LMP: A földárak különbsége a legnagyobb baj

2014. május 14. 13:24

Meszerics szerint az olcsó földárak idevonzzák a spekulánsokat, ami majd fölviszi a földárakat, ezután a magyar vállalkozók pedig nem tudják majd megvenni.

2014. május 14. 13:24

Az LMP listavezetője kifejtette: nem az a baj, hogy ha egy dán biogazda szeretne itt földet vásárolni, hanem általában az, hogy nagyon nagy a különbség a magyar és a nyugat-európai földárak között. Ez pedig nem csak a gazdálkodókat, de a magyar földárak emelkedésében bízó spekulánsokat is ide vonzza.

Meszerics Tamás hozzátette: nem az a lényeg, hogy milyen nemzetiségű a tulajdonos, hanem hogy hogyan műveli, és az a helyi közösségek érdekeit szolgálja-e.

Hangsúlyozta: fontos lenne, hogy legyen egy tényleges földbirtokmaximum. Ezen kívül egy európai szintű nyilvántartás létrehozása is segítené a spekuláció kizárását.

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Berecskereki
2014. május 14. 17:12
Meszerics Tamás „a rendszerváltás időszakában belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, ahonnan 1995-ben lépett ki. Párttisztséget nem viselt. Tizenhárom évvel később vállalt aktívabb politikai szerepet: a Lehet Más a Politika alapításában vett részt. 2009 és 2010 között a párt országos választmányának titkára volt, ezt követően a párt más szervezeteiben tevékenykedett. 2013 márciusában ismét beválasztották az országos választmányába. Emellett publicisztikái jelentek meg több lapban (pl. Beszélő, Élet és Irodalom, Magyar Narancs). történész, politikus,” (wiki) és mindenhez ért. Különösen az agrárgazdasághoz.
kjkj945
2014. május 14. 16:02
""A mai napig használatos földminősítési értékszám, egységnyi területű föld, (például 1 katasztrális hold) tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója. Magyarországon az 1850-ben kiadott „Császári Pátens”, majd az 1875. évi VII. törvénycikk alapján bevezetett „első magyar hozadéki kataszter” lett az alapja a földek közötti különbségtételnek, és a föld minőségi mutatói megállapításának. 1900-ig forintban határozták meg a föld jövedelmezőségét, utána pedig aranykoronában. Ez a rendszer aranykorona-értékben fejezi ki a földek közötti minőségi különbségeket, és ezen érték alapján fizettek a földtulajdonosok adót. Az aranykorona-érték megállapításának alapja, hogy e hozadéki földadókataszteri rendszerben a különböző művelési ághoz tartozó és különböző minőségű földek hozadékát, illetve tiszta jövedelmét igyekeztek meghatározni. Az 1870-es évek óta jelentősen megváltoztak a mezőgazdasági és általában a gazdasági viszonyok, ezért az aranykoronaérték, mint tényleges jövedelemszint, elavult, de relatív értékszámként továbbra is használatban maradt. Magyarországon 1 hektár átlagos aranykoronaértéke 19.""
Ángyán Páván
2014. május 14. 15:38
Soros Tamás.
Akitlosz
2014. május 14. 15:26
Erről szól az EU. Magyarország gyarmatnak kell csak bele.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!