Katonai diktatúrákban volt eddig csak példa az Emberi Jogok Európai Egyezményének felmondására

2017. március 28. 11:31

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet
Sajtóközlemény

Magyarország nemzetközi megítélése bizonyosan tovább romlik.

„Miután a strasbourgi bíróság két bangladesi menedékkérő ügyében elmarasztalta Magyarországot, a nyilvánosságban megjelentek olyan vélemények, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményének felmondását vagy egyes rendelkezéseinek felfüggesztését szorgalmazták.  A múlt hét elején még elszigetelt és elrugaszkodott ötletnek tűnő felvetésről a hét végére meglepetésre kiderült, hogy a kormány egyáltalán nem határolódik el attól. Ez komoly aggodalomra ad okot, mert a huszadik század közepén az emberi jogok nemzetközi védelmi rendszerét azért hívták életre, hogy az emberek legalapvetőbb jogai soha ne válhassanak egy állam önkényének tárgyává; a nemzetközi megállapodás felmondása ennek ellenkezőjét üzeni.

Az EKINT álláspontja a kérdésben az alábbi négy pontban foglalható össze:

1. A strasbourgi bíróság döntése bírálható, de az Egyezmény felmondása nem tehető értelmes vita tárgyává.

2. Az Egyezmény felfüggesztésének feltételei nem állnak fenn.

3. Katonai diktatúrában volt eddig csak példa az Európa Tanácsból való kilépésre és ezzel az Emberi Jogok Európai Egyezményének felmondására.

4. Az alapvető jogok általános elvekként az uniós jogrend részét képezik úgy, ahogy az Egyezményből és az ahhoz kapcsolódó esetjogból következik.

Az Egyezmény alkalmazásának esetleges felfüggesztése tehát a magyar kormány számára semmilyen politikai előnnyel nem jár, sőt viselnie kellene jogellenes lépése következményeit, de még az emberi jogok újabb sérelmei esetén a Magyarországgal szembeni jogi eljárásokat sem szüntetik meg. Ugyanakkor, ha ezt mégis megteszik, Magyarország nemzetközi megítélése bizonyosan tovább romlik.”
A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/29474