Devizahitel-szerződést tehet semmissé a Kúria

2013. június 23. 12:00

A Kúria várhatóan kedden dönt egy lakossági devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perben – közölte a legfelsőbb bírói fórum az MTI érdeklődésre.

2013. június 23. 12:00

A vitatott szerződés egy devizaalapú lakossági fogyasztói kölcsönszerződés. A szerződésben a hitel összegét és a tartozás összegét svájci frankban állapították meg, a kölcsön folyósítása és a törlesztő részletek megfizetése forintban történt. A kölcsön összegének megállapítása a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott devizavételi árfolyamon, míg a svájci frankban nyilvántartott kölcsön egyes törlesztő-részleteinek megállapítása az adott részlet esedékessége napját megelőző napon érvényes, a hitelezők által alkalmazott deviza-eladási árfolyamon történt. A szerződés nem rögzíti a pénzügyi intézmény által a teljes hiteldíj mutató (THM) kiszámításakor a felek által nem vitatottan figyelembe vett árfolyamrés mértékét.

Az ötmillió forintot el nem érő pertárgyértékű ügyben a felperes magánszemély a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól. Hivatkozott a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény megsértésére. Álláspontja szerint ugyanis az alperesek által alkalmazott árfolyamrést mint költséget tételesen fel kellett volna tüntetni a szerződésben, ez azonban nem történt meg, így a felperesek szerint a szerződés semmis. Az alperes pénzintézet a kereset elutasítását kérte az eljárásban. A per a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdődött 2012 februárjában, és a bíróság áprilisban elutasította a keresetet.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2012. decemberi jogerős közbenső ítélete azonban – a felperesi érveléssel összhangban – azt mondta ki: érvénytelen a felek között létrejött kölcsönszerződés, a felperes által hivatkozott törvényhelybe ütközik, mivel nem nevesített minden költséget, köztük az árfolyamrést. A másodfokú bíróság közbenső ítéletében az elsőfokú bíróságnak adott útmutatása szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság számukra kedvező ítéletének helybenhagyását kérték. Az alperes szerint a szerződésben nem kell meghatározni az árfolyamrés mértékét, mert az nem költség, a vételi és eladási árfolyam alkalmazása a folyósítandó kölcsön, illetve a törlesztendő kölcsön összegének kiszámítását teszi lehetővé. Másodlagosan a felülvizsgálati kérelem azt tartalmazza, hogy ha a Kúria a szerződést törvénysértőnek találná, ne az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezzen, mert az aránytalan jogkövetkezményt jelentene. A felperes a jogerős közbenső ítélet hatályban tartását kérte.

A Kúria felhívására az ügyben a legfőbb ügyész szakmai véleményt adott, amely szerint az árfolyamrés nem költség.

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
magnamater
2013. június 24. 11:01
A magyarországi antiszemitizmus ellen Vámos György tett a legtöbbet, mert elindította a harcot a devizahitel károsultak ügyében. Nem szabad lebénultan várni a végrehajtókat,be kell pörölni a hibás áruért a bankokat! Nem kell félni, a bankokat könnyebb lesz legyőzni, mint a tankokat! Nem fognak a bankok tönkremenni, eddig rettentő nagy haszonnal dolgoztak, -végső soron pénzt lehetséges nyomtatni!Amerikában is ezt csinálják/
Felebarát
2013. június 23. 16:27
tegyük fel mind semmis...engem a hogyan tovább... a bankok bedölnek, és viszik magukkal az országot is? a hitelező visszakapja a pénzét és visszaadja a lakást az elöző vevőnek?
Reeves
2013. június 23. 14:51
http://hitelesmagyar.com/
Reeves
2013. június 23. 14:48
Tessenek lapozgatni az EU irányelveit, majd alkalmazni azokat a honi jogban ! A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, olyan kógens rendelkezés, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse. A 93/13 irányelv által elérni kívánt védelem biztosítása érdekében a Bíróság már több esetben hangsúlyozta, hogy a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet csak a szerződő feleken kívüli, pozitív beavatkozás egyenlítheti ki. E megfontolás miatt mondta ki a Bíróság, hogy a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és a kereskedő közötti egyenlőtlen helyzetet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!