A világ 20 legnagyobb gazdasága az Európai Unióval közösen a globális minimumadó bevezetésén dolgozik. Az országok pénzügyminiszterei április óta tárgyalnak az ügy érdekében, és legutóbbi velencei találkozásuk során mindannyian támogatták az egységes 15 százalékos minimumadó bevezetését.
Káros adóverseny
Az egységesítés legfőbb célja az lenne, hogy megszüntessék az évek óta tartó „önmegsemmisítő nemzetközi adóversenyt”, melyben az országok évek óta egymás alá licitálnak adókulcsaikkal, hogy magukhoz vonzzák a nagyvállalatokat. Ez egy olyan verseny volt, amelyet senki nem nyerhetett meg, azonban rengeteg erőforrástól fosztotta meg az országok gazdaságát, így közbe kellett lépni.
Terveik szerint az egységes minimumadó bevezetésével megszüntetnék a nagyvállalatok nyereséghajhászását, és becsületes mederbe terelnék vissza azokat. Így senkinek nem lenne érdeke külföldre helyezni a vállalatát, hanem a saját országukban fizetnék a működésük utáni adókat. 2000 és 2018 között az amerikai vállalatok az összes külföldi nyereség felét hét országból származtatták: Bermuda, Kajmán-szigetek, Írország, Luxemburg, Hollandia, Svájc és Szingapúr. Az egyezmény hatályba lépése után már nem lesz érdekük ezekben az országokban működtetni a vállalataikat.
A jogszabály elfogadtatása
A javaslatot július 1-jén, az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) által összehívott konferencián hagyták jóvá, melyen több mint 130 ország képviselője volt jelen. Ezt követően a megvalósítás várhatóan 2023-ban fog megtörténni, amikorra már az országok is bevezetik a jogszabályt.
A minimumadó bevezetését a magyar kormány nem támogatja.
Magyarország elutasít minden olyan kezdeményezést, amely adóemeléssel és a versenyképesség romlásával járna, ezért a globális minimumadó elképzelését sem támogatjuk a nemzetközi fórumokon – jelentette ki Varga Mihály, miután Ueli Maurer svájci pénzügyminiszterrel egyeztetett.
A magyar tárcavezető kiemelte: Magyarország és Svájc egyetért abban, hogy a globális minimumadó akadályozná az innovációt és a gazdasági növekedést, túl magas a tervezett 15 százalékos adókulcs és a valós gazdasági tevékenységet sem szabadna terhelnie.
Csak a minimum biztos
A megállapodás azonban csak a minimumot határozza meg, ennél magasabb adókat bárki kivethet. Így például Joe Biden, amerikai elnök a munkahely- és infrastrukturális fejlesztési tervének részeként 21 százalékos adókulcsot javasolt a tengerentúli keresetekre, valamint a társasági adót is felemelné 21-ről 28 százalékra. Ezt a javaslatot persze a kongresszus republikánusai hevesen ellenezték, mondván, hogy ezzel az Egyesült Államok megadja magát Kínának és Európának is.
Az adóterv második részében pedig a fizikai jelenlét nélküli nyereséget kereső vállalatok adóit egységesítik, beleértve például a digitális reklámozást is. Így az egyezmény értelmében egységes megközelítés fog erre is vonatkozni.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Összevarrt EU-s és magyar zászlót lógattak ki az Országház egyik ablakán a párt politikusai.
Önmagunk lábonlövésében élen járt a brüsszeli vezetés, életképességből pedig nagyon gyengén muzsikált – mondja a Fidesz EP-képviselője, volt madridi nagykövet és külügyi államtitkár.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
Szóval Czutor Zoltán szerint a hazája nem más, mint egy bűzlő pokol, csak azért, mert nem a neki tetsző kormány van hatalmon.
A teljes Soros hálózat, a baloldali pártegységet óvandó, szerecsenmosdatásba kezdett.
