„Egy tömbben szavaznak a fideszes alkotmánybírók”

2015. március 20. 09:45

Mióta többségben vannak az egypárti alkotmánybírók, az AB általában a kormány érdekének megfelelően dönt – mutatták ki friss kutatásukban jogvédő szervezetek.

2015. március 20. 09:45

Az egypárti alkotmánybírók tevékenységét konkrét határozatok elemzésével vizsgálta az Eötvös Károly Intézet, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság. Azt találták, hogy ezek a bírák nagyon ritkán mondanak ellent a kormánynak, és azóta, hogy ők többségben vannak, az AB döntései is inkább a kormány érdekeit szolgálják. 

Somody Bernadette, az Ekint igazgatója kivételként Stumpf Istvánt és Szalay Pétert említette, akik azért gyakran ellentmondanak a kormánynak. Azt is kiemelte, hogy Pokol Béla eddigi szakmai munkájának megfelelően fejt ki véleményt, ami viszont leggyakrabban a kormány érdekével is egybecseng.

Riporteri felvetésre Somody leszögezte: mindettől függetlenül az Ekint és a többi jogvédő szervezet is fog beadványokkal fordulni az Alkotmánybírósághoz, ha szükségét látják. „Hiba lenne azt mondanunk, hogy azért nem használjuk az Alkotmánybíróságot, mert az politikailag így mozog. Ha lehet remélni egy konkrét ügyben, hogy ott bármilyen pozitív előrelépést hoz az AB, akkor magunkkal szúrnánk ki, ha ezt nem használnánk ki” – mondta Somody Bernadette.

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bini
2016. április 13. 03:45
Az már el se jutott a tudatáig, hogy az AB a 2012- ben hatálybaléő Alaptörvény alapján vizsgálják a törvények alkotmányoságát. Mivel az ujonnan beválasztott birok nagytudású jogtudosok akik a jogalkotás és alkalmazás külömböző területéről jőttek és legtöbbjüket nem befolyásolja a korábbi láthatattlan alkotmányra való hivatkozásokra meghozott döntések, így természetes, hogy a irott alaptörvéyt nagyon eltérő modon nem lehet értelmezni, maximum egy-egy szubjektiv különvéleményt közölni. Emlékszem még az elején voltak viták arról, hogy az új alaptörvény érvénybelépésekor lehet-e egy-egy korábban az ideglenes főleg láthatattlan alkotmány által hozott döntés lehet-e hivatkozási alapnak tekinteni és aszerint hozni meg a határozatot. Ekkor voltak külömböző értelmezések, de ez megoldodott azzal, hogy az akkori döntések az akkor hatályos alkotmány szerint történtek és minden esetben vizsgálni kell, hogy az új alaptörvénnyel mennyire koherensek, de a döntéseket az új alaptörvény szempontjából kell vizsgálni és dönteni még akkor is az uj törvény a mérvadó, ha az ellentétes következtetésre jút a korábbi döntéssel. Gondolom ez így van rendjén. Természetesen hogy azok akik a régi alkotmányt köbevésve tartják evidenciának és nem hajlandok tudomásúl venni az új törvényeket azok sértve érzik magukat és személyes sértésnek veszik azt ha a mostani irott alaptörvényhez ragazkodva hozza meg a többség a tanácsokba a döntéseket.
atila68
2015. november 01. 20:39
Még egy Bernadett.
atila68
2015. november 01. 20:39
Csak ott a farok csóválta. Ergo, ha FIDESZ-KDNP akkor SZDSZ-MSZP.
Agricola
2015. április 30. 22:47
„Egy tömbben szavaznak a fideszes alkotmánybírók” És a nem fideszes alkotmánybírók hány tömbben szavaznak? Miből lehet megállapítani hogy mely Alkotmánybírók fideszesek és melyek nem? Van-e a nagy TASZ-nak "Gondolatrendőrsége"? Ezt is világítsa meg nekünk Eötvös Károly Intézet, a nagy TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!