Háborús bűnökért felel a volt albán parancsnok

Letartóztatták szerdán az egykori koszovói albán szakadár erők egy magas rangú parancsnokát, Jakup Krasniqit, és Hollandiába vitték, hogy különleges bíróság elé állítsák háborús bűncselekmények miatt – közölte ügyvédje. A 69 éves Jakup Krasniqit – aki korábban a koszovói parlament elnöke is volt – az Európai Unió koszovói igazságügyi és rendőri missziójának (EULEX) egy rendőre tartóztatta le otthonában, a fővárostól, Pristinától 34 kilométerre nyugatra található Negrovcében – mondta el ügyvédje, Valon Hasani. A férfit Hágába vitték, ahol várhatóan hamarosan különleges bíróság elé állítják - tette hozzá, de nem közölt részleteket az ellene szóló vádakról.

Krasniqi a Szerbiától való elszakadásért küzdő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egy újabb egykori harcosa, akit a hágai különleges bíróság elé állítanak Salih Mustafa, a koszovói hírszerző ügynökség korábbi vezetője után. Őt szeptemberben fogták el. Az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai különleges bíróságot és ügyészséget öt évvel ezelőtt állították fel, az Európa Tanács 2011-es jelentése nyomán, amelynek állításai szerint az UCK harcosai a foglyokból kivett emberi szervekkel kereskedtek, és nem csak szerbeket öltek, de az albán nemzetiségűeket is.

A koszovói kormány közölte, hogy szorosan figyelemmel követi az EULEX Krasniqivel kapcsolatos tevékenységeit, hozzátéve: az ország intézményei és állampolgárai mindig is tiszteletben tartották a misszió döntéseit. A hágai vádhatóság korábban vádat emelt Hashim Thaci koszovói elnök és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) több más egykori tagja, köztük Kadri Veseli, a koszovói parlament korábbi elnöke ellen is. Thaci és Veseli is tagadta bűnösségét.

Az UCK veteránjai szövetségének két vezetőjét, Hysni Gucatit és Nasim Haradinajt szintén letartóztatták szeptemberben, és Hágába vitték őket annak vádjával, hogy állítólag a háborús bűncselekmények ügyeinek tanúit veszélyeztették. A Koszovó függetlenségéért folytatott háborúban több mint tízezer ember vesztette életét, többségében koszovói albánok. További több mint 1600 embernek veszett nyoma. A harcok azt követően értek véget, hogy a NATO 1999-ben 78 napon keresztül bombázta Jugoszláviát. Az albán többségű Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet számos nyugati ország elismert, Szerbia és szövetségesei – köztük Oroszország és Kína – azonban nem.

(MTI)