MAL-ügy

Megvédték a vörösiszapos felmentő ítéletet a jogtudósok

2017. január 12. 17:23

Sokatmondó időzítéssel, épp a másodfokú ítélet előtt pár héttel szervezett kerekasztal-beszélgetést az MTA Jogtudományi Intézete a vörösiszap-katasztrófa miatti büntetőperről, annak elsőfokú ítéletéről, amelyben az összes vádlottat felmentették. A résztvevők jórészt megvédték az ítéletet, a végén hozzászóló Morvai Krisztina szerint viszont a milliárdokat kereső topmenedzser vádlottak először átverték a hatóságot, majd rákenték a hatóságra az egész katasztrófát. Tudósításunk.

Meglehetősen furcsa időzítéssel tartott kerekasztal-beszélgetést az MTA Jogtudományi Intézete a vörösiszap-ügyben még tavaly januárban megszületett büntetőjogi ítéletről, melyben a Veszprémi Törvényszék minden vádlottat (a MAL Zrt. vezetőit) felmentett. Akkor az ügyész fellebbezett, és a másodfokú döntés épp nagyjából két hét múlva várható a Győri Ítélőtáblától.

Ezért is furcsa – ahogy arra az egyik felszólaló, Tóth Mihály büntetőjogász is utalt –, hogy pont most szenteltek rendezvényt a témának, a jogerős ítélet előtt nem sokkal.

Az időzítés viszont az elvileg nyilvános magyar igazságszolgáltatási rendszer egyik anomáliáját is jól tükrözi: eddig, közel egy évig tartott ugyanis, amíg az MTA jogászai kikönyörögték a Veszprémi Törvényszéktől a teljes, több száz oldalas ítélet szövegét, de azt is anonimizálva. Miközben a teljes tárgyalássorozat nyilvános volt, nagy sajtóérdeklődés mellett zajlott, de ezek szerint a jogász kutatók mégsem ismerhetnek meg csak úgy egy nyilvános eljárás alapján született nem jogerős ítéletet.

Attól még, hogy a MAL kártérítést fizet, nem biztos, hogy le kell csukni a vezetőit

Az ítéletet övező közfelháborodással kapcsolatos egyik lényeges pont sajnos csak a beszélgetés közepén került elő, akkor, amikor félórányi bikfanyelvű fejtegetés után az egyszeri újságíró figyelme már rég ellankadt annyira, hogy képtelen legyen bárminemű önkritika gyakorlására.

Tóth Mihály büntetőjogász ugyanis kijelentette: a média totális dezinformálást végzett az ügyben; ugyanis összekeverte a különböző felelősségi formákat, így sokan felháborodtak és nem értették, hogy ha a MAL-t egyszer kártérítés fizetésére kötelezte egyszer az egyik bíróság, akkor hogy lehet, hogy a vezetőket mégis felmentette egy másik. Óvatosan jelezzük egyébként: az ilyen összemosások elkerülését a bíróságok és más hatóságok kommunikációs stílusa sem éppen segíti elő, de a saját házunk előtti söprögetés jegyében most inkább eláruljuk, hogy lehet ez.

Egészen egyszerűen úgy, hogy azok a perek, amikben a MAL-t kártérítés fizetésére kötelezték, azok polgári perek voltak. Ha valakinek elsodorta a házát az áradat és ezért beperelte a MAL-t, hogy térítse meg a kárt (bár az állami kártalanítás miatt viszonylag kevesen tettek így, amint az a beszélgetésen kiderült), akkor arra a polgári jog szabályai az irányadók. Mivel a timföldgyár és általában az üzemek és ipari létesítmények a kártérítési jogban veszélyes üzemnek számítanak, így nagyon nehéz kibújniuk a kártérítési felelősség alól: tulajdonképpen csak vis maior, mondjuk földrengés esetén. Ezért sem meglepő, hogy sorban el is veszítette a kártérítési pereket a MAL.

Ehhez képest az ominózus ítélet, amelyben a MAL megvádolt vezetőit felmentették, egy büntetőügy volt: leegyszerűsítve, ez nem arról szól, hogy ki kell-e fizetni valakinek az anyagi kárát, hanem hogy valaki börtönbe megy-e. Így nyilvánvalóan sokkal szigorúbb kritériumok alapján állapítják meg a büntetőjogi felelősséget, mint a polgári jogit.

Ehhez mindig szándékosság kell, bár bizonyos cselekményeknél elég a gondatlanság is: a jelen esetben halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlan környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése volt a vád, ami alól felmentették tavaly a cég vezetőit. Mégpedig azért, mert róluk konkrétan nem volt megállapítható, hogy bármilyen ráhatásuk lehetett volna a katasztrófa megelőzésére, aminek az oka az elsőfokú ítélet szerint tervezési hibákban rejlik, és a közveszély tulajdonképpen már 1998 óta, a létesítés óta fennállt.

Az egyik legkorrektebb bírósági eljárás, amit eddig Sándor Zsuzsa látott

A beszélgetésen részt vett Sándor Zsuzsa, aki könyvet is írt a vörösiszap-katasztrófa utóéletéről. A büntetőper a vádemeléstől az elsőfokú ítéletig négy évig tartott, másodfokú ítélet pedig most január végén várható.

Sándor Zsuzsa mondandóját azzal kezdte: a bírói szakban ez volt az egyik legkorrektebb büntetőper, amit látott – főleg a politikai nyomásgyakorláshoz képest, hiszen szerinte a kormány határozatban próbálta indirekt módon „kijelölni a nyomozás irányait”. A nyomozás az ügy nagyságához képest „viharos gyorsasággal” befejeződött, és arra is volt példa, hogy a nyomozó hatóság megmondta a szakértőknek, hogy milyen szakvéleményt vár tőlük – folytatta.

A vádirat rossz is lett, mert az se derült ki belőle, hogy kit miért és milyen alapon vádolnak, csak az, hogy mivel – mondta. Sándor szerint az is nonszensz, hogy a cég összes vezető beosztású tisztviselőjét megvádolták a konkrét területtől függetlenül: például az egyébként német külkapcsolatokért felelős igazgatót, akinek semmi köze nem volt a timföldgyártáshoz, de igazgatói tisztsége elég volt ahhoz, hogy a vádlottak padjára ültessék.

A következő felszólaló, Tóth Mihály is arról beszélt, hogy elhamarkodott volt rögtön őrizetbe venni a vezetőket, és inkább szokás szerint ismeretlen tettes ellen kellett volna büntetőeljárást indítani. Egyáltalán nem biztos, hogy ilyen esetben van egyáltalán felelős; és a közvéleménynek is meg lehetett volna magyarázni, hogy nem sül jó ki abból, ha engedünk az egyébként jogos közfelháborodásnak – folytatta, odaszúrva ismét a médiának.

Tóth hangsúlyozta, hogy nemsokára megszületik a másodfokú ítélet, és most épp egy nem jogerős döntést kommentálnak. Mint mondta, a felmentés ellenére az elsőfok is megállapított egy-két mulasztást, de ezeknek a többsége büntetőjogilag nem releváns. Elképzelhető azonban, hogy a másodfok annak fogja értékelni némelyiket, például azt, hogy nem semlegesítették a retúrvizet és nem volt megfelelő a monitoring rendszer.

Morvai: Miért hagyta a hatóság, hogy átverjék?

Közel sem volt ilyen elégedett az ítélettel Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője, aki a közönségből tett észrevételeket. Szerinte a MAL Zrt. egyértelműen átverte a felügyelő hatóságokat, például azzal, hogy száraz vörösiszap-port küldött be mintaként, ami alapján nem minősítették azt veszélyes hulladéknak. A valóságban viszont nem szárazon, hanem felvizezve tárolták; és látható, hogy így már nagyon is veszélyes volt, hiszen tíz ember belehalt az áradatba – folytatta.

Morvai feltette a költői kérdést,  hogyan alakul a büntetőjogi gondatlanság megállapításánál irányadó „tőle elvárhatóság” mércéje a milliárdokat kereső topmenedzsereknél. Idézte az ítéletet, miszerint a „nem szakember vádlottak minden gondosságuk mellett megalapozottan bízhattak abban”, hogy a tároló rendesen működik. Morvai szerint viszont akik egy timföldgyárat vezetnek, azoknak igenis szakembereknek kellene lenniük. „Ha nem szakember, minek vezet akkor egy ilyen üzemet?” – kérdezte.

Az EP-képviselő azzal folytatta: a MAL önkényesen megváltoztatta a technológiai eljárást, jobban felvizezte a masszát, emiatt is okozhatott kiömölve ekkora kárt. A technológia megváltoztatásáról viszont nem szóltak a hatóságnak, úgy voltak vele, hogy a hatóság látta, de nem reklamált miatta.

Ok, okozat

Tóth Mihály végezetül megpróbálta megválaszolni Morvai költői kérdését, miszerint a tőle elvárhatóságot csak akkor vizsgálják, ha van okozati összefüggés a vádlottak tevékenysége (vagy mulasztása) és a katasztrófa között, de az elsőfokú ítélet pont arra alapoz, hogy nincs, mivel már eleve tervezési hibák voltak.

Mindezen „védőbeszédek” ismeretében már csak ki kell várnunk a január végét, hogy megtudjuk: vajon mit szól a Győri Ítélőtábla az elsőfokú ítélethez, vagy épp az MTA jogtudósainak véleményéhez.

 

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/27737

Összesen 145 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ezek nem jogtudósok. Inkább az ördög ügyvédei.

"Sándor Zsuzsa szadesz-árva.."

--- nem Sándor Klárára gondolsz? Nem emlékszem, hogy Sándor Zsuzsa SZDSZ országgyűlési képviselő lett volna. Lehet persze, hogy tévedek, sok nyomot - ha esetleg az lett volna - nem hagyott sem az emlékezetemben, sem az interneten ebbéli minőségében.

A 2010-ben történt kolontári vörösiszap katasztrófa - kinek a felelőssége?

"Ha meg szeretnénk érteni ,hogy mi történt Kolontáron , akkor végig kell kísérni az eseményeket a tározók létesítésétől, az akkor érvényes építési és környezetvédelmi szabályoktól kezdve a változásokon át a sajnálatos eseményig, melynek előidézésében szerepe volt az iparág sajátosságainak, a környezetvédelem hazai megítélésének, helyzetének , a tulajdonosoknak , a hatóságoknak , a törvényeknek , az engedélyeknek és az ellenőrzéseknek és a katasztrófa idején a kedvezőtlen időjárási körülményeknek egyaránt."

http://greenfo.hu/hirek/2016/0..

I.
Ügyvédi irat a 2010 évi kolontári vörösiszapkatasztrófáról

Mire Önöknek ezt a levelet megírtam, addigra a hivatkozott olvasói levél már csak tárolt változatban érhető el

Bűnösöknek tartom őket …

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176) ügyvéd irata

szegedem.hu/category/olvasoi-levelek/



II.
A kolontári vörösziszap katasztrófáról cikkek:

Mi a vörösiszap?
a timföldgyártás során keletkezett melléktermék. Lehet veszélyes vagy nem veszélyes kategóriába sorolt hulladék, aszerint hogy mekkora a lúgossága. A két fő veszélyforrás: a lúgosság és a finom szemcseméret.
https://hu.wikipedia.org/wiki/..

2010
Ki a felelős a katasztrófáért?
http://index.hu/gazdasag/magya..
http://vikunya.blog.hu/2010/10..
http://nemzeti.net/l.php?u=375..

2011
Túl sok iszap volt a tározóban -
Elsősorban a MAL -Zrt a felelős a tavalyi kolontári vörösiszap katasztrófáért, mert a megengedettnél sokszorosan meghaladó mértékben túltöltötte az iszaptározót.A katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentése szerint a felelősség összetett, tervezői és hatósági hibák és mulasztások is megelőzték a katasztrófát
http://index.hu/gazdasag/magya..

2016
Az I. fokú bíróságon miért nem találtak felelőst- mi az oka?sajtóvisszhang
http://jog.mandiner.hu/cikk/20..
http://jog.mandiner.hu/cikk/20..
http://nepszava.hu/cikk/108530..

megalázott , félreállított szakértők?
http://valasz.hu/publi/a-biszk..

(2015)
Kap-e kellő figyelmet a környezetvédelem?
http://nol.hu/belfold/pelikan-..
2016
A jogalkotással van a gond
http://jog.mandiner.hu/cikk/20..


(pereskednek a károsultak:
A MAL vagyonát kimentették? Az állam fizet, de nem mindenkinek. Az ügyvéd 13%-ért vállalta a képviseletet.
http://index.hu/belfold/2010/1..://vastagbor.blog.hu/2010/10/28/magyar_doktornak_is_fizet_egy_uj_hazat_a_mal
http://www.168ora.hu/itthon/vo..
http://magyarhirlap.hu/cikk/51..
http://www.origo.hu/itthon/201..)



