A szigorú bevándorláspolitikájáról ismert dán kormány a külföldi elítéltek „offshore elhelyezésével” növelné a börtönkapacitást.
A dán kormány több mint 300 kitoloncolás előtt álló külföldi bűnöző elhelyezése érdekében egy koszovói börtön kibérlését tervezi – adta hírül a Times. Az Európában egyedülállónak mondható kezdeményezés értelmében az intézményt a dán hatóságok felügyelnék és
A szociáldemokraták által vezetett dán kormány Európán belül az egyik legszigorúbb bevándorláspolitikát követi. Ahogy arról korábban beszámoltunk, júniusban a dán parlament megszavazta, hogy a Dániába bevándorolni kívánók az országon kívül kötelesek megvárni a menekültügyi eljárás végét (offshore elbírálás).
A nyári törvénymódosítás lehetővé tette azt is, hogy Dánia a már dán földre lépett bevándorlókat egy Európán kívüli országba helyezze át ugyanebből a célból. Ha pedig a dán hatóságok úgy döntenek, hogy a migráns nem nyerhet beengedést az északi országba, a „szállásadó” országból is távoznia kell.
Koppenhága májusban már meg is kötötte a megállapodást erre vonatkozóan az afrikai Ruandával.
A törvénymódosítást megelőzőn 200 szíriai menekült tartózkodási engedélyét érvénytelenítették a dán hatóságok. A hivatalos indoklás szerint Szíria bizonyos részei már eléggé biztonságosak ahhoz, hogy a szíriai bevándorlók hazatérjenek.
Továbbá korábban szó volt arról is, hogy a dán kormány a balti-tengeri Langeland szigeten 130 migráns számára befogadóközpontot húz fel. Ide helyezték volna azokat a bevándorlókat, akik engedély nélkül tartózkodnak az országban, de kitoloncolni nem lehet őket.
Végül azonban a helyiek és az ellenzék heves ellenállása miatt a dán vezetés elállt ettől a tervtől.
A legújabb kezdeményezés hátterében a migráció kérdéskörén kívül az áll, hogy a dán börtönök túlterheltsége miatt 2025-re már 1000 férőhely fog hiányozni a rendszerből. Az 5,8 millió lakossal rendelkező országban már most több mint 4000 ember van börtönben. A kormány ezért tovább növeli az intézmények fejlesztésére fordított forrásokat és további két börtön megnyitását is tervezik Dánia határain belül.
A dán igazságügy szerint a Koszovóban létesített új börtön mellett szól az alacsonyabb fenntartási költség, pontos adatokat viszont nem közölt a tárca. Az viszont biztos, hogy a koszovói börtönben a dán intézményekben elvárt körülményeket szeretnék biztosítani és
Korábban Norvégia és Belgium is bérelt börtöncellákát Hollandiától, ugyanakkor egész intézményre kiterjedő megállapodás Európában precedens értékű. A tervezetről részleteket a dán kormány nem közölt, várhatóan a jövő év folyamán születhet döntés és 2023-ban létesülhet az első dán börtön az országon kívül.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: BERND WEISSBROD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A Szerbiától de facto elszakadt ország miniszterelnöke eldicsekedett vele, ők lesznek a második ország a térségben, ahol engedélyezik az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát.
Ilaria Salis arról beszél, milyen sanyarú a helyzete Magyarországon, miközben hazájában kiugróan megnőtt a börtönökben elkövetett öngyilkosságok száma.
„Álmatlan éjszakák és hetek gyötrelmes töprengése után úgy döntöttem, hogy elfogadom az EP-képviselő jelöltséget” – írta az antifa nő.
Mostanra több mint 30 millióan voltak kíváncsiak rá, még Elon Musk is felkapta a fejét.
A Közel-Keleten szabadságvesztéssel büntetnék az azonos neműek közötti kapcsolatot.
Csaknem 600 millió eurót adnak az ukránoknak. Csak úgy.
A német kancellár szerint „Montenegró rohamléptekkel törekszik a tárgyalási fejezetek lezárására az EU-val”.
A francia államfő a Grand Palais-ban tett látogatásakor, kevesebb mint száz nappal az olimpiai játékok kezdete előtt, garantálta, hogy a francia kormány által befektetett 2 milliárd dollár megtérül, és az olimpián nem jelennek majd meg „fehér elefántok”.
