Gulyás: Jogilag képtelen az MSZP felvetése

2016. november 21. 17:46

A fideszes politikus szerint Tóth Bertalan felvetése arról, hogy érvénytelen lenne az alkotmánybírók jelölése amiatt, mert az MSZP-s politikus lemondott a jelölő bizottsági tagságáról, az teljesen indokolatlan, jogilag képtelen, és nehéz másként minősíteni, minthogy az MSZP indokolatlanul hosszú történetének végstádiumába érkezett. Gulyás Gergely azt mondta: bizottság „kétségkívül színvonalasabb lett” azzal, hogy az MSZP nem képviselteti magát benne, de határozatképesség szempontjából nem számít az MSZP-s kilépés.

Jogi képtelenségnek tartja a fideszes Gulyás Gergely azt az MSZP felvetést, amely szerint törvénysértő lehet az alkotmánybíró-választás folyamata. Előzőleg Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője azt mondta: az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből kell állnia. A politikus közölte, csütörtök délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról, a testület így pénteken nyolc taggal döntött a négy alkotmánybíró-jelöltről.

Gulyás Gergely, az Ab tagjait jelölő eseti bizottság fideszes alelnöke hétfőn az MTI-nek úgy reagált: „a teljesen indokolatlan, jogilag képtelen felvetést nehéz másként minősíteni, minthogy az MSZP indokolatlanul hosszú történetének végstádiumába érkezett”. Semmilyen közjogi testület működését nem akadályozza egy tag lemondása a mandátumáról, ha egyébként a határozatképesség biztosított – közölte. Hozzátette, az eseti bizottságot létesítő országgyűlési határozat külön is kitér arra, hogy a testület működésének nem akadálya, ha egy frakció nem delegál tagot.

Az MSZP-s felvetés jogi képtelenségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a bizottságok és maga az Országgyűlés létszáma is meghatározott, ám önmagában az, hogy valaki lemond a mandátumáról, a hely pedig betöltetlen marad, semmilyen tekintetben nem akadálya az adott közjogi testület, például a parlament működésének – magyarázta Gulyás Gergely. A bizottság „kétségkívül színvonalasabb lett” azzal, hogy az MSZP nem képviselteti magát benne, de a működés, határozatképesség szempontjából a szocialista felvetésnek semmilyen következménye nincs – fogalmazott a politikus.

Tóth Bertalan a sajtótájékoztatóján bemutatott egy iratot is, amelyen a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztását javasolja Rubovszky György, a jelölőbizottság KDNP-s elnöke. Az MSZP frakcióvezetője szerint azonban a dokumentum „nem felel meg a valóságnak”, mert a bizottság nem november 17-én, hanem november 18-án hozta meg döntését a jelölésről. Gulyás Gergely erre úgy reagált: ha kérik, akkor az Országgyűlés majd kijavítja, de az érvényesség szempontjából ennek semmilyen jelentősége nincs.

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/26572

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

mszp és Jobbik is a bojkottban és anarchiában utazik. Szerencsétlenek.

Sajnos több kérdés is felmerül az ügyben.

1) Lehet-e országgyűlési határozatra hivatkozni törvény előírásával szemben?

2) Egy ilyen helyzetet érdemes-e éppen az AB-val kapcsolatban felvállalni, ha a döntés célja éppen a jogállamiság erősítése?

3) Ha van jogi szempontból aggálymentes megoldás (a Fidesz-KDNP és az LMP együtt akár még az AB törvényt is módosíthatja), miért kell az aggályost választani?

4) Ha az EU kiemelt figyelmet fordított a lengyel AB-tagok megválasztásának kérdésére,lehet-e azt gondolni megalapozottan, hogy egy ilyen magas labdát az EU nem próbál meg lecsapni?

5) Hogy is van azzal a dátummal?

Válaszok:

Aggálymentes megoldás, persze. Attól még, hogy az MSZP nem akar részt venni az állam működtetésében, nem racionális elvárás, hogy az addig szüneteljen.

Ha nem mondott volna le a mendátumáról, akkor más "aggály" lenne. Más (ötlet, épkézláb javaslat, konstruktív hozzáállás, alternatív jelöl) nincs soha, csak aggály.

Az lengyelekre meg nem fog az "EU" "lecsapni". Mert nem az EU, hanem pár sötétézöld feljelentő elvtárs, meg a teszetosza bizottság kérődzik ezen. Vagy fél éve, úgyhogy mire elhatározzák magukat arról, hogy mikor fogják alhatározni magukat a szükséges vizsgálóbizottság felállításáról szóló döntés előkészítésére létrehozandó bizottság felállításának céldátumának kitűzéséről, fél európa szépen átszíneződik.

Az meg sem fordult a fejedben, hogy ehhez az MSZP-nek javasolnia kellett volna legalább egy jelöltet.

De nem javasolt egyetlen jelöltet sem.


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés