A német gazdaság komoly megtorpanásának a magyar gazdaságra nézve is jelentős következményei lehetnek. „A nemzetközi környezet a következő időszakban inkább visszatartó erő lesz, mint támogató” – mondta az Indexnek a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
A januári kifejezetten biztató infláció (3,8 százalék) után néhány adat azt valószínűsíti, hogy tavaly év végén és idén év elején visszaesés volt a hazai gazdaságban – írja az Index. A cikkben felsoroltak szerint decemberben negatívba fordult a termék-külkereskedelmi egyenleg. Az export euróban számított értéke 7, 8 százalékkal, az importé 8,6 százalékkal volt kisebb tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom volumene szintén csökkent az előző év azonos időszakaihoz képest, a legnagyobb probléma viszont az, hogy az ipari termelés volumene is jelentősen zuhant 2023-ban 2022-höz képest.
Mindezzel összefügg, hogy az eurózóna gazdasága tavaly épp hogy elkerülte a technikai recessziót,
miközben a német gazdaság gyenge teljesítménye folytatódott, „változatlanul kiérdemelve az Európa beteg embere címet”
– összegezte korábban egy elemző.
Pedig, írja az Index, Németországon mint az unió gazdasági motorján múlhat egész Európa sorsa. Sőt, Magyarországé is, hiszen hazánk német gazdasági kitettsége igen nagy: 2021-ben az export, 26, az import 24 százaléka német érdekeltségű volt.
Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az Indexnek elmondta, „ha a német ipar termékei iránt globális szinten erős a kereslet, az a mi outputjaink irány is növeli az igényt, ami felfelé húzza a magyar GDP-t, a foglalkoztatást és a béreket is. Ugyanígy a német termékek iránti nemzetközi kereslet lanyhulása rossz hír számunkra is.”
A német foglalkoztatási ráta a koronavírus-válság alatti visszaesés után most 77-78 százalékos sávban stagnál, nagyjából 46 millió foglalkoztatottal, ezt a kedvező mutatót Sebestyén Géza szerint árnyalja a munkanélküliség 2022 óta való folyamatos emelkedése. Mindeközben a német GDP-növekedés is csökkenő irányt vett.
Mindez azért is probléma, mert Magyarországnak messze Németország a legfontosabb külkereskedelmi partnere, de persze akadnak azért mások is. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint import tekintetében Lengyelország, Ausztria és Szlovákia fontosak még számunkra, illetve Kína, export szempontjából pedig célországok még Olaszország, Románia és Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Francia- és Csehország.
Németország gazdasága ráadásul ugyanazzal a problémával küzd, mint a legtöbb európai állam: elöregszik a lakosság. Sebestyén Géza arra hívja fel a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy a németeknél a termékenységi ráta 1,6,
vagyis a lakosság öregszik, ami a társadalombiztosítási és egészségügyi rendszerére nézve egyaránt terhelő.
Erre a bevándorláspárti politika az egyik reakció, miközben a németeket nemcsak ez a probléma, hanem a nemzetközi gazdasági fluktuációk, illetve a verseny erősödése is negatív módon érinti; Kína egyre erősebb gazdasági konkurenciája a germánoknak.
Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendre hangsúlyozza, hogy az idei év itthon már biztosan a növekedésről szól, az elemzések szerint a német gazdasági nehézségek rontják majd a mi kilátásainkat is.
Sebestyén Géza ugyanakkor azt is kiemelte: számunkra leginkább az európai piacok fontosak, „amelyek azonban a háború, a szankciók, az energiaárak drámai emelkedése és az inflációs sokk miatti magas kamatok okán jelenleg is komoly szembeszéllel küzdenek”.
Ugyanakkor, véli az MCC szakértője,
„a másik oldalról Magyarország egyértelműen maga mögött hagyta az inflációs sokkot, ami a gyors és célzott gazdaságpolitikai reakcióknak köszönhető, melyekben egyaránt részt vett a Magyar Nemzeti Bank, a kormány és a Gazdasági Versenyhivatal is”.
Szerinte optimisták lehetünk a tekintetben is, hogy a pozitív folyamatokat erősítik a meginduló uniós pénzek is, nem véletlen, hogy „a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is magas növekedési rátákat becsült hazánk tekintetében a következő évekre”. Így nincs másra szükség, mint a további gazdasági élénkítésre.
Nyitókép: Schleswig-Holstein, a chipgyártó Vishay bővíti itzehoe-i gyártóüzemét, és 150 új munkahelyet tervez létrehozni. (Christian Charisius/ dpa Picture-Alliance via AFP)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
A német vállalatok arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank kamatvágást hajt végre idén és lassul az infláció.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Nagy vihar van készülőben a német labdarúgásban.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is meg van a véleménye.
Másfél óráig küzdöttek a mentők az egyik horgász életéért, de se sajnos nem tudták megmenteni.
