Szokatlan, de Japán most inflációval küzd

A japán kormány egyre nagyobb aggodalommal kíséri nyár vége óta az infláció emelkedését a szigetországban, ami nem csoda, hiszen eddig inkább a deflációhoz voltak hozzászokva. Ehhez képest az inflációs ráta októberben elérte a 3,8 százalékot.  Az inflációs ráta (CPI) havi alakulását szemlélteti az alábbi ábra.

Forrás: Rateinflation

Érdekes, hogy Japán már augusztusban, 3 százalékos inflációnál,  pénzügyi segélycsomagot kezdett tervezni, miközben Európa számos országában, illetve az Amerikai Egyesült Államokban is kétszámjegyű, vagy akörüli az infláció.

Segélycsomagot tervez a japán kormány

A japán kormány éppen ezért egy új segélycsomagról döntött ősz elején, amellyel az egyre gyorsuló inflációt igyekeznek kezelni. A segélycsomag keretében 50 ezer japán jen kiosztására kerül sor – készpénzben – az alacsonyabb jövedelmű háztartások körében. Jelenlegi árfolyamon ez az összeg mintegy 142 ezer forintot jelent. De a készpénz kiosztásán kívül a csomag tartalmaz lépéseket a benzin, illetve az importált búza árának jelenlegi szinten tartására is. 

A segélycsomagra 900 milliárd jenes (2550 milliárd forintos) tartalékalapot különített el a kormány, hogy támogatni tudja a legszegényebb háztartásokat.  

A csomag szerint 50 ezer jen juttatás járna háztartásonként a legszegényebbeknek, emellett pedig e nehéz sorsú háztartások mentességet is kapnának a lakossági adó fizetése alól. Az ilyen tartalékalapokat alapvetően vészhelyzetekben való felhasználásra különítik el. 

A támogatási pénzek felhasználásáról a japán kormány parlamenti jóváhagyás, vagyis az ellenzéki pártok nélkül dönthet. Korábban volt már egy hasonló program, de az a pandémia alatt nehéz helyzetbe került szegényebb háztartásoknak nyújtott segítséget. Ez az új intézkedés a korábbin túlmenően értendő.

A benzin és az importbúza árának szinten tartása is cél

A benzin árának szinten tartását és a fogyasztókat terhelő üzemanyagköltségek csökkentését úgy szeretnék elérni ezzel a csomaggal, hogy a japán kormány a szeptemberi hónapon túl is fenn kívánja tartani az olaj-nagykereskedők támogatását egészen az idei év végéig. Ezzel egyértelműen az a cél, hogy mind a benzin, mind a kerozin kiskereskedelmi árát csökkentsék.

Ami az importbúza árának szinten tartását illeti, ezt azzal indokolják, hogy így képesek megakadályozni az olyan alapvető élelmiszerek árának további drasztikus emelkedését, mint például a kenyér vagy éppen a tészta.

Átfogó gazdasági intézkedéscsomag a láthatáron

A szigetországban fokozódnak az aggodalmak az inflációs félelmeken felül is. Ezt példázza, hogy a japán miniszterelnök Fumio Kishida korábban utasításba adta, hogy októberre dolgozzanak ki egy átfogóbb gazdasági intézkedéscsomagot. 

Ezt az indokolta, hogy Japánban, mint a világ harmadik legnagyobb gazdaságában sokkal lassabb növekedést prognosztizálnak. Ennek okaként több dolgot jelölnek meg. Meghatározóak egyrészt a sokkal magasabb importárak, amelyet az orosz–ukrán háború és a jen esése okoz. Ez utóbbit pedig az erős dollár váltja ki.

Ezt a döntést a miniszterelnöknek kritikus időszakban kellett megtennie, éppen akkor, amikor a közvélemény-kutatások alapján így is rekordalacsony szintre esett vissza a támogatottsága, miközben csak több, mint 10 hónapja van hivatalban. 

A japán miniszterelnök azonban elkötelezett, hogy megvédjék a japán emberek megélhetését a globális áremelkedések közepette, így kétségtelen, hogy rövid időn belül merész lépéseket fog tenni az adminisztráció.

A japánok még a pandémia hatásaival küzdenek, de a háborút is érzik

Nem véletlen, hogy a kormány ilyen drasztikus lépésre kényszerült, hiszen a japán háztartások már kezdték megérezni a mindennapi fogyasztási cikkek esetében az árak emelkedését, és ez igaz az energiaárakra is. Az áremelkedéseknek ugyanakkor valószínűleg ezzel sincs vége, hiszen a vállalatok többnyire a fogyasztókra hárítják át a magasabb költségeket.

Japánt mindezek a hatások egy olyan pillanatban érték el, amikor a belső kereslet továbbra is gyenge, a pandémiás gazdasági kilábalás lassan halad előre, ráadásul az emelkedő infláció rontja a fogyasztói hangulatot is. A pandémiás krízisből való gazdasági kilábalás erősségét pedig megkérdőjelezi a járvány újbóli nagyfokú terjedése az országban, miután 2022 év első felében, azaz a júniusig tartó három hónapban 3,5 százalékkal gyorsabb volt a japán gazdasági növekedés az előzetesen vártnál.

Borítókép: MTI/AP/Pool/Anadolu Agency/David Mareuil