Léteznek gonosz és jó technológiák. A függőséget és egymásra- utaltságot okozó eszközök modern szolgasághoz, egyben az elitek radikális monopóliumához vezetnek. A feladat a jó technológiákba, a kedélyes emberi létezést, a szellemi és fizikai kiteljesedést segítő eszközökbe való befektetés – írta egy kiugrott pap 1973-ban.
2021. február 10. 12:58
p
0
0
0
Mentés
Ivan Illich katolikus pap figurája autentikus közép-európai esszencia (nem tévesztendő össze Tolsztoj hasonló nevű karakterével). 1926-ban Bécsben született katolikus horvát és bukovinai zsidó szülők gyermekeként. A nácik elől Itáliába menekült, történészhallgatóként Firenzében és a Vatikánban tanult. Illich zseni volt: olaszul, spanyolul, franciául, németül, horvátul, ógörögül, latinul, portugálul, hindiül és angolul is szívesen vitázott. Papként szolgálta Manhattan szegényeit, vezette Közép-Amerika több katolikus misszióját, mielőtt rövid, ám megrázóan éleslátó köteteivel a kortárs filozófia ritka madarává avanzsált volna. Bolyongó zarándok – így nevezte magát.
Illich üzenete, hogy a modernitás a dolgok folytonos és öncélú intézményesítésére és iparosítására épül, ami korrumpálja a közösséget. Úgy vélte, hogy a nagy ellátórendszerek az oktatástól a jótékonykodáson át az egészségügyig megreformálhatatlanok – tömeges jellegük embertelenséghez vezet, amiben maguk az érintett mesterségek is áldozatok. Az óriási szervezetekre és a technikai újításokra alapozott fejlődés illúzió, sőt a modern bürokráciák eredeti céljukkal ellentétes hatást érnek el. „Az iskolák a képzetlenség és a butaság, a kórházak a betegség, a börtönök az erőszak, a nagy sebességű közlekedés a forgalmi torlódások forrásaivá válnak, a nemzetközi segélyprogramok a szegény és elégedetlen tömegek számát szaporítják. [...] Az intézmények léte fenyegeti leginkább a rájuk bízott feladatok megoldását, fel kell számolni őket, hogy az eredeti célok megvalósulhassanak.” Ami a technológiát illeti, „a hipotézis szerint a gépek felszabadítják a rabszolgákat, ám a jelek szerint inkább csak a saját szolgáikká teszik az embert”. 2021-ben már tudjuk, hogy Illich nem csak zarándok volt. Próféta is, ötven évvel az okostelefonok világuralma előtt.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.