Arra a kérdésre, hogy miért gondolják, hogy országuk profitál az EU-tagságból, az európaiak az első két helyen azt jelölik meg, hogy az EU segít fenntartani a békét és a biztonságot (36 százalék), valamint az EU tagság segíti a tagállamok közötti együttműködést (35 százalék). Magyarországon az uniós tagság pozitív megítélése mögött húzódó megfontolások eltérőek, inkább gazdasági jellegűek. Hazánkban a válaszadók 40 százaléka abban látja az EU előnyét, hogy az új munkalehetőségeket nyújt, 38 százalék emeli ki, hogy az EU hozzájárul a gazdasági növekedéshez, és 30 százalék vélekedik úgy, hogy az EU javítja az emberek életszínvonalát.
Ami az EU megítélését illeti, összeurópai szinten a polgárok 47 százaléka alkot pozitív képet az Európai Unióról, Magyarországon a szám ennél minimálisan kevesebb, 45 százalék. A felmérés kifejezetten kutatja az Európai Parlament népszerűségét is, az e téren kapott eredmények alapján az uniós átlagban az emberek 36 százaléka alkot pozitív képet az intézményről. Ez alapján megállapítható, hogy az EU egésze általában népszerűbb, mint az Európai Parlament intézménye. Fontos azonban megjegyezni, hogy a felméréshez szükséges mintavételre még az Európai Parlamentet megrengető korrupciós botrány előtt került sor, így a Katar-gate ügy hatása abban nem tükröződik.
Ami az EU orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikáját illeti, a felmérés rámutat, hogy az európaiak 74 százaléka általában helyesli, hogy az EU Ukrajna orosz megszállását követően segítséget nyújt Ukrajnának. Az Eurobarométerből azonban nem lehet pontos következtetéseket levonni arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg az EU orosz-ukrán háborúval kapcsolatos konkrét politikai intézkedéseit.
Bár az egyik kérdés példálózva felsorolja az EU különféle intézkedései között az orosz kormány elleni szankciókat, valamint a pénzügyi, katonai és humanitárius segélyeket, az eredményt jelentősen torzítja, hogy ezekről az intézkedésekről nem külön kérdésekben, hanem egy és ugyanazon kérdésben kérték ki az emberek véleményét. Az eredmény szerint a válaszadók 73 százaléka nyilvánult meg pozitívan, ugyanakkor nem tudni, hogy a támogatás valójában melyik intézkedéstípusnak szól. A felmérésből nem lehet megállapítani, hogy a szankciók és a katonai segítségnyújtás mögött pontosan mekkora a támogatás, és a kérdésre adott összességében pozitív választ mennyire befolyásolja az, hogy ugyanebben a kérdésben említették az Ukrajna részére történő humanitárius segítségnyújtást, amellyel kapcsolatban széles körű konszenzus uralkodik a politikai palettán és a közvéleményben egyaránt.