Gyűrűzik a vita az olimpiai éremért járó bónuszról – mennyit is ér egy arany?

Fotó: MTI/Derencsényi István

Nagy vitákat kavar World Athletics döntése, amely olimpiai érembónuszt helyezett kilátásba a párizsi bajnokoknak. Az atlétikai sportokat tömörítő szövetség megtörte a többi sportág vezetésével ápolt hagyományt, amikor úgy döntött, hogy a 2024-es párizsi ötkarikás játékokon szerzett érmekért prémiumot fizet a sportolóknak. Egyesek szerint ez az olimpiai szellem megsértése, mások szerint azonban már régóta esedékes lett volna.

Úgy tűnik, a World Athletics valóban megbolygatta a darázsfészket a nemrégiben hozott döntésével, mert a díjazás kérdésével globális vitákat váltott ki:

Rendhagyó teljesítménybónusz

A szervezet tájékoztatása szerint a 2028-as Los Angeles-i játékokon az ezüst- és bronzérmesek is kapnak majd a bónuszból. A modern olimpiai játékok 128 éves történetében ez az első alkalom, hogy egy sportág világszövetsége bónuszokat ajánlott fel az olimpiai teljesítményekért – írja a dw.

– mondta Sebastian Coe, a World Athletics elnöke. Az 1980-as és 1984-es játékokon 1500 méteren aranyérmet nyerő Coe szavai egy pillanat alatt felborzolták a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), valamint más sportágak vezető testületeinek tollait.

A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség, az UCI már reagált is Sebastian Coe véleményére.

„Az olimpiai szellem azt kívánja, hogy világszerte osszuk el a bevételeket, és minél több sportoló versenyezhessen ezáltal.

– fogalmazott az UCI elnöke, David Lappartient.

Egyenlőtlenség a sportágak között

A NOB modellje a szolidaritáson alapul. Az olimpiai játékok bevételének 90 százaléka az olimpiai mozgalom szervezeteihez, elsősorban a sportágak világszövetségeihez és a Nemzeti Olimpiai Bizottságokhoz kerülnek. A NOB a fennmaradó 10 százalékból az adminisztrációt és a svájci Lausanne-ban található Olimpiai Múzeum költségeit finanszírozza.

A teniszt irányító ITF egyértelművé tette, hogy csak a NOB-bal és az ASOIF-fel – a nyári játékokon képviselt szövetségek szövetségével – egyeztetve változtat a klasszikus megközelítésén, ha egyáltalán sor kerül ilyen irányú döntésre.

„Az olimpiai érem presztízséért való versengés lehetősége mindig is egyedülálló és különleges ösztönzést jelentett a játékosok számára, a játékokon való részvételre. Ha a jövőben ennek megváltoztatását fontolgatják, jobb, ha minden döntést a szövetségekkel és a játékosokkal közösen hoznak meg” – fejtette ki hivatalos álláspontjában a teniszszövetség.

A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség, a FIBA rövidre zárta a kérdést, és kijelentette: nem tervezi az olimpiai pénzdíj bevezetését a kosárlabdában.

Mennyit ér az olimpiai érem?

Úgy tűnik tehát, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, a sportági világszövetségeket és a nemzeti olimpiai bizottságokat egyaránt meglepte Sebastian Coe és szervezete kezdeményezése. Ráadásul azért is okoznak problémát az ötlettel, mert ezentúl nyilvánvalóan más sportágak szereplői is nyomást gyakorolnak majd hasonló bónuszok bevezetésére. Egyes vélemények szerint ébresztőként is hathat az atléták számára bevezetett újdonság, de tény, akadt, aki szerint minden sportág egyedi felelőssége, hogyan osztja el a NOB-tól kapott bevételeit.

Mint ismert, Magyarországon kiemelt hangsúlyt kapott sportembereink javadalmazása: Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár decemberben jelentette be a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlésén, hogy megemelik az olimpiai és paralimpiai jutalmakat a párizsi játékokra. Ennek értelmében az olimpiai aranyérmeseink 55 millió forintos jutalomban részesülhetnek, az ezüstéremért 39 millió, a bronzéremért pedig 31 millió jár, de még a nyolcadik helyezettek is számíthatnak egy 3 millió forintos utalásra. Ez egészülne ki egy magyar atlétika arany esetén a nemzetközi szövetség felajánlásával, például az egyik magyar éremesélyes dobóatléta, Halász Bence esetében. Ezért érdemes messzire repíteni azt a kalapácsot!