A Bokros-csomag margójára

2015. szeptember 10. 09:37

A Bokros-csomag különlegessége, hogy – „salátatörvény” jellegéből adódóan – számos törvényt módosított, így egyszerre több élethelyzet megváltoztatására törekedett.

2015. szeptember 10. 09:37
Jádi Olivér
Ars Boni

Egy másik problémát is látnunk kell azonban a fenti helyzet elemzésével kapcsolatban. Azt is szükséges vizsgálnunk, hogy vajon a nyugdíj szolgálati járandósággá történő alakítása kirekeszti-e az adott csoportot az ellátásból. A jelenleg hatályos szabályozás ugyan megteremti annak a lehetőségét, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után ez a járandóság nyugdíjjá változzon, amíg azonban erre nem kerül sor, addig azok, akik korábban korkedvezményes nyugdíjra voltak jogosultak, most ki vannak zárva abból, így egy csoportot a nyugdíjellátásból kirekesztenek; igaz, csak meghatározott ideig. Az Alkotmánybíróság pedig rögzítette: »[a] jogbiztonság  megköveteli,  hogy  a  kialakított  rendszer valóban rendszerként  működjék, és az egyes részletszabályok önkényesen és  alkotmányosan  elfogadható  indok  nélkül se időlegesen, se  átmenetileg ne  rekesszék ki az ellátásból a rászorultak kisebb  vagy nagyobb csoportját«.

Ezzel összefüggésben azonban már ellentmondásosnak tekinthető a taláros testület érvelése és logikája. Hiszen a nyugdíjrendszerből kizárta az eddigi nyugdíjasok egy bizonyos csoportját, még ha ideiglenesen is. A fenti idézet alapján, amelyet az Alkotmánybíróság 1995-ben még magáénak tudott, ez az álláspont 2013-ra módosult. Egy újabb döntés értelmében ugyanis »[a] szerzett jogok tekintetében (…) az Alkotmánybíróság leszögezi azt is, hogy a korábbi jogcímen szerzett jogosulti váromány az új juttatás megállapításával nem szűnt meg. Egyrészt magát az új ellátást is a korábbi járulékfizetésre tekintettel állapította meg a törvény, másrészt pedig a váromány az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor (…) megvalósul«.

Azt a következtetést vonhatjuk le tehát, hogy az Alkotmánybíróság ma már nem tekinti a jogbiztonság részének azt, hogy ideiglenesen senkit ne lehessen a társadalombiztosítási ellátásból kiszorítani. Láthatjuk, hogy bár ugyanazokra az elvekre építenek a fent bemutatott juttatások tekintetében, húsz év elteltével ezek tartalmát már máshogyan értelmezi a testület. Teszi mindezt úgy, hogy egy 2012-es határozatában deklarálta, hogy a jogállami értékek megváltoztathatatlanok. Erre hívta fel a figyelmet a fent idézett 2013-mas határozathoz fűzött különvéleményében Dr. Lévay Miklós is.

Ahogyan a 45/2012. (XII. 29.) AB határozat is rögzítette: »[a]z alkotmányok tartalmi és eljárási mércéi és követelményei demokratikus jogállamban állandóak. A tartalmi és eljárási alkotmányos követelmények nem lehetnek alacsonyabbak az Alaptörvény időszakában, mint az Alkotmány(törvény) időszakában voltak. Az alkotmányos jogállam követelményei továbbra is és folyamatosan érvényesülő követelmények a jelenben és programok a jövőre nézve. Az alkotmányos jogállam konstans értékek, elvek és garanciák rendszere. Az alkotmányos jogállamban egyszer már elfogadott értékek, elvek, garanciák, követelmények szintjei nem csökkenhetnek, és azok érvényesülésének a megkövetelése sem veszíthet szigorából.« Ezek alapján szükséges lenne, hogy az Alkotmánybíróság a fent bemutatott jogok korlátozásának a jogállamisággal való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan iránymutatással szolgáljon, mert a határozatok alapján a szerzett jogok védelmét kikezdheti a mindenkori parlamenti többség akarata.

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy bár az Alkotmánybíróság gyakorlata a tekintetben töretlen, hogy hasonló kérdések elbírálásánál következetesen használja fel újra az évtizedes gyakorlata folytán kialakított jogelveket, ez azonban – mint láttuk – adott esetben csak formai egyezést jelent, tartalmilag ezek az elvek nem feltétlenül jelentik ugyanazt, amit 20 évvel ezelőtt jelentettek. Látnunk kell, hogy a közjó nem egy statikus jelenség, a társadalmi igények hosszabb távon változhatnak; ez a változás sem szabadna azonban, hogy azoknak a jogelveknek a halálát jelentse, amelyek több évtizedes alkotmánybírósági gyakorlat során kristályosodtak ki. Okkal merülhet tehát fel a kérdés: az államunk alapját képző elvek ilyen módon történő, gyors és jelentős változása összeegyeztethető-e a jogbiztonság követelményével? Elvárhatjuk-e az állampolgároktól, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak, ha maga a taláros testület sem tudja minden esetben következetesen értelmezni az egyes jogelveket?

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2015. szeptember 15. 22:03
Ez érdekes. De szinte csak szakmai eszmefuttatás. Nem készült ugyanebben a témában publicisztika is? Mert így senki sem olvassa el. Ha meg elolvasná, nem is értené. Vagy tervezik a kukorica-termelés és hazánk klímája közötti tudományosan felismert összefüggésről szóló valamilyen értekezés nyilvánosságra hozatalát is? Már alig várom.
Fakutya Vigyora
2015. szeptember 11. 16:47
Elvárhatjuk. El is várjuk.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!