodás tagállami hatáskörre vonatkozó részének ideiglenes alkalmazását a tagállami parlamentek kizárhatják, és a mostani határozati javaslat ezt célozza. Ide tartozik például a sokat vitatott vitarendezési mechanizmus, melynek keretében nemzetközi bíróság előtt beperelhetnék a cégek azokat az államokat, melyek az egyezménnyel ellentétes szabályozást tartanak fenn."

Mivel nagy elánnal beléptünk az EU-ba, most át kell éljük azt is, hogy lassan, de biztosan létrejön a tényleges világgazdaság.
A részletek még nem ismertek, az új egyezményt illetően, de akit érdekel, olvassa el az EU "alapszerződését", az ötezer oldalas irományt, aztán rájön, hogy milyen tájékoztatást kapott a szavazáshoz.
Különösen ajánlom a KAP-ról szóló részt a fideszbirkázók figyelmébe, hátha rájönnek, hogy mi is az az UNIO-s demokrácia és észreveszik, hogy két nagy tülök van a fejükön.

Ez az iromány, amit ideposztoltak egy kalap szamócát sem ér, hergelésre kiváló.
Nincs alátámasztva semmilyen jogi környezettel, elkaptak egy Fideszest és arról, amit hallottak, csapnak egy nagy hűhót.
A szerencsétlen, tudatlan trollok meg beindulnak, mint a galacsinhajtók, miután rátalálnak a teveszarra.

Ga nem szavazzák meg, akkor jön a kötelezettség-szegési formula.
Egyébként én sem szavaznám meg.
Magyarország az adottságait tekintve előállíthatná a Föld legkiválóbb terményeit, ezen meg lehetne gazdagodni.
De, amint tudjuk, a belépés előtt végre kellett hajtani a rablóváltást és le kellett rombolni mindent, ami működött.
Most már nyakig benne vagyunk egy folyamatban, nem látom még csak a rést sem , amin keresztül, ha nehezen is, de szabadulni lehetne a folytatástól.

Válaszok:

Már megrántották.

Én nem vennék mindenkit egy kalap alá. A Fideszben is vannak akik nem értenek egyet a CETA-val és ugyanígy vannak a szocialisták között is olyanok akik egyetértenek és olyanok is akik nem.
Nem ismerem, hogy ki mit lát és mit ért belőle, így ezzel kapcsolatban nem ítélkezem. Egyet tudok, hogy én nem szavaznám meg ebben a formájában. Erről részben leírtam, hogy miért.
Ugyanakkor egy megfelelő nemzetközi közös uniós szerződést tudnék támogatni.

A szabadkereskedelmi megállapodás nemcsak az árukra vonatkozik. A vámok pedig növelik az árakat. Ha nincs vám kevesebb a költség, alacsonyabb az ár és a végfogyasztó is jobban jár.

Te írtál a vámokról. Arra válaszoltam. Ha valaki leegyszerűsítette az te voltál és nem én.

"Fáradt vagyok ahhoz..." - írod. Nos ezzel én is így vagyok. Azután meg hosszan el lehetne vitatkozni a témáról. Még az is lehet, hogy én többet tudok róla, mint te.
Ahogy írtad ugyanúgy én is fáradt vagyok és nem látom értelmét a vitának.

Értem, hogy mit akarsz írni. Hosszan kellene rá válaszolni, sok mindent kifejtve, belemenve a részletekbe. Ehhez azonban fáradt vagyok. Ma nagyon nehéz napom volt és még nincs vége. Így maradok ennél a rövid válasznál, pedig volna kedvem veled megvitatni.
Elnézésedet kérem és nyugodalmas éjszakát kívánok.

A politika és a politikusok tulajdonsága, a híveket épp úgy pofára ejthetik, mint az ellenfeleket.

valahol éreztem, hogy ez lesz. Megy a melldöngetés a nagy figyelmet kapó TTIP-vel, aztán fű alatt megszavazzák a CETÁT, amivel gyakorlatilag utat nyitnak a TTIP-nek.

A napi migráncsozás meg elég a csőcseléknek, hogy ne lásson tovább az orránál.

Niért, te azt hiszed, hogy téged nem?

Ti annyira ostoba vagy, hogy észre sem veszed, hogy elárulnak.

Igen, határozottan igazad van! A fidesz csak egy icipicivel jobb, mint a többi párt, de egyáltalán nem biztos, hogy ez elégséges álláspont.

A Kereskedelmi és Beruházási Partnerség általánosan nézve nem ördögtől aló. A milyensége a tartalomtól függ és attól milyen mellékhatásai vannak. Ez vonatkozik a TTIP-re és a CETA-ra is.

A CETA-val kapcsolatban néhány problémát felvetettem, de van ennél több is.

A TTIP-ről pedig itt olvashatsz részleteket.
http://tinyurl.hu/M7yW/

A Liszaboni Szerződés az Európai Unió Alkotmánya helyett készült és magába hordozza azt, ami miatt több ország sem fogadta el az Alkotmányt. Több területen homályos a jogi megfogalmazás. Ahogy Sólyom László megfogalmazta, létezik a láthatatlan törvény.
Így tudta az EU megvalósítani, hogy 50 %+1 fővel döntés tudjon hozni az Európai Parlament és minősített többséggel a Miniszterek tanácsa.
Ez tette lehetővé, hogy egy lépéssel előbbre lépjen az EU a "birodalom" építés felé, egy európai uniós kormány első lépcsőjeként.

A román csatlakozás során az a probléma, hogy nem követelték meg azokat az európai uniós törvényeket amelyek elvárhatók lennének. Ezek közé tartozik a kisebbségek kérdése, az autonómia, Csehországban és Szlovákiában a Benes dekrétumok.

Való igaz, hogy Románia és Magyarország tekintetében nem volt vízumkötelezettség, de útlevél volt. A csatlakozással ez megszűnt.
A Fideszes ismerősöd pedig rosszul fogalmazott.

Soha nem hasonulok!
Engem senki sem vett rá még sohasem, hogy mást mondjak, mint amit gondolok.
Nincsenek is politikus barátaim, nem patronálnak alapítványok, mindig is a tisztességes munkából éltem/élek.
A kötelezettség-szegési eljárásról:

Hol van leírva, hogy egy tagállamnak minden létező politikai és gazdasági döntés esetén mi a kötelezettsége?

Ha le mernék írni, akkor Európa népe a büdös francba dobná ki a brüsszeli adminisztrációt!


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés