Meddig terjed a véleménnyilvánítás szabadsága?

„Mennyire érzed a jogszabályi környezet által fenyegetve a sajtószabadságot?

A fenyegetés szót ritkán szoktam használni, mert számomra annak súlya van. Egyedül a büntetőjog eszközét, illetve annak nem megfelelő szabályozását és alkalmazását tartom a sajtószabadságra közvetlenül fenyegetőnek. Egy konkrétum: a hatályos szabályok alapján a rágalmazás és becsületsértés esetén az újságíróra végrehajtandó szabadságvesztés büntetést is ki lehet szabni. Álláspontom szerint az teljesen mindegy, hogy a gyakorlatban erre nem igazán kerül sor, a szabadságvesztés kiszabásának lehetősége azonban mégis fenyegetőleg hat az újságíróra, tágabb értelemben pedig a sajtószabadságra. A nemzetközi emberi jogi trend egyébként a dekriminalizáció felé megy, ami azt jelenti, hogy az emberi méltóság és becsület védelmére nem a büntetőjog, hanem a polgári jog eszközei állnak rendelkezésre. Ez a hazai kontinentális jogrendszerünkben még hosszú ideig idealisztikus álomnak ¬tűnik, nem véletlen, hogy a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi tényállásának megszüntetése még csak meg sem fordult a jogalkotó fejében.

A jogszabályi környezetet és a jogalkalmazást szerintem együtt érdemes vizsgálni: egy viszonylag rossz vagy csak nem egyértelmű jogszabályi környezetben is lehet progresszív jogalkalmazással a sajtószabadságot és természetesen az emberi becsületet és jó hírnevet egyaránt tiszteletben tartó gyakorlatot kialakítani. Másrészről pedig a jogalkalmazók mozgástere egy bizonyos szint után korlátozott. A sajtó-helyreigazítás jelenlegi, a sajtószabadságot több ponton korlátozó szabályait mégsem írhatják felül a bírák. Itt a rendkívül rövid határidőkre, a sajtóra háruló valóságbizonyítási kötelezettségre, és a gyakran visszaélésszerű pereskedési gyakorlatra gondolok. (…)

Szerinted Magyarországon jelenleg vannak-e korlátai a véleménynyilvánítás szabadságának a bírósági fenyegetettségen kívül?

A sajtószabadságot természetesen számos jogon kívüli eszköz is befolyásolja. Komoly kutatások, írások jelennek meg a média szerkezetének átalakulásáról, a gazdasági érdekeltségekről, hirdetési piacról, a tulajdonviszonyok változásairól, valamint annak hatásairól a sajtószabadságra. Nem véletlen, hogy a médiáról folytatott diskurzus inkább ezekről a témákról szól, mint az általunk eddig tárgyalt jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekről.”