Jog, uralom

Stumpf István: Ez a politikai alkotmányosság ideje

2016. december 14. 17:31

A kommunizmus magyar jogrendszerre gyakorolt örökségéről beszélt Stumpf István alkotmánybíró a Danube Institute rendezvényén. Szerinte 2010 után egy új időszak kezdődött el, ami a konstitucionizmus kritikáját hozta magával. Úgy látja: új hatalmi egyensúly jött létre, amellyel elmozdultak a politikai alkotmányosság felé.

A Danube Institute kommunizmus örökségével foglalkozó konferenciáján többek között a régi rendszer magyar jogra gyakorolt hatásával, illetve annak utóéletével is foglalkoztak. A téma egyik előadója Stumpf István alkotmánybíró volt.

A pártállamtól a törvényi alkotmányosságon keresztül a politikai alkotmányosságig - Stumpf István szerint így vázolható fel a magyar alkotmányossági folyamat 1989-90-től a 2010-ben kezdődő új korszakig. Az alkotmánybíró szerint az a nagy kérdés: „Ki mondja ki a végső szót: a parlament vagy az alkotmánybíróság?”

Stumpf úgy látja: az elmúlt három évtized itthon és a világban is a bírósági aktivizmus időszaka volt: viták zajlottak mindenhol, hogyan és miről dönthetnek a legvégső bírói fórumok.

A kommunista pártállam idején volt egy látható jogalkotó és jogalkalmazó szervezetrendszer, amik mögött informális, egybefüggő struktúrák működtek. Az 1989-90-es „jogállami forradalom” radikális változást hozott: megszületett a demokratikus jogállam, a jog uralma. Ebben az időszakban a Sólyom László vezette Alkotmánybíróságra az aktivizmus volt jellemző: az Alkotmánybíróság maga is egyfajta jogalkotóvá vált, a testület részt vett a rendszerváltásban. A politikai vákuumok idején az AB tekintélye növekedett, a testület végső fórummá vált, szinte az AB döntött a parlament helyett a legfontosabb ügyekben. Stumpf emlékeztet: Pokol Béla ezt az aktivizmust illette rendszeresen kritikával.

Stumpf István szerint 2010 után egy új időszak kezdődött el, ami a konstitucionizmus kritikáját hozta magával. Új hatalmi egyensúly jött létre, amellyel elmozdultak a politikai alkotmányosság felé. A bírák helyett a választott politikusok uralma érvényesül újra. A 2011-12-es alkotmányozási folyamattal megszületett az alaptörvény és a sarkalatos törvények sora.

Az alkotmánybíró úgy látja: ebben az új alkotmányos rendben újra előkerült a nemzeti identitás kérdése. Míg az 1949-es alkotmány természetszerűleg marxista-leninista elvekre épült, az 1989-es változtatásokkal „alkotmányos semlegességet” kívántak biztosítani, ami az alapjogokat védelmezi különös ideológia nélkül, politikai semlegességgel. Azóta viszont, ahogy az uniós és a nemzeti jogrend egyre többször ütközik egymással, újra előtérbe került a nemzeti identitás.

Stumpf emlékeztet: az új alaptörvény megfogalmaz értékeket, történelmi perspektívába helyezi az alkotmányosságot. A mostani Alkotmánybíróság a véleménye szerint egyensúlyt, összhangot tud majd teremteni a sólyomi felfogás és az új alkotmányos rendszer között.

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/27145

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

vaktyúk 2016. december 1. 21:55
1
7
@Zokni
A törvényekről és a törvénykezésről

"Nem azt vallja, hogy egy alkotmánybíróságnak társtörvényhozóként vagy társalkotmányozóként kellene fellépnie, nem borul le a jogállami radikalizmus és a kizárólagosan alapjog-centrikus gondolkodásmód bálványa előtt, hanem az egymástól elválasztottan működő hatalmi ágak együttműködésében hisz. Ami azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróságnak »pusztán« az Alaptörvény őreként kell viselkednie – esetleg fellépnie a szuverenitás védelmében –, de nem egy senki által nem ellenőrzött második kamaraként. Az eddig regnáló 11 fős, »csonka« Alkotmánybíróságnak mindösszesen ez volt a »hibája« – és csak remélhetjük, e jó szokását az új tagok részvétele mellett is megőrzi.”

