Egykor a Pestet ellátó kertészek gazdálkodtak az itteni dűlőkön, most jó, ha látunk egy-két fát a kőrengetegben. Belevetjük magunkat Teréz és Erzsébet városaiba.
Nyitókép: A Lenin körút a Dohány utca felől 1968-ban, háttérben a Blaha Lujza tér neonjai
Fotó: Fortepan
Kevesen tudják, hogy Teréz- és Erzsébetváros egy városrészként indult a kőrengeteggé válás útján a 18. század végén. Utóbbi 1873-ban vált el szülőanyjától, s vette fel a császárné, Sisi nevét. Ekkorra azonban már alig maradt valami a pesti városfalon túli műkertészetekből. Az egykori zöldséges- és gyümölcsöskertek mind beépültek, s a dűlők nyomvonalán kialakultak az emléküket nevükben őrző közterületek. Kertész, Akácfa, Nagy Diófa utca, Rózsák tere. Furamód itt ma a legnagyobb a budapesti népsűrűség és a legkisebb az egy főre jutó zöld.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
A baloldali politikusnak már csak néhány napja maradt, hogy begyűjtsön 41 érvényes aláírást.
Budapest egyik legnagyobb háromnapos tavaszi fesztiválja ismét várja az érdeklődőket az Orczy-parkban.
Egyre többen állnak ki Szentkirályi Alexandra mellett Budapesten.
Igen árulkodó, hogy a hetven éves Ikarus 30 fényezése az előkészületekkel együtt több mint két és fél hónapig tartott.
Szinte példa nélküli pálfordulásnak lehetünk a tanúi.
