Nem biztos hogy jól jár USA, ha korlátozza a kínai beszállítókat

Az elmúlt esztendő utolsó negyedévében a kínai elektromos járműveket gyártó BYD megelőzte a Teslát az elektromos autók eladásainak terén. Ez csupán egyike azoknak a zöldmérföldköveknek, amelyeket Kína a közelmúltban elért. Talán ami még jelentősebb, hogy az ázsiai ország megújulóenergia-kapacitásának – főként nap-, szél- és vízenergia – az aránya 2023-ban elérte a teljes energiatermelési kapacitás mintegy 50 százalékát.  

Kína évtizedek óta támogatja a hazai napelem-előállítást, a verseny intenzív és folyamatosan nő a kereslet. Így a lítiumion-akkumulátorok mellett a napelemgyártást is uralja: a globális termelés több mint 80 százalékát adja. 

A nyugati politikai és iparági vezetők azonban azt szeretnék, ha a kínálat változatosabb lenne, és nem csak Kínából származó termékek árasztanák el a piacot. Az ázsiai országot okolják azért is, hogy az elmúlt hetekben négy európai gyár bezárt. Brüsszel a további üzembezárások megakadályozása érdekében azt tervezi, hogy különböző támogatásokban részesíti ezt az iparágat. Emellett biztonsági aggályok is felmerültek részükről a kritikus infrastruktúrában használt, Kínában gyártott alkatrészeket illetően. 

Dennis She, a Longi Green Energy Technology alelnöke azonban óva int a korlátozásoktól. A Financial Timesnak elmondta, hogy  

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a legalább részben nem az ázsiai országban gyártott napelemek ára például az Egyesült Államokban a duplájára növelné a költségeket. A Wood Mackenzie szerint tavaly a kínai napelemgyártás költségei több mint 40 százalékkal, wattonként 15 centre csökkentek, míg Európában ez az ár 30, Amerikában pedig 40 cent. 

Kína megfojtja az amerikai gyárakat 

A múlt hónapban amerikai szenátorok egy csoportja felszólította Joe Biden elnököt, hogy emelje meg a kínai gyártású napenergia-importra kivetett vámokat, mivel azok ártanak a hazai termelésnek. 

A nyugati protekcionizmusra válaszul a kínai napenergia-ipar – amely az elmúlt 15 évben több európai és amerikai vámmal is szembesült – egyre inkább az offshore vevőkhöz közeledik, többek között az Egyesült Államokban.  

Az USA arra is gyanakszik, hogy a vám megkerülése érdekében a termelést Délkelet-Ázsiába helyezik át. Ezen okból például bűnösnek találtak olyan vállalatokat – például a Longi napelemmodult előállító céget –, amelyek a kínai gyártású alkatrészekre kivetett vámok megkerülése érdekében külföldön gyártattak. 

A Longi a legtöbb termékét Kínában állítja elő, de vannak gyárai Vietnámban és Malajzia déli, Sarawak államában is, emellett egy új üzemet tervez Indiában. Azonban a fejlődő országok növekvő igényeinek kiszolgálása érdekében a cég kénytelen a kínai gyártású termékekhez nyúlni. 

Kína szarvát egyelőre nem lehet letörni 

A Wood Mackenzie energetikai tanácsadó cég előrejelzése szerint a csak tavaly több mint 130 milliárd dollár értékű beruházások után Kína továbbra is vezető szerepet fog betölteni a napenergia-technológiában. Egy tavaly novemberi jelentés szerint az ázsiai ország 2026-ig a világ napenergia-gyártási kapacitásának több mint a 80 százalékát birtokolja, és a következő évtized nagy részében képes lesz kielégíteni az éves globális keresletet.  

Sőt, a Wood Mackenzie éves keresletnövekedésre vonatkozó előrejelzései szerint 2024-ig 1 TW ostya-, cella- és modulkapacitás lép működésbe, ami azt jelenti, hogy  

Huaiyan Sun, a Wood Mackenzie vezető tanácsadója szerint Kína uralmát elsősorban a poliszilícium magas árrésének, a technológiai fejlesztéseknek és a tengerentúli piacokon történő helyi gyártás fejlesztésének köszönheti. 

Az ázsiai nagyhatalom így a többiekhez képest olcsó előállítási költségével és a túlkínálat miatt lefelé tolja az árakat, amivel a többi ország nehezen tudja felvenni a versenyt. Azonban ha az USA nem lép, az ázsiai árucikkek teljesen kiszoríthatják a hazait.  

Borítókép:MTI/EPA/Christopher Neundorf