Alkotmány, bírák

2016. december 1. 17:19
Szánthó Miklós
Mozgástér

Meg kellene már végre érteni, hogy nem a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság az etalon, az egyetlen lehetséges létező modell alkotmánybíráskodás-ügyileg.

1. Következtetés: az LMP elveszett a »demokratikus baloldal« számára, mint leendő együttműködő partner az előválasztási folyamatban és (wannabe) koalícióépítgetésben. Az elmúlt hónapok kényszeredett előegyeztetései az előválasztás előkészítéséről ugyanis azt sugallták, hogy »a baloldal« itt valami őrületes szivárványkoalícióra készül (még akkor is, ha Gyurcsányék »kiutálták« a Liberálisokat) – nem hiába merült fel újra az a roppant trendbontó ötlet, hogy még a Jobbikkal is össze lehetne fogni »Orbánék« ellen. Az LMP-s hajó most elúszni látszik és egy-egy erősebb fővárosi lehetmásos-jelölt még megnehezítheti a baloldali összefogás (már ha lesz ilyen) dolgát 2018-ban, nem beszélve arról, hogy egy újabb Fidesz-KDNP-győzelem esetén az LMP maradna az egyetlen »gyurcsánytalan« erő a »demokratikus oldalon« (vagy hol).

2. Értelmezési keret: meg kellene már végre érteni, hogy nem a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság az etalon, az egyetlen lehetséges létező modell alkotmánybíráskodás-ügyileg. Mert ugye az egész vita magja – túl persze a fentiekben részletesen bemutatott aktuálpolitikai hajcihőn – abban áll, hogy »ezek a jelöltek«, illetve »ez az« Alkotmánybíróság »nem független, szakmaisága megkérdőjelezhető, a bírák kiválasztása pedig pártpolitikai alapon történik«, különben is, »illegitim Alkotmánybíróság jön létre, a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz«. Csak azért, mert a jelenlegi testület – pontosabban tagjainak egy része – nem tette száz százalékosan magáévá a sólyomi »láthatatlan alkotmány« koncepcióját. Nem azt vallja, hogy egy alkotmánybíróságnak társtörvényhozóként vagy társalkotmányozóként kellene fellépnie, nem borul le a jogállami radikalizmus és a kizárólagosan alapjog-centrikus gondolkodásmód bálványa előtt, hanem az egymástól elválasztottan működő hatalmi ágak együttműködésében hisz. Ami azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróságnak »pusztán« az Alaptörvény őreként kell viselkednie – esetleg fellépnie a szuverenitás védelmében –, de nem egy senki által nem ellenőrzött második kamaraként. Az eddig regnáló 11 fős, »csonka« Alkotmánybíróságnak mindösszesen ez volt a »hibája« – és csak remélhetjük, e jó szokását az új tagok részvétele mellett is megőrzi.

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/26822

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A törvényekről és a törvénykezésről

"Nem azt vallja, hogy egy alkotmánybíróságnak társtörvényhozóként vagy társalkotmányozóként kellene fellépnie, nem borul le a jogállami radikalizmus és a kizárólagosan alapjog-centrikus gondolkodásmód bálványa előtt, hanem az egymástól elválasztottan működő hatalmi ágak együttműködésében hisz. Ami azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróságnak »pusztán« az Alaptörvény őreként kell viselkednie – esetleg fellépnie a szuverenitás védelmében –, de nem egy senki által nem ellenőrzött második kamaraként. Az eddig regnáló 11 fős, »csonka« Alkotmánybíróságnak mindösszesen ez volt a »hibája« – és csak remélhetjük, e jó szokását az új tagok részvétele mellett is megőrzi.”

Az alkotmánybíróság nem társ törvényhozó. Feladata lenne az alkotmány védelme. Politikai befolyástól függetlenül, mint olyan államelem, amely ép úgy osztozik az ország szuverenitásában, mint ahogy a politika, a parlament ill a kormány is ennek a (rész) megtestesítője , hordozója.

A szuverenitás alapja a nép.
A népet képviseli a Parlament
A kormány az eddig született és érvényben levő törvényeknek köteles megfelelni,a parlamenti döntésekkel új törvények keletkeznek ,melyeknek követni kell az alkotmányban( jelenleg alaptörvényben) lefektetett elveket.
A törvény mindenki felett áll.
Megváltoztatására szigorúan megszabott szabályok vannak.

A törvénykezést - hogy abban ne legyen hiba - ellenőrzik a parlamenti képviselők, a pártok, a köztársasági elnök, az az ombudsman és szakmai szervezetként az alkotmánybíróság ahova befutnak az alkotmánnyal összefüggő panaszok.
Adott konkrét ügyekben az állampolgárok is fordulhatnak az alkotmánybírósághoz , ha a velük szemben történt eljárás alapjogot sért vagy a törvény valamilyen okból nem szolgáltat igazságot számukra.
Ugyanúgy a bírák is fordulhatnak az alkotmánybírósághoz , ha rossz , más törvényekkel vagy az alkotmánnyal nem harmonizáló törvénnyel találkoznak a gyakorlatban .

A legutóbbira példa a devizahitelesek ügye, amellyel kapcsolatban igazságtalan , nem az uniós normáknak megfelelő törvény született és ezt az uniós vizsgálat is elismerte. Mivel kívülről nem avatkoznak be , az uniós döntés birtokában az érintetteknek kellene lépni.
Ezalatt pedig értsük NEMCSAK A KÁROSULTAKAT, akik rossz érdekérvényesítési feltételekkel rendelkeznek és nem tudtak létrehozni egy erős közös érdekérvényesítési szervezetet ( és nem fogtak össze az ezekkel a perekkel foglalkozó ügyvédek sem, hogy hatékonyabbak tudjanak lenni), HANEM A KÁROSULTAK ÜGYÉVEL FOGLALKOZÓ BÍRÓKAT IS, hiszen nekik is lépniük kellene ha nem jó a törvény , nem pedig az alapján dönteni.

Azonban mint a helyzet mutatja a bíróság nem független, hanem a politika foglya.
A politika fogja a bíróságokat, aki ki merne állni azt a bíróság szakmai szervezete vezetői nem védenék meg, hanem a rendszer kidobná, előrelépését a hierarchián belül akadályozná. Pedig a bíróság feladata a tiszta törvénykezés lenne. Ez a bíróság szuverenitása , az üssz szuverenitásból ez a bírósági elem.
Az adott konkrét példán látjuk ,hogy nem működik.

Az alkotmánybíróság szuverenitása sem működik ,mikor úgy ítélkezik , hogy egyedül az alapjogokban illetékes , nem az egész alkotmányt illetően ahogy törvénybe van foglalva a feladata. Mert ha nem ők akkor ki az alkotmány őre. A szuverenitását egyrészt a politika másrészt saját maga csonkítja a saját határozataival( amelyek többségi határozatok és egymásra épülnek.Az alkotmánybíróság most ezen az úton jár.
Mi az az államelem ,amely a törvényességet szakszerűen és a politikai mozgásoktól vagy fordulatoktól függetlenül számunkra - a nép számára - garantálja ,ha ezek nem a különböző szintű bíróságok?

A tieid is elismerték, hogy jók a jelöltek, alkalmasak, de azért mégsem szavazzák meg őket.

Az alkotmánybíróságról

Én írtam. Nem arról ami van , hanem hogy miről szól a szuverenitás és normális esetben kinek mi a szerepe.

Az Orbán kormány túlterjesztette a hatalmát és "bekebelezte " a független intézményeket. Efölött nem érdemes vitát kezdeni mert ez tény .

Valóban ahogy írod,az új alkotmány beszűkítette az alkotmánybírósághoz való fordulás lehetőségeit megszüntette az akció populárist, kényére-kedvére bénította az alkotmánybíróság jogkörét a válságra hivatkozva, hogy pl. az unortodox módszerekbe ne kössenek bele.Aztán ha már így szól a törvény, akkor ezt kihasználhatják arra amiről úgy gondolják ,hogy belefér.

Az alkotmánybíróság nem társ törvényhozó , de a korábbi szerepét is meg kell értenünk. A rendszerváltás után folyamatos volt az uniós jogharmonizáció a csatlakozás érdekében ,majd hogy megfeleljünk a normáknak . A korábbi alkotmány pl nem tartalmazta az emberi jogokat. Amikor ilyen esetek merültek fel az alkotmánybíróság kidolgozott döntései az azt követő ügyekre már alkalmazhatóak voltak. Az új alaptörvényben már ezek szerepelnek. Így módosul is az ,hogy ez az intézményrendszerünk - az egész országé, nem a kormányé -milyen feladatok ellátására szolgál.

Nekem devizakölcsönöm nincs nem is volt , de sok embert ismerek, akik gyalázatos módon jártak ezekkel a nagyon igazságtalan ,a bankoknak extraprofitot hozó döntésekkel. A bankválság előtti egy-két évben a vezető befektetők a nyereségnek nagyobb részét vették ki az év végi elszámolásokkor, mint korábban szokásos volt. A valós pénzt kivették, a" virtuális pénz" meg maradt az emberek nyakán,akiknek két -háromszorosát kell kifizetniük az összegnek az uzsorakamat miatt. Sokan nem voltak és soha nem lesznek rá képesek egy életükre rajtuk ragad, megnyomorítja őket. Aki nincs benne vagy nem ismer ilyen embereket el sem tudja képzelni , de épp ezért próbálja végiggondolni.
a két világháború között Amerikában már volt lakáshitelválság , a banki szakemberek ne nagyon jól tudják, a tanulmányaikban feltehetően szerepelt ez, az ilyen tekintetben tudatlan emberek,családok - a szocializmusban a hosszú alacsony kamatú kölcsönök tudatával a fejükben - nem voltak tisztában azzal, mit vállalnak . Az állam is erre biztatta őket ill a médiában is azt lehetett hallani , hogy ilyen a nyugati világ a gazdag Amerika lakossága is kölcsönökből épít , szerez magának lakást. Ez a dolgok rendje.

Politika eszközként használják, ebben is igazad van . Lenkovics Barnabás maga ismerte el hogy nem ért az alkotmánybíráskodáshoz , nem ez a szakterülete.
Ha rákeresel a politikai alkotmányozás címszóra az interneten nagyon kevés találatot találsz. Erről beszélt a Fidesz vezetése és erről beszélt egy interjúban Lenkovics Barnabás,használva ezt a terminus technikust.
Szerinted ki találta ki ,hogy nálunk erre van szükség erre kell menni a dolgoknak és ki vette át és valósította meg ehhez az együttműködést szolgai módon?

A szerző nagyon is jól tudja, hogy miről szól az alkotmányosság és hogy politikai céllal -mint a Századvég szakértője - hogyan manipulálja az embereket.


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés