Hiába a kormányváltás és a jobboldali miniszterelnök fogadkozása a bandaháborúk megfékezésére, a hivatalos rendőrségi adatok szerint az erőszak tovább tombol a svéd utcákon: naponta lövöldözések, kétnaponta robbantások vannak terítéken az északi országban.
Naponta egy lövöldözés, kétnaponta egy-egy robbantás – a békés, nyugodt, jóléti hétköznapok egykori mintaországa hosszú évek óta szenved az erőszakhullámtól. A svéd rendőrség nyilvános adatai kijózanító összképet mutatnak arról, mi történik akkor, ha az eddigi laza migrációs szabályozás és elnéző társadalmi és politikai hozzáállás miatt egy európai országban elszabadulnak a folyamatok.
Soha nem árt leszögezni: mindezektől függetlenül a hatalmas ország tágas vidékein, farmokon, falvakban, kisvárosokban és a nagyvárosok polgári zöldövezeteiben nyilván ma is békében élhetnek a jámbor polgárok. De ez nem teszi nem megtörténtté a svéd nagyvárosok, például Stockholm vagy Malmö főleg bevándorlók lakta, lassan elgettósodó negyedeinek fokozódó válságát.
A svéd rendőrség hivatalos, ellenőrzött, publikált adatai magukért beszélnek.
Idén a mai napig – az év 138. napjáig – összesen 118 lövöldözés történt Svédországban.
Emellett 64 véghez vitt robbantásról szólnak az idei statisztikák, vagyis
Egyébként 2022-ben 391, 2021-ben 344, 2020-ban 379, 2019-ben pedig 360 lövöldözés történt az országban. Vagyis Covid ide vagy oda, a svédországi bandák nagy átlagban naponta lövöldöznek egymásra, s minden fogadkozás és biztonsági erősítés ellenére az idei évre is ezek a számok rajzolódnak ki.
Robbantásokból 2022-ben 90, 2021-ben 79, 2020-ban 107, 2019-ben pedig 133 történt Svédországban – tehát egy enyhén csökkenő tendencia fordult meg idén a robbantások számának növekedésével.
A lassan tíz és félmilliós Svédország, ahogy Demkó Attila írja, 2015-ig a legbékésebb európai országok közé tartozott. Ma viszont egyes svéd külvárosok Európa legveszélyesebbjei közé tartoznak.
Összehasonlításul: 1990-ben még 8,5 millió volt az ország lakossága, ami 2005-ben érte el a 9 milliót, 2012-ben a 9,5 milliót, 2017-ben pedig a 10 milliót. Az elmúlt hat évben pedig további közel félmillióval nőtt az északi ország népessége.
Nem leplezünk le nagy titkot azzal, hogy az egykor – még a huszadik század közepén is – teljesen homogén, helyben őslakos svédek által lakott ország népességének drasztikus növekedése összefüggésben áll az egyre nagyobb tempóra kapcsolt, tömeges bevándoroltatással, az európai munkavállalóktól kezdve a balkáni népeken át a harmadik világból érkező, sokszor menedékjoggal befogadott tízezrekig. Így kerültek például nagy tömegben az Afrika legelveszettebb régiójából érkező szomáliaiak is a világ legfejlettebb és leggazdagabb országai közé tartozó Svédországba.
Az átgondolatlan és kontroll nélkül hagyott tömeges bevándoroltatásból következő társadalmi problémáknak pedig mostanra igazi állatorvosi lova lett Svédország – és megjósolható, hogy a jövőben sem fog jelentősen javulni a helyzet.
Lapunk számos alkalommal foglalkozott már a svéd politikával és társadalmi jelenségekkel. Johan Lundberg, a Stockholmi Egyetem professzora 2021-ben járt Magyarországon az MCC és a Migrációkutató Intézet vendégeként, ez alkalomból interjút is készítettünk vele hazája társadalmi folyamatairól. Mint Lundberg elmondta:
„A svéd politikusok naivan azt hitték, hogy ha migrációról van szó, akkor nem baj, ha Szomáliából 30 vagy 50 ezren jönnek Svédországba. Egy hétköznapi ember számára meglehetősen természetes az a gondolat, hogy gondok lesznek, ha ennyi ember érkezik ennyire gyökeresen eltérő kultúrából Svédországba. A svéd attitűdök nagyon szélsőségesek a világ többi részéhez képest” – fejtette ki Lundberg.
Mint a professzor elmondta: „Jött a magas tudomány és a professzorok, és azt mondták, hogy nincsenek kulturális különbségek, így nem lesz probléma. A hivatalos álláspont az volt, hogy a svéd népet kell nevelni. Nem a migránsokat kell a svéd értékekre nevelni, mert nincsenek svéd értékek. A népet, a svéd népet kell oktatni a rasszizmusról, a fajok történetéről, a gyarmatosítás történetéről, az imperializmus és a rabszolga-kereskedelem történetéről és így tovább. Tehát ez volt az egyetlen út a megoldáshoz, és ez egy teljesen kontraproduktív módszer, nem old meg semmilyen problémát. Minderre vonatkozóan tehát nem volt terv. Túl nagy volt a bevándorlás, amit gondolom, most már nagyjából mindenki ért – de mára már túl késő.”
A stockholmi professzor budapesti előadásában arról beszélt: több tucat olyan terület van ma Svédországban, amelyeket nem tud ellenőrizni a rendőrség, és megtámadják őket, amikor a helyszínre érkeznének intézkedni.
A klánok az emberi történelem során és a világ számos részében ma is védelmet nyújtanak anyagilag, jogilag és társadalmilag a tagjaik számára. A szomáliai klánok svédországi áttelepüléséről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója tartott korábban előadást, amiben rámutatott arra, hogy az európai szomáli diaszpórák gyakran magukkal hozzák a klánok közti feszültségeket, illetve hogy a klánalapú bűnözői csoportok ellenérdekeltek az integrációs folyamatban, hiszen az integrálódó szomálik már nem klánjuk, hanem az állam – és a hatóságok – felé lesznek lojálisak.
Johan Lundberg szerint Svédországban az történt, hogy nagyon sok ember érkezett a klántársadalmakból, például a Közel-Keletről vagy Szomáliából –
A klánok jogrendszere teljesen eltér az állam alapú társadalom jogrendszerétől. Most összeütközés van a bűnözés és az igazságszolgáltatás különböző kezelési módjai között. A fő különbség az, hogy a klánnak kompenzációs rendszere van a büntetésekre, egy klántársadalomban a csoportot bünteted, nem az egyént. És most van egy probléma, egy olyan helyzet, amikor párhuzamos jogrendszerek léteznek Svédországban – fejtette ki a professzor előadásában.
Lundberg szkeptikus és kritikus szavait sok svéd is osztja – a tavalyi választáson többek között ezért is váltottak kormányt, és a szocdem vezetésű baloldal helyett egy jobboldali színezetű kormány került hatalomra.
A kormányfőt adó Mérsékelt Párt vezetőjének, Ulf Kristerssonnak a kampány során és a győzelem utáni,
Mint Kristersson leszögezte: Svédországnak négy válsághelyzettel kell szembenéznie, és ezek közül az első a fegyveres bűnözés elharapózása, ami ellen szerinte fel kell venni a harcot, a biztonságot az egész országban helyre kell állítani, és ezért a kormány felelősséget is vállal – jelentette ki tavaly októberben.
Arról is beszélt az új kormányfő: „A svédországi bevándorlás fenntarthatatlanná vált. Annak eredménye a veszélyes társadalmi elzárkózás, számos külföldön született, vagy már itt született és itt fiatal ember elidegenedése a társadalomtól.” Szerinte az integrációs problémák az egész társadalmat sújtják, a szegregációtól a túlzsúfoltságig, a munkanélküliségtől a segélyektől való függésig, az egészségügyi problémáktól a rossz iskolai eredményekig és a bűnözéshullámig.
Elismerte: „Soha nem volt végiggondolva, mennyi ember jöhet Svédországba és milyen feltételekkel”.
Ulf Kristersson leszögezte: „A kormány üzenete: ez nem folytatódhat. Paradigmaváltás következik a svéd migrációs politikában.”
Kristerssonék kormányalakítása után több mint fél év telt el. Az egyébként a radikális jobboldali, bár az elmúlt években sokat mérséklődő Svéd Demokraták által támogatott kormányzat belbiztonsági eredményei azonban – mint a legfrissebb adatokból is láthatók – váratnak magukra.
A malmői rendőrség addig is boldog ramadánt kívánt a város muszlimjainak; a svéd kormány pedig nemzetközi kampányt indít annak érdekében, hogy eltántorítsa a bevándorlókat a skandináv országba való indulástól.
Ahogy svédországi helyszíni riportunkban Demkó Attila írja: „Svédország remek hely. Gazdag, gyönyörű, ipara csúcstechnológiájú. Ez a tízmilliós állam tengeralattjárót, vadászgépet gyárt, kulturális nagyhatalom. De aki azt képzeli, hogy a migráció vagy a woke-izmus veszélytelen, jöjjön el ide, és beszélgessen sokat. A társadalmi bomlás receptjét találja meg. Ez a fantasztikus ország több évtizedes erőfeszítéssel összehozott magának egy óriási problémát. Kemény munkával visszadolgozta magát a történelembe.”
Nyitóképen: egy malmői zavargásban felgyújtott autók (fotó: AFP / TT News Agency / Johan Nilsson)
Ha Magyarországon jár, úgy érzi, friss levegőhöz jut – mondta lapunknak a fiatal holland politikai kommentátor, aki arról is beszélt, hogyan ábrándultak ki a hollandok a bevándorlókból.
Mostanra több mint 30 millióan voltak kíváncsiak rá, még Elon Musk is felkapta a fejét.
Akár a saját segítőikről, akár iskolás lányokról legyen szó, nem válogatnak az áldozatok között.
Akik nem tudtak fizetni, azokat ingyenmunkára kényszerítették. 2024, Európa közepe.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
Kaliforniában szavazást rendeznek egy, a drogbűnözőkkel és tolvajokkal szemben laza törvény eltörlésére, de Soros csak azért is beleáll az ügybe, a törvény megmaradása melletti kampányt támogatva.
Az ukránok lemondóak lőszer hiányában.
Az MCC főigazgatója szerint világosan körvonalazódik, hogy szélsőbaloldali csoportok a nagy politikával és a helyi politikával közösen hogyan szövetkeztek a konzervatív hangok elfojtása érdekében.
