Élesedik a kampány a Budapesti Ügyvédi Kamarában

A mostani választásnak komoly tétje van, amelyet az is jelez, hogy valódi választási kampány előzi meg, plakátokkal, médiahadjárattal és személyeskedéstől sem mentes adok-kapokkal.

A teljes megújulást szorgalmazó Ügyvédi Összefogással (ÜÖ) szemben, például a biztonsági matricák bevezetése kapcsán olyan, az elnökségből kiszivárgó információk jutottak el a sajtóhoz, amelyek az ÜÖ szerint megtévesztőek, ugyanakkor alkalmas lehetnek az Ügyvédi Összefogás lejáratására. Réti László, a budapesti kamara regnáló elnöke lapunk megkeresésére cáfolta az újraválasztása szempontjából számára egyébként kedvező, baloldali sajtó által sugallt pártpolitikai térfoglalásról szóló törekvés megjelenését. Úgy fogalmazott: tartja magát ahhoz a hivatásrendi elváráshoz, hogy a Kamara politikai ügyekben ne nyilvánítson véleményt, és a politika se avatkozzon a kamara ügyeibe. Elnöksége ideje alatt szerinte ezt sikerült betartatnia.

Az őt támogató, jelen viszonyainak fenntartásában érdekeltek mindeközben a kormányzati politika megjelenéséről szóló félelmeik fülbe súgásával hevítik a kampányt. A vádak azon alapulnak, hogy több, megújulást kívánó ügyvéd is szerződéses jogviszonyban áll jelenlegi kormányzati szervekkel, ez tehát véleményük szerint kellő bizonyíték a pártosságra.

Ugyanez az aggály azonban nem merült fel az újraválasztásukért szintén gőzerővel kampányoló jelenlegi tisztségviselőkkel szemben, akiknek szintén komoly állami megrendeléseik voltak korábbi kormányzatok idejében. Voltak, akik a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumtól, a KEHI-től, a Budapest Airporttól, az Antenna Hungáriától, az MNV Zrt.-től kaptak megbízást, vagy épp szerepet például a Nemzeti Tankönyvkiadó Privatizációjában – figyelmeztet az ÜÖ honlapja. Ezen érvelés mentén a büntetőügyekben megbízást vállaló ügyvédekre is ok nélkül vetődhetne a gyanú árnyéka. A Mandinernek nyilatkozó Dessewffy Alice, az Ügyvédi Összefogás kamarai elnökjelöltje is azt hangsúlyozta, hogy azokat, akik állami szervtől vagy állami cégtől kaptak megbízást, éppen úgy kell megítélni, mint azokat a kollégák, akik szintén rendelkeznek vagy rendelkeztek ilyen megbízói körrel, de nem vesznek részt mozgalmukban.

Lényegében erről szól Bánáti János közleménye is. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke aggályát fejezte ki, amiért a választások előkészülete kapcsán a korteshadjárat átlépte a Kamara határait, és önmérsékletre szólította fel a feleket.

A feszültség már hosszabb ideje jelen van az érdekképviselet berkein belül. Úgy tudjuk, sokak érzése szerint a kamara régebbi tisztségviselői a korábbi években felmerülő építő kritikákat is a személyük elleni támadásnak értékeli, azzal vádolva azok megfogalmazóit, hogy a kamarán belüli nézetkülönbségek megjelenítése árthat az érdekképviselet renoméjának. A problémás ügyek szőnyeg alá söprése azonban sokkal több kárt okozhat a későbbiekben, mintha most szembenéznének velük – véli az Ügyvédi Összefogás.

Az ÜÖ mozgalom 12 pontban összefoglalt követelései közül a fegyelmi eljárás teljes megújítása tűnik a legsarkalatosabbnak. Az orvosi szakmából ismert „műhiba” az ügyvédi praxisban is létező kategória, amely akkor is bekövetkezhet, ha az ügyvéd jóhiszeműen, legjobb tudása szerint, ügyfele érdekeit szem előtt tartva igyekszik eljárni, de mégis hibát követ el. Ám míg a nagy, jogi személyiséggel rendelkező megbízók többnyire megelégszenek az ügyvédi kártérítéssel, a kárt szenvedő magánszemélyek gyakran fordulnak panasszal a kamarához, ahol a fegyelmi bizottság az egyre több ügyvéd által kifogásolt eljárási rendje szerint akár ki is zárhatja (és így megélhetésétől megfoszthatja) a hibázó kamarai tagot. E szakmai kérdés jelentőségét Réti László is megerősítette lapunknak, amikor a felvetéssel összefüggésben úgy fogalmazott: „Nyugat Európában a magas összegű ügyvédi felelősség-biztosítások léte előfeltétele korlátolt ügyvédi felelősség választhatóságának. Erre nekem konkrét és pénzügyileg is megalapozott, megvalósítható tervem van”.

Míg a hónap végi kamarai választást megelőző küzdelem a nyilvánosság előtt a politikai inszinuációk mentén zajlik; addig a programok síkján arról megy a vita: hogyan másolták, illetve vették át részlegesen az Ügyvédi Összefogás programpontjait a választáson elinduló egyéb csoportosulások. Az Ügyvédi Összefogás ezért egyértelműen a határozott tagdíjcsökkentési programjának tudja be még azt is, hogy a kamarai vezetés a ciklus utolsó elnökségi ülésén, közvetlenül a választások előtt a tagdíj csökkentéséről határozott. Mindebből viszont az is kiolvasható, hogy az évtizedek óta befagyott kamarai struktúrákban valami most megmozdul.