Személyiségi jog-e a sípolás?

2017. március 16. 12:09

Mátyás Ferenc
Ars Boni

A véleménynyilvánítás szabadságával szemben nem konkurálhat a nyugodt ünnepléshez való (nem létező) jog.

„A rendőrség részéről esetleg hivatkozási alapként jön szóba, hogy kiabálni, nem tetszést nyilvánítani szabad, pusztán a sípok használatát korlátozzák, így nem sérül a véleménynyilvánítás szabadsága, hiszen a korlátozás csak a véleménynyilvánítás egyik formájára, eszközére vonatkozik, nem az egész véleménynyilvánításra. Ez azonban nem állja meg a helyét, mert véleménynyilvánításunk és a személyiségünk akkor teljes, ha a meglévő korlátok (törvény és mások jogai) mellett szabadon megválasztható a véleménynyilvánítás formája, tartalma és terjedelme. A véleménynyilvánítás szabadságával szemben nem konkurálhat a nyugodt ünnepléshez való (nem létező) jog. A véleménynyilvánítás ok nélküli korlátozása mindenképpen sérti a véleménynyilvánítás teljességét, így mindegy, hogy kicsit vagy nagyon sérti, a jogsértés megállapítható, ha a korlátozásnak nincs törvényes alapja. És valljuk be, a sípolás azért nem egy tojásdobálás.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/29191

Összesen 72 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nemzeti ünnepen mindenféle olyan rendezvényt betiltanék, ami az ünneplők, megemlékezők jogait sérti a méltó megemlékezésben. csinálják a balhét egy nappal előtte, egy nappal utána.
A magyar ballib minden nemzeti ünnepet szét akar rombolni.

Azért ez jó hír, hogy - legalábbis szerző szerint - nyugodtan szét lehet sípolni, kereplőzni, dudálni BÁRMILYEN megemlékezést. Bármilyet. Nyilván.

Ugye?!

Azért kíváncsi vagyok, hogy ha egy holokauszt megemlékezésen, hanuka ünnepen, esetleg Izrael állam megalapításának ünnepén támadna kedve pár eszementnek síppal, dobbal, nádihegedűvel "véleményt nyilvánítani", akkor is leírná-e a tisztelt szerző ezt a "gyöngyszemet":

"A véleménynyilvánítás szabadságával szemben nem konkurálhat a nyugodt ünnepléshez való (nem létező) jog."

'Milyen dolog az, mikor a gyönyörűszép magyar népdalba belefütyülnek ezek az eszementek?'

Az '56-os megemlékezésen a Himnusz alatt is fütyültek az alemberek, szerző szerint gondolom jogosan.

A holokauszt megemlékezés megérne egy próbát.

Mátyás úr provokál bennünket.

Ha a "nyugodt ünnepléshez való jog" nem létező jog, akkor a "mások jogainak és szabadságának korlátozása" miben áll? Ha valakit hangzavarral megakadályoznak abban, hogy meghallgassa azt, akit akar, azzal nem korlátozzák a szabadságát?

Ha húszezer ember a Nemzeti Múzeumhoz menet előveszi a fütyülőjét az ellenzéki pártok gyűlésein, s az ott megjelent néhány százan egyetlen hangot sem hallanak a szónokból, az minek minősül jogilag, Mátyás úr? Ha a jövőben ezrek, tízezrek járnak el nekik nem tetsző szónokokat kifütyülni (mert szemet szemért, fogat fogért) az a "véleménynyilvánítás" netovábbja, a demokrácia betetőzése lesz vajon, Mátyás úr? Vagy azt hiszi, hogy ez nem valós lehetőség a mai magyar közéletben? Akkor majd ugye arról fog ön jogi értekezést írni, hogy miért kell törvényben betiltani az utcai fütyülést?

És, ha valaki mondjuk kézi hangosítóval nekiáll vitatkozni a szónokkal, ha füstbombát ereget, vagy odapiszkít az utcára a szónok elé, ezek is a véleménynyilvánítás szabadságába tartoznak? Vagy ezek már sértik mások szabadságát, csak a fütyülés nem?

A gyülekezési jogról szóló törvény "békés" összejövetelekről, felvonulásokról és tüntetésekről szól, amelyeken a rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat kinyilvánítani. S a törvény hatálya alá tartoznak az állami rendezvények is, hiszen nincsenek kivéve. Hogy maradhat békés a rendezvény, ha egymással ellentétes vélemények nyilvánulnak meg, s hogy lehet fütyüléssel közös álláspontot kialakítani?

Ha a gyülekezési joggal nem állami rendezvény résztvevői élnek, akkor a véleménynyilvánításuk szabadsága csak úgy garantálható, ha az azzal ellentétes véleményen lévők nem ugyanott gyülekeznek, az ellentétes véleményüket nem ugyanott és ugyanakkor fejtik ki. S ha szükséges, a hatóság el is választja őket egymástól. Ha valaki odamegy és "megzavarja" a "közösen kialakított álláspont" kinyilvánítását, pl. fütyül, akkor a rendfenntartók eltávolítják, joggal.

Ugyanez miért nem vonatkozik az állami rendezvényekre is? Aki nincs azonos állásponton a rendezőkkel és az ellenvéleményét ott helyben akarja kinyilvánítani, az miért nem különíthető el, illetve távolítható el, ha az "állami" véleménynyilvánítást zavarja? Miért esne teljesen más elbírálás alá valamely rendezvény attól függően, hogy ki a rendezője?

A TASZ segédletével vitték bíróságra az ügyet. Érdekelne, ki volt a bíró, aki a rendőrség tiltásának ellenére engedélyezte ezt a hülyeséget.
Különben meg: Mióta kormányoz a kendermagos, meg az ő bírósága?
Unom már , hogy a tetvek mindent megtehetnek. Tavaly megfogadtam, hogy semmiféle ünnepen nem veszek részt. Nincs értelme, Orbán beszéljen a füttyögőknek, vagy akinek akar. Az nem igaz, hogy ezt tűrni kell.
A beszédet meghallgattam a TV-ben, értelmes, normális, hazafias beszéd volt. Akik kint voltak, azoknak miért kellett a rohadékokat hallgatniuk a miniszterelnök helyett?

Ne hülyéskedj már!
Ki toporzékol ötven munkásőr papa és banya löttyedt sípja miatt?
Hülye barom mindenhol van.
Kendermagos Peti meg hadd utáltassa meg még jobban a teljes ballib oldalt.
Hasznos idióták ezek, még ha bosszantóak is néha.

"A véleménynyilvánítás ok nélküli korlátozása mindenképpen sérti a véleménynyilvánítás teljességét, így mindegy, hogy kicsit vagy nagyon sérti, a jogsértés megállapítható,"
Ezt mondd el David Irvingnek is, meg az őt elítélő bírónak.


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés