Si hortum in bibliotheca habes, deerit nihil

2017. április 12. 12:49

Ádány Tamás Vince
Kereszténység és kapitalizmus

Katolikus jogászként miért tartom elhibázottnak a felsőoktatási törvény legújabb módosítását?

„Vajon lehetséges-e államközi szerződést kötni az Egyesült Államokkal ebben a kérdésben? Mivel a szabályozási tárgykör tagállami, de a szerződéskötési hatáskör szövetségi hatáskör, már egy ilyen szerződés de iure lehetősége is erősen kérdéses: az amerikai alkotmány szerint a tagállamok csak szövetségi engedéllyel köthetnek nemzetközi szerződést, de az már bizonytalan, hogy ez előzetes vagy utólagos jóváhagyást jelent, és az sem egyértelmű, hogy tárgyalhatnak-e szerződéskötésről közvetlenül külföldi hatalmakkal. (Clark v Allen 331 US 503 [1947]). Szerződéskötési kompetenciára vonatkozó alkotmányos norma megsértésével kötött nemzetközi szerződés viszont érvénytelen (Szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény, 46. cikk). Mi történne tehát abban a fiktív esetben, ha egy lelkes, de magas rangú tisztviselő a State Department-ből megkötné a washingtoni magyar nagykövettel a megkívánt szerződést, ennek alapján a magyar hatóság kiadná az engedélyt, majd a kötelezettségvállalásról kiderül, hogy a nemzetközi szerződések joga szerint érvénytelen? Erre az érvénytelenségre Magyarország nem hivatkozhatna, mert nem mi vállaltuk hibásan a szerződés kötelező erejét.

A nemzetközi szerződés de facto lehetőségét a rendelkezésre álló idő teszi erősen kétségessé. A Jogalkotásról szóló törvény 2. § (3) szerint »A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.« A módosítás hatálybalépése 2017. szeptember 1, az akkor hatályba lépő feltételek teljesítésének határideje 2018. február 15. A magyar oktatási rendszer sajnos hozzászokott a hasonló hirtelenségű változásokhoz, 1993 óta a mindenkori felsőoktatási törvény ritkán maradt változatlan formában hatályban két akadémiai éven keresztül. Mindenesetre a tanév végén szembesülni egy következő tanév elejétől érvényesülő szabállyal legalábbis meglepő.

Egy nemzetközi szerződés megkötése ugyanakkor közismerten időigényes folyamat: a szöveg kidolgozása és a kötelezettségvállalási szakasz külön-külön is több hónapot vesz igénybe. A fenti amerikai alkotmányjogi helyzet miatt már a megfelelő tárgyalópartner azonosítása sem egyszerű. A kötelezettségvállalás önmagában több hónapos folyamat, hiszen a kormányzati szintű aláírás után még a két törvényhozásnak is döntést kell hoznia a kötelezettségvállalásról, ezt követheti csak a szerződés kötelező erejének elismerése, amit az új Nftv. módosítás feltételül szabott. Ha a szöveg már most készen állna az aláírásra, akkor talán lenne esély arra, hogy a 2018. február 15-i határidő tartható legyen. E feltétel teljesítésének esélye elhanyagolható.

Tiltó norma helyett egy tevékenység teljesíthetetlen feltételekhez kötése jogszabályi előírásként, több mint normatív irracionalitás és cinizmus, ezért ezzel a konkrét ügytől függetlenül, általános jogi, jogbiztonsági aggályaim miatt nem tudok egyetérteni. Magyarországi oklevél kiadásának és az egyetem / university megnevezés hazai használatának lehetősége ráadásul nem fogja megszüntetni azt a szellemi műhelyet, amit a CEU jelent – már ha valóban ez lenne a mögöttes politikai cél. Attól tartok, hogy a budapesti amerikai-magyar egyetem hiányából fakadó veszteséget e műhelytől független egyetemi polgárok fogjuk már rövid távon is megérezni, kertben és könyvtárban egyaránt.

Ádány Tamás Vince

nemzetközi jogász”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://jog.mandiner.hu/trackback/29776