III. összehasonlításra

Cikkek az almásfüzitői vörösiszap tározóról
2011
Méreg vagy veszélytelen?
http://mereg.greenpeace.hu/
http://atlatszo.hu/2011/12/09/..
2013
Árvízbiztos-e a tározó?
http://index.hu/belfold/2013/0..
2014
Almásfüzitő- összefoglaló tanulmány a történtekről, a végén összegzés
"Jelen gazdasági folyamatokból kiindulva, az almásfüzitői 17 millió tonnányi vörösiszap újrafeldolgozása az abban található egyéb nyersanyagok kinyerése kapcsán még évtizedekig nincs remény. Nem volt véletlen az a tendencia az ún. gazdag országokban, hogy a timföldtermelést kiexportálták olyan országokba, ahol a termelés externalikus költségeit nem építik be a gyártás költségeibe, kifizetve a vállalt környezeti kockázatokat. Magyarország ugyan nem piaci alapon, hanem a szocialista tervgazdálkodás „racionalitása” kapcsán került olyan helyzetbe, hogy fő folyója árterén egy folyamatosan szennyező potenciális ökológiai katasztrófát okozó tározó halmazzal rendelkezzen. Ezt csak tetézi a későbbi kormányok puhány hozzáállása, akik attól függően vették csupán elő a problémát, hogy ellenzékben voltak-e, vagy sem, és hagyták a tározót további veszélyes hulladékokkal szennyezni. Tehát a hosszú távú környezetvédelem mellett elkötelezett felelősségteljes magyar kormányzatok híján a mindenkori magyar kormány sorozatosan hatalmas kompromisszumokat kötött a 80-as évek végétől. Ezek szerint az ország egy profit alapú magáncégre bízta a több milliárd Forintra rúgó rekultivációs feladatot, hogy az a legjelentősebb bizonyított környezeti károkat semlegesítse. For profit cég lévén borítékolható volt a minőségi munka hiánya, és – mint ahogy később be is bizonyosodott – a visszaélések elkövetése, a meg nem oldott környezetszennyezés elbagatellizálása, sőt további fokozása...."
http://humanokologia.tatk.elte..
2015
Megfelelően működik-e a TKV-Zrt?
http://444.hu/2015/08/04/a-kor..
http://almasfuzito.tkv.hu/hu/
http://magyaridok.hu/belfold/t..

"Ha nem szakember, minek vezet akkor egy ilyen üzemet?” – kérdezte."

Kedves Morvai Krisztina, ha ön nem szakember, akkor minek üti bele az orrát?

Érdekes dolgok ezek:
--- pár napja:
"A Mal Zrt. 54,5 millió forint kártérítést fizet a Mol-nak - Helybenhagyták az első fokon hozott határozatot
2017.01. 6. Jogi Fórum / MTI
Helybenhagyta a Győri Ítélőtábla az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék korábbi határozatát, amely szerint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-nek (Mal Zrt.) az iszapömlés miatt 54,5 millió forint kártérítést kell fizetnie a Molnak, mert a vörösiszap tönkretette a devecseri töltőállomást és az ahhoz kapcsolódó üzlethelyiséget. ...)
http://www.jogiforum.hu/hirek/..

--- ezek szerint egy töltőállomás megrongálása 54,5 milliót "ér" jogerősen. Valaki csak-csak vétett ebben az esetben is. Csak 10 ember halálának nincs felelőse, vagy a felelős maga a tározó volt? A tulajdonosnak nincs felelőssége, ha a tulajdona kárt okoz? A kutya a hibás, nem a gazdája? Mégis polgári pereket kellett volna indítani? Kik próbálták lebeszélni az áldozatokat, károsultakat arról, hogy önállóan pereskedjenek, vagy az állam pénzét visszaszerezzék:

