Nahát!

Románia: éveken át belenyúlt a hírszerzés az igazságszolgáltatásba

2017. január 17. 20:32

Több titkosszolgálat, különösen a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) éveken át közvetlenül, aktívan részt vett a korrupcióellenes bűnüldöző szervek munkájában – derül ki a Bírák Romániai Szövetsége (UNJR) által közzétett jelentésből. Eszerint az időközben alkotmányellenessé nyilvánított törvényi kereteken is túlléptek, hogy a korrupciós ügyekben való nyomozáshoz a terhelő bizonyítékokat beszerezzék.

A Bírák Romániai Szövetsége (UNJR) által közzétett dokumentum tanúsága szerint évek óta belenyúltak a korrupció-ügyi igazságszolgáltatásba a különböző román titkosszolgálatok, főleg a hírszerzés, az SRI.

Bár a nyomozati eljárás során a lehallgatást szabályozó törvényi rendelkezéseket 2016 februárjában elkaszálta a román alkotmánybíróság, mert nem határozta meg elég egyértelműen, hogy pontosan mely állami szervek élhetnek ezzel a lehetőséggel. A büntetőeljárási törvényt utóbb módosították, de valószínűleg már előzőleg, az egyébként alkotmányellenes törvény felhatalmazásán is túlterjeszkedtek a valóságban a szolgálatok. Ebben a legfőbb nemzetbiztonsági testület, a CSAT is segítette őket.

Egy magas rangú bíró már 2014-ben érdeklődött a CSAT-nál az igazságszolgáltatás területén aktív titkosszolgálati dolgozók számáról, de csak 2016 januárjában válaszolták neki végül azt, hogy nincsenek beépített SRI-ügynökök a bírák és ügyészek között. AZ UNJR-t ez nem nyugtatta meg, mert azt gyanították, hogy a CSAT titkos utasításokban a törvényes kereteken túlmutató tevékenységgel bízta meg az SRI-t. 

A bírói testület által most közzétett dokumentum a CSAT 2016 februári válasza a megkeresésükre. Hogy miért csak most hozták nyilvánosságra, azt egyelőre nem lehet tudni. A CSAT válaszából mindenesetre kiderül, hogy még 2005-ben nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánították a korrupciót, és így titkos utasításokban felhatalmazta az SRI-t törvényellenes lehallgatásokra. Az UNJR szerint mindez veszélyes precedenst teremt a jogállamiság szempontjából. 

Egy 2013-as stratégia megerősítette, hogy a korrupció nemzetbiztonsági kockázat, és az SRI feladatává tette, hogy akadályozza meg a korrupt személyek köztisztségbe kerülését. Ez azonban azt is jelentette, hogy az SRI jogerős bírósági döntés nélkül minősíthetett egyeseket korruptnak, és le is hallgathatta őket. A CSAT válaszából az is kiderült, hogy a korrupciós büntetőeljárásokban úgynevezett vegyes csoportok dolgoztak, vagyis ügyészek mellett SRI-ügynökök is részt vettek a bűnvádi munkában, bármilyen törvényes alap nélkül.

Az UNJR szerint összességében ez a helyzet rendkívül aggasztó, mivel azt mutatja, hogy az ország és lakóinak sorsát a jogállamiság keretein jóval túllépő titkos döntések befolyásolják – összegzi a Főtér.   

A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/27867