Az alkotmánybíróság nem társ törvényhozó. Feladata lenne az alkotmány védelme. Politikai befolyástól függetlenül, mint olyan államelem, amely ép úgy osztozik az ország szuverenitásában, mint ahogy a politika, a parlament ill a kormány is ennek a (rész) megtestesítője , hordozója.

A szuverenitás alapja a nép.
A népet képviseli a Parlament
A kormány az eddig született és érvényben levő törvényeknek köteles megfelelni,a parlamenti döntésekkel új törvények keletkeznek ,melyeknek követni kell az alkotmányban( jelenleg alaptörvényben) lefektetett elveket.
A törvény mindenki felett áll.
Megváltoztatására szigorúan megszabott szabályok vannak.

A törvénykezést - hogy abban ne legyen hiba - ellenőrzik a parlamenti képviselők, a pártok, a köztársasági elnök, az az ombudsman és szakmai szervezetként az alkotmánybíróság ahova befutnak az alkotmánnyal összefüggő panaszok.
Adott konkrét ügyekben az állampolgárok is fordulhatnak az alkotmánybírósághoz , ha a velük szemben történt eljárás alapjogot sért vagy a törvény valamilyen okból nem szolgáltat igazságot számukra.
Ugyanúgy a bírák is fordulhatnak az alkotmánybírósághoz , ha rossz , más törvényekkel vagy az alkotmánnyal nem harmonizáló törvénnyel találkoznak a gyakorlatban .

A legutóbbira példa a devizahitelesek ügye, amellyel kapcsolatban igazságtalan , nem az uniós normáknak megfelelő törvény született és ezt az uniós vizsgálat is elismerte. Mivel kívülről nem avatkoznak be , az uniós döntés birtokában az érintetteknek kellene lépni.
Ezalatt pedig értsük NEMCSAK A KÁROSULTAKAT, akik rossz érdekérvényesítési feltételekkel rendelkeznek és nem tudtak létrehozni egy erős közös érdekérvényesítési szervezetet ( és nem fogtak össze az ezekkel a perekkel foglalkozó ügyvédek sem, hogy hatékonyabbak tudjanak lenni), HANEM A KÁROSULTAK ÜGYÉVEL FOGLALKOZÓ BÍRÓKAT IS, hiszen nekik is lépniük kellene ha nem jó a törvény , nem pedig az alapján dönteni.

Azonban mint a helyzet mutatja a bíróság nem független, hanem a politika foglya.
A politika fogja a bíróságokat, aki ki merne állni azt a bíróság szakmai szervezete vezetői nem védenék meg, hanem a rendszer kidobná, előrelépését a hierarchián belül akadályozná. Pedig a bíróság feladata a tiszta törvénykezés lenne. Ez a bíróság szuverenitása , az üssz szuverenitásból ez a bírósági elem.
Az adott konkrét példán látjuk ,hogy nem működik.

Az alkotmánybíróság szuverenitása sem működik ,mikor úgy ítélkezik , hogy egyedül az alapjogokban illetékes , nem az egész alkotmányt illetően ahogy törvénybe van foglalva a feladata. Mert ha nem ők akkor ki az alkotmány őre. A szuverenitását egyrészt a politika másrészt saját maga csonkítja a saját határozataival( amelyek többségi határozatok és egymásra épülnek.Az alkotmánybíróság most ezen az úton jár.
Mi az az államelem ,amely a törvényességet szakszerűen és a politikai mozgásoktól vagy fordulatoktól függetlenül számunkra - a nép számára - garantálja ,ha ezek nem a különböző szintű bíróságok?
http://jog.mandiner.hu/cikk/20..

