Setét Jenő haragszik

„A romák 70-80 százaléka lett tartós és reménytelen munkanélküli, mert a modern gazdaság kereteiben képtelenség munkát adni annak az iskolázatlan, képzetlen, társadalmilag újra szegregálódó tömegnek, amilyenné a cigányok kétharmada-háromnegyede újra vált. Ebben az előítéletnek, a kirekesztésnek is volt szerepe, de e nélkül se lehetne érdemben más a helyzet. Ahogy Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában sem más.

Épeszű embernek nem lehet egyéb célja, mint a romák újbóli integrációja. Ha ez nem jár sikerrel, az egész társadalom működése megbénul pár évtized alatt. A többségi társadalom körében 1.0 körül van a teljes termékenységi mutató (egy pár után egy utód marad), az integrálatlanok (zömmel romák) körében ennek a háromszorosa. A képlet rém egyszerű. Az aktív adó- és járulékfizetők utódlása apad, a passzívaké (nyugdíjasok, segélyesek) árad. A teherhordók száma csökken, a teher nő. A fiatalok kivándorlása csak sietteti a végkifejletet: bevételek híján megrogyó állam; ellátatlan, védtelen öregek; kitéve a segélyek elapadása folytán éhezők fosztogatásainak. Ez vár ránk: a harmadik világ.

Hacsak nem tudjuk integrálni a társadalom alatti létbe szorult – jórészt roma – tömegek jelentős részét. Lyukas csónakban ülünk, ömlik be a víz: több, mint amit ki tudunk merni. Ha így marad, elsüllyedünk. Ez a helyzet.

És csupán arról van szó, hogy a rasszista kirekesztés elleni harcnál összetettebbnek, nehezebbnek gondoljuk az integrálás folyamatát. És figyelembe veendőnek a tradíciókat, az adottságokat: a félévezredes plusz negyedszázados integrálatlanságból adódó nehézségeket.”