http://vorosiszap.info/2010/10..
"2010. október 20. szerda
Egy siófoki ügyvéd elkészítette a vörösiszap-katasztrófa kárainak megtérítése érdekében indítandó per keresetlevelét, s azt eljuttatta Orbán Viktor miniszterelnöknek, felajánlva ingyenes jogi segítségét. Léhmann György elkészítette a vörösiszap-katasztrófa kárainak megtérítése érdekében indítandó per keresetlevelét, s azt eljuttatta Orbán Viktor miniszterelnöknek, felajánlva ingyenes jogi segítségét. Az ügyvéd keresetlevele szerint az államot 23 milliárd forint kár érte. Erkölcsi értékvesztés címén húszmilliárd forint, a Marcal folyón végzett kárelhárítás és a természeti értékcsökkenés miatt egymilliárd, Kolontár és Devecser kármentesítése miatt egymilliárd és a kolontári védőgát építése miatt újabb egymilliárd forint megtérítését javasolja perben követelni a Mal Zrt.-től, természetesen kamatostól. Ebben az összegben nincs benne a lakosság kártalanítása. A Fővárosi Bírósághoz címzett komplett keresetlevelében az ügyvéd azt írja: tekintettel arra, hogy a kár megtérítése a kár bekövetkeztétől esedékes, minden nap késedelem a perindítással az állampolgárok sérelmével jár, mivel az alperesek magatartása miatt bekövetkező katasztrófa helyreállítására kellett több milliárdot fordítani az adófizetők pénzéből, holott a költségeket ténylegesen az alpereseknek kellett volna viselniük."
--- ahogyan a Mol Zrt egyetlen kútja esetében z jogerősen meg is történt.
(Egyébként a kárelhárítás összege magasabb volt:
http://mno.hu/hetvegimagazin/v..
A magyar kormány összesen 38 milliárd forintot fordított a vörösiszap-katasztrófát követő károk felszámolására, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel. Az állam az ingóságokat háztartásonként 500 ezer forint értékhatárig, a ruhaneműket a tragédia idején az ingatlanba bejelentett lakók után személyenként 200 ezer forintig kárpótolta. Azok a kisvállalkozások, amelyek igazolni tudták, hogy 2011. január és március között kisebb volt az árbevételük a korábbinál, egységesen 200 ezer forint támogatást kaptak."
--- ismétlem egy Mol-kút 2017-ben 54,5 millió kártérítést kapott, jogerősen.
És még valami - Soros 1 millió dollárját már meg sem említem - biztos, hogy Orbán veszítené el ezt a pert, ha a Mal-os vezetőket felmentenék?? Korántsem.

Ez bizony nagyjából igaz. Ha áttérnek az un. száraz eljárásra ( a zagy szilárd anyagtartalma kb. 60%), a nedvesről ( kb. 15%), akkor a zagy csak úgy mászik, mint egy tészta, vagy, ha intenzívebben mossák, akkor a pH lemegy úgy 10-11-re, ami már nem mar annyira. De volt még egy zűr, az Unió veszélyes hulladék jegyzéke "nem veszélyesnek" jelezte a vörösiszapot, mert feltételezték a 10-11-s pH-t, magas pH-nál (13-14), már veszélyesnek számított volna, amit más körülmények között kellett volna tárolni. A háttérben azonban nemcsak lustaság meg kapzsiság volt, hanem egy hamis biztonságérzet is, ilyen technológia már a negyvenes évektől működött az országban.

Tudod a talajmechanika, meg a statika, meg a hidrológia, amelyekkel meghatározzák a gát állékonyságát, azok nem ismerik a józan ész jogát.
Egy alumínium gyártó cég vezetője nem kell alkalmazott építő-szakmérnök legyen, ahogy egy jogász sem kell az legyen.
Mivel egyik sem ért a gát állékonyságához, ezért egyik sem vetheti a másik szemére vagy kérheti számon azt.
Morvai jogi diplomája a törvények ismeretét feltételezi, nem jogosítja fel műszaki szakértésre.
Furcsa, de józan ésszel felfoghatnád, hogy a józan észnek nincs joga.

Elég baj az.
Ilyenek taníthatnak és csodálkozunk a sötét jogászokon.

De ezt a nagyon tömény, forró oldatot nem is engedik ki, hiszen ez az értékes aluminiumoxid oldatba viteléhez (nátriumaluminát) és a nem oldódó vasoxidtól (vörös..) való elszeparálásához kell. A tározóba vitt "maradék" lugos vasoxid szuszpenzió pH-ja nyilvánvalóan sokkal alacsonyabb, megfelelő mosás mellett 11 körüli. A másutt már korábban alkalmazott (görögök, franciák) szilárd zagyos technológiánál ( sza. tart. kb. 60%) kevésbé érdekes a pH, mivel a zagy tésztaszerű és csak lassan mozog, akár egy tározó törésnél is.


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés