„A bank olyasmiért kért pénzt, amiért nem kérhetett volna, ezért ez az összeg visszajár. Törlesztőrészletről törlesztőrészletre át kell bogarászni az árfolyamkülönbségeket, aztán kitalálni, milyen módon számoljanak el a megkárosított ügyféllel. De mi tartott ezen ennyi ideig? Mit csinált évekig a pénzügyi felügyelet? Miért kellett az ügynek még az Európai Unió Bíróságát is megjárnia?
Káslerék cipőjében több százezer devizahiteles járhat. Számukra a mostani döntés automatikusan semmit sem jelent, de abban bízhatnak, hogy jogegységi határozatában – ez akár már június 16-án megszülethet – a Kúria a mostani ítélet szellemében határoz majd az árfolyamrés kérdésében. Ha így lesz, minden devizahiteles bizton számíthat rá, hogyha perre viszi a maga árfolyamréses szerződését, nyerni fog.
De több százezer ember mégsem mehet perre egyszerre, mert akkor biztosan megáll az élet az amúgy is túlterhelt bíróságokon. Az érintettek joggal várhatnák el, hogy a bankok, ha már egyszer olyasmiért kértek pénzt, amiért nem adtak cserébe semmit, elébe menjenek a folyamatoknak, és már most kijelentsék: amennyiben a Kúria úgy dönt, azonnal hozzálátnak a jogtalanul beszedett pénzek rendezéséhez – minden érintett ügyfelük esetében. Automatikusan, ahogy a pénzt is beszedték.”