interjú

2016. november 28. 12:26
Az LMP számára már a parlamentbe kerüléskor teljesen egyértelmű volt, hogy fontos döntési helyzetekben soha nem azzal fogunk foglalkozni, hogy a politikai ellenfelek hogyan reagálnak, vagy kivel szavazunk együtt. Interjú.
2016. június 6. 11:30
A népszavazás a demokratikus akaratformálás egy pótlólagos, kivételes eszköze. Azt viszont látni kell, hogy sok szervező félreérti ezt a jogintézményt, mivel azt gondolják, hogy kormányzási eszköz, vagy bonyolult társadalmi problémák megoldásának eszköze. Interjú.
2016. május 31. 16:41
Rengeteg kritika éri a muszlim országokat azért, mert a tolvajlás esetén levágják a tolvaj kezét. Na de ez a Korán egy versén nyugszik! Nem mondhatja egy kormány sem, hogy mi átírjuk a kinyilatkoztatott jogot, mert az Amnesty International azt mondja. Interjú.
A Ptk. és a gazdaságélénkítés
2016. május 3. 15:48
Kedden már be is nyújtják a parlamentben azt a javaslatot, amely visszahozza a Vékás Lajos által „életveszélyesnek” minősített önálló zálogjogot a polgári törvénykönyvbe, és a hitelbiztosítékok rendszerét is átalakítja. Trócsányi László maga kereste meg a Mandiner.jogot, hogy a módosításról – és csak arról – interjút adjon; ahová aztán Bodzási Balázs helyettes államtitkárral együtt érkezett. A tárca szerint nem a banklobbinak köszönhető az önálló zálogjog visszahozása, az állampolgárok pedig kifejezetten jól járnak, ha felpörög a hitelezés, mivel akár 0,5 százalékponttal is csökkenhetnek a hitelkamataik. Interjú.
2016. március 25. 11:55
Az állam nem kegyet gyakorol, amikor adatot szolgáltat, hanem az a természetes. Az a kivételes, hogy valamiről ne mondja meg, hogy miért csinálja. Interjú.
2016. február 24. 12:55
A magyar állam működése az Alaptörvény szerint a hatalom megosztásának elvén alapszik. A bírósági ügyek elintézésének, megvitatásának a tárgyalóteremben van a helye, nem pedig a parlamentben. Interjú.
2016. február 19. 12:42
Egy természeti katasztrófa kezelésére sem azért fogadunk el szabályokat, mert tudjuk, hogy másnap bekövetkezik. Interjú.
Jogalkotás
2016. február 11. 09:10
Nem lehet két év után módosítani vagy felülvizsgálni az új polgári törvénykönyvet, ez hibás és jogbiztonságot veszélyeztető felfogás – mondja Vékás Lajos professzor, a Ptk-t előkészítő kodifikációs bizottság elnöke a Mandinernek. A jogtudós akadémikus, az ELTE volt rektora szűk csoportok érdekeit sejti a mostani Ptk-módosítási szándékok mögött. Szerinte mondvacsinált problémákra is hivatkoznak a Ptk kritikusai, az Igazságügyi Minisztérium felé pedig így fogalmaz: „A helyettes államtitkár úr – nekem egykori tanítványom – ne üzengessen nekem. Én se üzengetek neki”. Nagyinterjúnk.
2016. január 22. 09:58
Az elmúlt egy év európai történéseinek hatására minden ország keresi azokat a jogalkotási lehetőségeket, amelyek hatékony kormányzati fellépést tesznek lehetővé válsághelyzetben. Interjú.
2016. január 4. 13:57
Nem vagyunk külön utasok, a britek is ebben gondolkodnak, abban, hogy át kell nézni Európa alapokmányait, és újat kell létrehozni, szentesíteni. Interjú.
2015. december 23. 09:05
A határozat például azzal az egyetlen indokkal tagadta meg a nyomozást a Nagy Imre-ügyben, hogy a per bírája egy 1989-es interjúban azt mondta, nem volt politikai befolyásolás a minisztérium részéről a bíróságok felé. Interjú.
2015. december 4. 12:08
Magyarország a szocializmusban mindenkit megfosztottak a magántulajdonától, majd az állami paternalizmussal az emberek egy részét leszoktatták arról is, hogy a saját vagyonukból, munkájukból éljenek meg. Úgynevezett bérmunka-társadalom jött létre.
BÜK-ügyek
2015. december 1. 14:00
Százmilliókért vásárolt CD-jogtárak; tízmilliókért felújított, de kihasználatlanul álló helyiségek és milliókért legyártott asztalok vannak a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, ahol a főkönyvelő cége havi több százezer forintért adott tanácsot, lényegében saját magának – állítja a Mandiner.jognak Papp Géza, aki főtitkárként tett feljelentést a kamara működése miatt. Interjúnk.
2015. november 25. 10:53
Az Alkotmánybíróság hatáskörei nemzetközi összehasonlításban még most is szélesnek mondhatók. Ami a „kormánybarátság” kritikáját illeti, az sem jogfilozófiai, sem alkotmányjogi szempontból nem értelmezhető.
„Bajkeverők”
2015. november 5. 08:45
„Nem érdekel, hogy csaltak-e vagy nem. Az érdekel, hogy még csak a lehetősége se fordulhasson elő a csalásnak.” Így foglalja össze álláspontjuk lényegét az Ügyvédi Összefogás egyik tagja. A Budapesti Ügyvédi Kamara tavalyi választásán az eddigi vezetőkkel szemben elinduló, s ezzel nagy vitákat kiváltó összefogás tagjai a Mandinernek elmondják: a kamarai tisztségviselők bérelt helynek tekintik a pozícióikat. Ugyanakkor nem személyekkel van bajuk, hanem a rendszerrel, amelyben sok ügyvéd fél a kamarájától. Szerintük mihamarabb meg kell ismételni a voksolást, hiszen az ügyvédség az igazságszolgáltatás része, ilyenformán nagyon is közügy, hogy mi folyik a kamarában. Nagyinterjúnk az egyesület három tagjával, B. Szabó Gáborral, Járai Gáborral és Buczkó Péterrel.
Nem lesz ex lex!
2015. október 20. 14:51
„Tényleg sokan vagyunk és talán a morális állapotok nem jobbak. De a tudásszint igen!” – vonja meg az ügyvédi világ fejleményeinek mérlegét Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Bár a bíróság megsemmisítette a BÜK választási határozatait, a szavazás eredményét még a felperesek sem kérdőjelezték meg – mondta a Mandiner.jognak Réti. A BÜK elnöke beszélt arról is, miért vásárolt a hétezer főt számláló kamara 23 ezer DVD-t, milyen belső hatalmi harcok zajlanak a háttérben, miért nem nyilvánosak az ügyvédi irodák számviteli beszámolói és miért emelkedik szerinte az ügyvédi színvonal. Interjúnk.
2015. július 20. 08:14
Felelőtlenség lenne előre kijelenteni azt, hogy a törvénymódosítás megsérti az állam alapjogvédelmi kötelezettségét, ugyanis a jelenlegi dokumentum önmagában nem jár ilyen következménnyel. Interjú.
AB
2015. július 13. 08:31
Én a józan ész pártján állok, meg főleg az emberek pártján, nem az absztrakt jogot védjük önmagáért – mondja Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság megváltozott filozófiájáról a Mandinernek. Az Alkotmánybíróság elnöke lapunknak elismeri: az erős cselekvési igényekre tekintettel nagyobb mozgásteret hagynak a kormánynak és a parlamentnek; ugyanakkor úgy látja: törvények beírása az Alaptörvénybe nem szerencsés, sőt, a jogállamiság ellen hat. Az AB elnöke a menekültek áradatáról, politikai holdudvarokról és „hobbijogvédőkről” is beszélt a Mandinernek. Interjúnk.

összesen: 58 db | 18 db/oldal

első vissza 1 2 3 4 következő utolsó