Eurózóna: a járvány alatt felhalmozott megtakarításokat kisöpri az energiaválság
2022. április 07. 13:55
A munkavállalók és a dolgozók lesznek a vesztesei az uniós bürokraták gazdasági háborúskodásának, szankciózásának és az egészet súlyosbító sötétzöld fordulatnak, derül ki a Bloomberg adataiból.
2022. április 07. 13:55
p
2
9
22
Mentés
A Bloomberg Economics elemzése szerint az euróövezetet sújtó energiaválság a régió GDP-jének 1,8 százalékának megfelelő összegű extra rezsiköltséget ró a fogyasztókra.
A megnövekedett fűtési és villamosenergia-költségek, valamint a magas üzemanyagárak együttesen 230 milliárd euróval (255 milliárd dollárral) növelik a háztartások kiadásait – becsülte Jamie Rush és Maeva Cousin egy múlt heti jelentésben. Ez az előrejelzés jóval magasabb, mint a februárban becsült 100 milliárd euró – írja a Bloomberg.
A növekvő infláció már most is óriási aggodalomra ad okot a fogyasztók számára,
a gazdaságba vetett bizalmi szint pedig rohamtempóban közelít a járványban tapasztalt mélypontok felé.
A pénzügyi helyzettel kapcsolatos aggodalmak térnyerése miatt a kereslet és a termelés is csökkenhet, azaz az egész gazdasági növekedés lassulhat.
Infláció vs. megtakarítások
„A világjárvány alatt felhalmozott megtakarítások segíthetnek tompítani a kibontakozó válságot” – írták a közgazdászok. „De a sokk így is keményen sújtja majd a gazdasági növekedést, mivel az egyes dolgokra fordított kiadások lecsökkennek” – tették hozzá jelentésükben Rush és Cousin.
Az alábbi grafikonon lévő piros ábrán az is látszik, hogy a járvány alatt felhalmozott extra megtakarításokat (sárgával) lassan felemésztik az elszálló rezsiköltségek.
A növekedést érő sokkhatásokra hivatkozva Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza a múlt héten ragaszkodott ahhoz, hogy a tisztviselőknek készen kell állniuk a monetáris politika bármelyik irányba történő elmozdítására.
Az ukrajnai háború okozta árnövekedés legnagyobb része a fogyasztói árakon jelentkezik,
ami óriási terhet ró a háztartásokra. És ami mindennél fontosabb: a fentiekből úgy tűnhet, hogy az extra megtakarítás egyszerűen elmegy a növekvő rezsiköltségekre, tehát egy átlagos háztartással nettó értelemben nem történik semmi.
A valóság azonban más: az extra megtakarítások a járvány alatt a gazdagoknál halmozódtak fel, míg a rezsiköltségeknövekedése a szegényebbeket sújtja jobban, akik alig tudtak megtakarításokat halmozni. Így a szegényebb csoportoknál valójában nem mindig van fedezet az elszálló rezsiárakra, ezért kezdenek Nyugaton egyre többen kevesebbet fűteni és otthon is kabátban tartózkodni.
Inflációs csúcs
A múlt hét csütörtöki adatok szerint márciusban új csúcsot ért el az infláció az eurózónában: Franciaországban 5,1 százalékot, Olaszországban pedig 7 százalékot. Az előző napi jelentések még rosszabbak voltak: 7,6 százalék Németországban és közel 10 százalék Spanyolországban. A legfrissebb adatok szerint az eurózónában rekordmagas szintre, 7,5 százalékra gyorsult az infláció márciusban, ami messze meghaladja az elemzői várakozásokat – írja az Euronowes.
A közgazdászok számításai szerint az inflációs sokk csaknem 130 milliárd euróval nagyobb háztartási energiaszámlával és közel 99 milliárd eurós benzinköltségtöbblettel jár az eurózónában.
Az inflációval való megküzdést egyéni szinten segíthetik a világjárvány alatt felhalmozott háztartási megtakarítások. A közgazdászok ezt korábban közel 400 milliárd euróra becsülték, bár most úgy számolnak, hogy a 2022 februárjára 330 milliárd euró körülire zsugorodott a háztartások megtakarítása. A biztonsági tartalék azonban nem mindenkin segít – teszi hozzá a Bloomberg.
„Az alacsony jövedelműek kisebb valószínűséggel tettek félre pénzt” – mondta Rush és Cousin.
„Ráadásul most, hogy az ukrajnai orosz invázió okozta jelentős kockázat kikristályosodott, a háztartások talán kevésbé hajlandóak a megtakarításokhoz nyúlni” – tette hozzá a két közgazdász.
Nehéz helyzetben a szegények
Mint arra már utaltunk, az euróövezet alacsonyabb jövedelmű fogyasztói nem tudtak jelentős megtakarításokat felhalmozni a világjárvány alatt, miközben a felső réteg jelentősen növelte a tartalékait. A legalsó jövedelmi negyed pénzügyi helyzete nem javult a járvány alatt, a felső 25 százalék viszont komolyan javította pénzügyi helyzetét, így ők képesek kigazdálkodni az elszálló rezsiköltséget.
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 22 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
minekkellregisztralni
2022. április 13. 17:04
Gyakorlatilag ugyanott lennénk, vagy még rosszabb helyzetben. A bizottsági elnök jelölése kicsit olyan, mint a pártfőtitkár-választás Kínában: egy jelölt van, akit a színfalak mögött kialkudtak. Arra az egyre szavazhatsz.
Nem a báróné a hibás, hanem azok, akik a legkisebb rosszként a háttérből jelölték a bizottság elnökének, és azok az EU parlamenti és tanácsi képviselők, akik megszavazták.Pedig mindenki tudta, hogy alkalmatlan a feladatra, ugyanúgy mint az alkesz elődje. Az alkalmatlan embereket beültették a hintába, amit egyik oldalról az USA, a másikról, pedig a Kínai Orosz tandem lökdösi érdekeinek megfelelően. A tagállamok meg tűrik, aki pedig kilóg a sorból, ráküldik a 7-es cikkelyt. Senki nem szól, hogy: Ébresztő, ég a ház!
"A német rezsi ötödével nőtt, a magyar semennyivel."
Attól, hogy a pénzt nem a háztartásokkal fizettetik ki, hanem a háztartások által befizetett adóból, attól még ugyanannyiba kerül és ugyanúgy az emberek fizetik meg az árát. Nem kell ehhez közgazdásznak lenni ;)