Vannak könyvek, amelyek fölfelé nyitottak. Kevés ilyen van, és manapság mintha egyre kevesebb lenne. A fölfelé nyitott könyv érzékeny a transzcendencia valóságára, komolyan számol az emberi élet metafizikai dimenzióival. Az efféle művek univerzumában a világ nincs kettéhasadva, az ember és az Isten világa között folyamatos az átjárás. A kapuk nyitva állnak, átlátunk egyikből a másikba. Visky András nemrég megjelent regénye ilyen kötet, de ezzel nem sokat mondtam róla. Szinte alig valamit, mert erről a könyvről nagyon nehéz beszélni. Ami másként fogalmazva azt is jelenti, hogy túlságosan könnyű lenne bármit is mondani róla, de ezzel a látszólagos könnyűséggel csak közhelyekkel írnám körbe az egészet. A Kitelepítés Visky András első regénye, de egyértelműen úgy tűnik, mintha egész eddigi munkássága erre a könyvre lett volna kihegyezve. A szerző leginkább színházi rendezéseiről ismert, persze az irodalmi munkássága is jelentős, számos verseskötete jelent meg az elmúlt évtizedekben. A regény az ötvenes évek második felében Romániában „játszódik”. Idézőjelbe kellett tennem ezt a szót, mert itt a cselekmény minden, csak nem játszódás. Visky Ferenc református lelkészt, a szerző édesapját államellenes bűncselekményekért huszonkét év börtönre ítélik, édesanyját pedig hét gyermekével együtt kitelepítik a Duna-delta hírhedt lágereinek egyikébe, ahová saját elhatározásából követi őket Nényu, a családhoz nem sokkal korábban kéthetes szolgálatra érkező székely nő is. A regény központi figurái ők, az anya és Nényu, akik emberfeletti erőfeszítéssel igyekeznek életben tartani a családot a rettenetes körülmények között. Jóformán semmit nem vihetnek magukkal, egyetlen könyv marad náluk „véletlenül”, egy családi Biblia. Az anya ebből olvas fel naponta a gyerekeknek, s a bibliai idézetek köré épül maga a regény is. Visky András csodálatos és emelkedett nyelvet teremtett ebben a könyvben, amely nyolcszázhuszonkettő számozott részből áll. Ezek a részek nem lineárisan épülnek egymásra, hanem az alig elbeszélhető történet belső logikája szerint. Emelkedett nyelv Visky Andrásé, szoros párbeszédben áll a Biblia nyelvével, belőle táplálkozik, belőle meríti erejét. Ez a nyelv sodró erővel és költői szépséggel bír, amely ezt a megrendítő szenvedéstörténetet valami nem e világi ragyogással képes átjárni. A diktatúra pokoli logikája ural mindent, a pusztítás és a félelem levegője járja át a Kitelepítés világát, de mindezek fölött van itt még valami különös és emberi nyelven nem megfogalmazható erő, amely átfénylik a sötétségen. Erről a fényről ritkán tapasztalható, elemi erővel képes írni Visky András ebben a lenyűgöző regényben.
Édesanya, kalandor és világutazó, aki megálmodta nekünk a világ legvagányabb kisegerét, Ruminit. A sorozat ma már egész univerzummá tágult, alkotóját, Berg Juditot pedig nemcsak számos gyerek- és ifjúsági könyv szerzőjeként ismerjük, október óta ő a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is.
Minden síron fotó és évszám, 1987, 1991 vagy akár 1998. Erős férfiak, még életük delelője előtt. Az ukrán hadsereg átlagéletkora papíron 43 év – itt viszont rengeteg a fiatal.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
A balliberális politikus szomorú, hogy Magyarország 2024 második felében az Európai Unió soros elnökeként komoly hatással lehet az uniós politika alakulására.