Ombudsman: A döntéshozóknak mértéket kell tartaniuk

Az ombudsman szerint a kormánynak hozzá kellett kezdenie a nagy rendszerek, például az oktatás, az egészségügy vagy a nyugdíj átalakításához. Azonban a jogállam és annak egyes intézményei, így az ombudsman éppen arra hivatott, hogy a nagy átalakításokat, bevezetésük módját az alapjogok mércéjével vizsgálja, például a jogbiztonság, a megfelelő felkészülési idő vagy a szerzett jogok szempontjából.

„Nyilvánvalóan indokoltak azok a nagy horderejű változtatások, amelyek az államélet több területén zajlanak, de a döntéshozóknak mértéket kell tartaniuk” – szögezte le Szabó Máté.

A politika az előző kormányok hibái és a nemzetközi elvárások szorításában kénytelen döntéseket hozni. A rokkantnyugdíjazás például a rendszerváltást követő években a munkanélküliség „alternatívájaként” funkcionált, mára azonban vitán felül áll, hogy ez a rendszer már finanszírozhatatlan. A politika, a jogalkotás viszont a fenntartható rendszer kialakítására törekedve sem hagyhatja figyelmen kívül a jogbiztonság követelményeit. Az oktatásban hasonlóképpen elkerülhetetlenek a változások, de egy jogállammal szemben elemi követelmény a kiszámíthatóság és a jogbiztonság. Ennek azonban ellentmond, amikor felkészülési idő nélkül zúdítanak az érintettekre radikálisan új, azonnal életbe lépő szabályozásokat – fejtette ki Szabó Máté.

Hozzátette: amikor az ombudsman Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, valamilyen alapvető jogokkal kapcsolatos dilemmát próbál megragadni, felmutatni, mellyel megítélése szerint foglalkozni kell, mert az állampolgárok ezt igénylik, kérik.

„Az Ab döntése már nem nekem, hanem az állampolgároknak adott válasz” – mondta Szabó Máté, arra a kérdésre válaszolva, hogy a taláros testület ombudsmani indítványok alapján meghozott döntései a hivatal munkájának egyfajta értékmérőjét jelentik-e.