Zokni Hozzászóló kiszűrése 2016. december 2. 08:51
1
5
@vaktyúk
Sokat ír, de nem tett többet hozzá Szerzőhöz. (Nem találom a hivatkozást, ezt TÉNYLEG Ön írta volna le? No jó.)
1. "Az alkotmánybíróság nem társtörvényhozó." - írja, és hosszan idéz előtte. Erre reagáltam magam is. SENKI sem kifogásolta, - legalábbis én nem hallottam róla -, hogy a mostani AB NEM az egykori Sólyom-féle fölfogásban működik. Fel is hoztam egy egyszerű (és aktuális) példát, hogy még a józan paraszti ész is hiányzik olykor a határozataikból.
2. "A szuverenitás alapja a nép. A népet képviseli a Parlament..." - jelenti ki.
Ez a passzus már nem igaz. Ugyanis az első kétharmadot Orbán úgy értelmezte, hogy a nép vágya az övével azonos. Ezért azokat a garanciákat számolta fel, tételesen, szisztematikusan - az Alkotmánytól kezdve, a választási szabályokon át, egészen a sajtó elfoglalásáig bezárólag (közben nem elfeledkezve arról, hogy a közbeszerzések rendszerét is a Fidesz érdekek szerint alakítsa át) - azért, hogy a következőkben is kétharmadot, vagy legalábbis többséget szerezzen a pártjának.
(És egy kis vagyont is, peeersze...)
3. "Adott konkrét ügyekben az állampolgárok is fordulhatnak az alkotmánybírósághoz..." - sorolja a lehetőségeket, mintha valami pozitívum lenne, pedig még EZT az intézményt is korlátozták. Egyrészt azzal, hogy az AB nem vizsgálhatja a költségvetési- és adóügyekkel kapcsolatos felvetéseket. Ezzel egyébként már kész is vagyunk, hiszen mindig a pénz a legfontosabb, ugyebár, "oszt'..." azzal kapcsolatban, hát nem "...jó napot" lett!?
Másrészt egyébként a túlterheltségre (vagy bármire) hivatkozva, mára már CSAK érintett állampolgár fordulhat az AB-hez. Más előterjesztési szabályokat is hoztak, pl. a köztársasági elnök jogainak korlátozása, a parlamenti felterjesztés lehetősége stb.
4. A devizás szívfájdalom... Ez ügyben rossz helyen kopogtat.
Magam részéről a devizahitelesek ilyen módon való "kimentését" felháborítónak tartottam - magyarán, hogy a bankok rovására történt - ahelyett, hogy az állam vállalta volna fel, a szerinte bűnös szabályozási mulasztások következményeit, aminek politikai pocsolyájában rendesen pancsolt a Fidesz-klán, de az anyagi (és ebből jövő politikai) felelősséget nem vállalták fel, hanem éppen a jogrendszer elfogulttá tételével (orbáni jogegységi határozat "kikövetelésével") alakították úgy, ahogy lett. (Közben persze gyorsan kimentve azokat, akik csak befektetési spekulációra vettek fel hitelt...) Most EHHEZ képest MÉG a következmények enyhítéséért küzdő "hitelkárosultak" pátyolgatására mozgalmakat indítani, különösen ellenszenves számomra. (Bár látom, megint új lehetőségek nyílnak, ha erre gondol, az EU felvetésével, a bűnös bankok bírságolására.)
De a lényeget illetően sztem speciel EHHEZ az AB-nek sok köze nincsen. Parlamenti feladat lehetne.
5. Utolsó bekezdését nem értem. Lehet, hogy a cikk olvasásakor is felületes voltam... Szerző nem azt írja, hogy csak az alapjogokkal foglalkozzon az AB, hanem, hogy CSAK az un. "alaptörvénnyel". Amit Ön is ír. Az "Sólyomi" un. láthatatlan alkotmány szemlélet nélkül.
Aminek, mint írtam, nyoma sincs. Annak van nyoma, hogy politikai eszközként használják föl a testület, (ezek szerint) még mindig meglévő tekintélyét. Nyugdíjas jogászok elüldögélnek ott hatalmas juttatásokkal, és abban vetélkednek, hogy milyen "elmés" jogi szösszenetekkel törhetnek borsot a rendszerváltó jogászi társadalom orra alá.
Ezért Szerző teljesen félrebeszél.
Lehet, hogy pályázik egy posztra?

vaktyúk 2016. december 2. 20:28
2
@Zokni
Az alkotmánybíróságról

Én írtam. Nem arról ami van , hanem hogy miről szól a szuverenitás és normális esetben kinek mi a szerepe.

Az Orbán kormány túlterjesztette a hatalmát és "bekebelezte " a független intézményeket. Efölött nem érdemes vitát kezdeni mert ez tény .

Valóban ahogy írod,az új alkotmány beszűkítette az alkotmánybírósághoz való fordulás lehetőségeit megszüntette az akció populárist, kényére-kedvére bénította az alkotmánybíróság jogkörét a válságra hivatkozva, hogy pl. az unortodox módszerekbe ne kössenek bele.Aztán ha már így szól a törvény, akkor ezt kihasználhatják arra amiről úgy gondolják ,hogy belefér.

Az alkotmánybíróság nem társ törvényhozó , de a korábbi szerepét is meg kell értenünk. A rendszerváltás után folyamatos volt az uniós jogharmonizáció a csatlakozás érdekében ,majd hogy megfeleljünk a normáknak . A korábbi alkotmány pl nem tartalmazta az emberi jogokat. Amikor ilyen esetek merültek fel az alkotmánybíróság kidolgozott döntései az azt követő ügyekre már alkalmazhatóak voltak. Az új alaptörvényben már ezek szerepelnek. Így módosul is az ,hogy ez az intézményrendszerünk - az egész országé, nem a kormányé -milyen feladatok ellátására szolgál.

Nekem devizakölcsönöm nincs nem is volt , de sok embert ismerek, akik gyalázatos módon jártak ezekkel a nagyon igazságtalan ,a bankoknak extraprofitot hozó döntésekkel. A bankválság előtti egy-két évben a vezető befektetők a nyereségnek nagyobb részét vették ki az év végi elszámolásokkor, mint korábban szokásos volt. A valós pénzt kivették, a" virtuális pénz" meg maradt az emberek nyakán,akiknek két -háromszorosát kell kifizetniük az összegnek az uzsorakamat miatt. Sokan nem voltak és soha nem lesznek rá képesek egy életükre rajtuk ragad, megnyomorítja őket. Aki nincs benne vagy nem ismer ilyen embereket el sem tudja képzelni , de épp ezért próbálja végiggondolni.
a két világháború között Amerikában már volt lakáshitelválság , a banki szakemberek ne nagyon jól tudják, a tanulmányaikban feltehetően szerepelt ez, az ilyen tekintetben tudatlan emberek,családok - a szocializmusban a hosszú alacsony kamatú kölcsönök tudatával a fejükben - nem voltak tisztában azzal, mit vállalnak . Az állam is erre biztatta őket ill a médiában is azt lehetett hallani , hogy ilyen a nyugati világ a gazdag Amerika lakossága is kölcsönökből épít , szerez magának lakást. Ez a dolgok rendje.

Politika eszközként használják, ebben is igazad van . Lenkovics Barnabás maga ismerte el hogy nem ért az alkotmánybíráskodáshoz , nem ez a szakterülete.
Ha rákeresel a politikai alkotmányozás címszóra az interneten nagyon kevés találatot találsz. Erről beszélt a Fidesz vezetése és erről beszélt egy interjúban Lenkovics Barnabás,használva ezt a terminus technikust.
Szerinted ki találta ki ,hogy nálunk erre van szükség erre kell menni a dolgoknak és ki vette át és valósította meg ehhez az együttműködést szolgai módon?

vaktyúk 2016. december 3. 08:15
2
@Zokni
A szerző nagyon is jól tudja, hogy miről szól az alkotmányosság és hogy politikai céllal -mint a Századvég szakértője - hogyan manipulálja az embereket.

vaktyúk 2016. június 29. 01:24
3
"politikai alkotmányosság"

A Jó a cikk ,de azért ezt se hagyjuk ki.
A jogi alkotmányosság helyett a politikai alkotmányosságot
vaktyúk 2016. június 21. 21:55
2
Hónapok óta fejetlen a testület, nincs elnöke.

Lenkovics Barnabás interjú

"Miként jellemezné annak a csaknem kilenc esztendőnek a gyakorlatát, amelyet ön az AB-n töltött?

Eddig azt mondták, hogy az Alkotmánybíróság a jogállamban a törvényhozók bírája. Ez szimpla, leegyszerűsítő megközelítés. A példák azt tanúsítják, hogy az AB változatlanul bírája a törvényhozásnak, bár szűkebb körben. Ugyanakkor elvégzi a végrehajtó hatalom kontrollját is, hiszen a kormányzati cselekvéshez legtöbbször törvénymódosítás kell. Az alkotmányjogi panaszok elbírálásával fontos szerepünk van az ítélkezés ellenőrzésében is. Azt mondhatom tehát: a hatáskörünk kiterjedt. Kiemelném másfelől, hogy részt kellett vállalnunk a válságkezelésből. Az elmúlt évek pénzügyi, gazdasági, szociális fejleményei megkövetelték, hogy kialakítsuk a gyors, hatékony megoldások alkotmányos kereteit. Ebben nincsenek követendő külföldi példák, ezért is nehéz a tennivalónk. A jelen helyzetben tehát arra nincs mód, hogy egy német alkotmánybírósági határozatot vagy egy amerikai legfelsőbb bírósági döntést egyszerűen átültessünk a magyar jogrendbe. Számos esetben magunknak kell az új kérdésekre új válaszokat adni. Sajátos magyar körülményeink között – európai és nemzetközi jogi kötelezettségeinkre is tekintettel – nekünk kell az alkotmányos identitásunkat meghatároznunk.”
http://jog.mandiner.hu/cikk/20..

vaktyúk 2016. június 29. 01:26
3
@vaktyúk
vaktyúk 2016. június 21. 22:02

......

A Lenkovics interjúban az alábbiak találhatók a devizahitelekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről, annak indokoltságáról:

" A döntéssel alkotmányos rangra emeltük a klasszikus magánjogi elvet, amely szerint a szerződés tartalma jogszabállyal hozzáigazítható a megváltozott körülményekhez.

az igazságszolgáltatás képtelen lett volna egyenként elbírálni az eseteket"

"Számos szociális, erkölcsi kérdés felvetődött a másik nagy ügycsoportban, a fogyasztói kölcsönszerződések különféle kategóriáiban is.
– Emlékeztetnék rá, hogy először a kormány kereste meg az AB-t alkotmányértelmezést kérve. Válaszunkat viszonylag könnyű volt megfogalmazni. A kilencvenes évek elején ugyanis a kedvezményes OTP-kölcsönök esetében az akkori Alkotmánybíróság lehetővé tette, hogy a törvényhozó bizonyos feltételekkel beavatkozzon a magánjogi szerződésekbe. Akkor a költségvetést védte a kamatemelést lehetővé tévő törvény. A devizahitelek esete annyiban különbözik a régi OTP-ügytől, hogy a mostani beavatkozással az adósokat mentette a törvényhozás. A döntéssel alkotmányos rangra emeltük a klasszikus magánjogi elvet, amely szerint a szerződés tartalma jogszabállyal hozzáigazítható a megváltozott körülményekhez. A határozatunk nyomán megfogalmazott adósmentő jogszabályok előzményéhez hozzátartozott az is, hogy az ügyek nagy száma miatt az igazságszolgáltatás képtelen lett volna egyenként elbírálni az eseteket. Ha mind a nyolcszázezer hitelfelvevő megindítja a pert, a bírák évekig csak az ő ügyeikben ítélkezhettek volna."
http://mandiner.hu/cikk/201606..

devizaügyek,Kishantos

Fentebb látható hogy milyen szerepet játszik jelenleg az alkotmánybíróság a magyar politikai életben a "politikai alkotmányosság" idejében.
Milyen határozatot hozott a devizahitelesek ügyében
és milyet most legutóbb a földügyben a Kishantos ógy kapcsán.

Itt az igazságügy miniszter előző nap kijelentette hogy többszázezer földszerződésről van szó, nagy jelentősége van a döntésnek.
Ezt követően az alkotmánybíróság érdemben nem tartotta vizsgálatra alkalmasnak a Fővárosi Ítélőtábla bírájának a beadványát és elutasította azt. Az 5 alkotmánybíróból háromnak volt ez a véleménye ,ketten ellenvéleményen voltak. Az egyikük Stumpf István volt.

http://alkotmanybirosag.hu/dow..


Nézzük meg hogy az utolsó ülésnapon milyen színjáték zajlik és milyen hazugságok hangzanak el az üggyel kapcsolatban a Parlamentben.
https://www.youtube.com/watch?..


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés