Trócsányi László szerint akkor jó egy közigazgatási bíróság, ha egyszerre van jelen benne a közigazgatási gyakorlat és a bírói gondolkodásmód.
Egy közigazgatási bíróság akkor jó, ha egyszerre van jelen benne a közigazgatási gyakorlat és a bírói gondolkodásmód – írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Figyelő csütörtökön megjelent számban.
A miniszter jelezte: a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény előkészítésénél az volt a céljuk, hogy – az ellenzéki pártok támogatásával – olyan „professzionális rendszer jöjjön létre, amely biztosítani tudja egyrészről a teljes körű bírói kontrollt a közigazgatás aktusai felett, másrészről az ítélkezés színvonala is javuljon”. Ennek része lett volna a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása is. Az ellenzéki pártok a többszöri egyeztetés ellenére azonban „politikai alapon” nem támogatták ez a javaslatot – vélekedett a miniszter, hozzátéve, hogy a kétharmados többség hiánya miatt a „megújulás (...) nem lehetett teljes körű”. A miniszter emlékeztetett, hogy Magyarországon a közigazgatási bíráskodásnak komoly előtörténete van: 1896 és 1949 között működött a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság, „amelyet a kommunista hatalom ellenségesnek ítélt meg, ezért azt megszüntette”.
Trócsányi László hangsúlyozta: a közigazgatási bíráskodás feltétele a „közigazgatási szakismerettel rendelkező közigazgatási bíró”. Megjegyezte, hogy a 20. század első felében sok olyan bíró dolgozott, aki korábban a közigazgatásban szerzett komoly tapasztalatot. Szerinte akkor jó egy közigazgatási bíróság, ha „abban egyszerre van jelen a közigazgatási gyakorlatban szerzett tudás, a közigazgatás működésének ismerete és a hagyományos bírói gondolkodásmód”. A miniszter több külföldi példát is hozott: Franciaországban a közigazgatási bírókat az államigazgatási főiskola egykori hallgatóiból toborozzák, valamint megkövetelik a közigazgatási joggyakorlatot. Utóbbi Ausztriában is szempont.
Magyarországon a közigazgatási bírák kiválasztása is a bírák kezében van – jelezte, kifejtve, hogy az álláspályázatok kiírása, az értékelés, a rangsor felállítása és a döntés is a bírósági szervezeten belül történik. „A bírói függetlenség sérelme fel sem merülhet ebben a folyamatban” – emelte ki. Trócsányi László szerint a kormányzat olyan pontrendszert szeretne bevezetni az Országos Bírósági Hivatal támogatásával, amely a közigazgatásban töltött joggyakorlatot, a közigazgatás-tudományban való jártasságot is megfelelően honorálja, mert a jelenlegi rendszer erre nem garancia. Miniszteri rendelettel fogják „ezt a hiátust pótolni”– jelezte. A miniszter azt is írta, hogy az ellenzéki pártok a bírói függetlenség felszámolását vizionálják, pártbíróságokkal fenyegetnek. Hangsúlyozta azonban, hogy sértő az egész magyar köztisztviselői karra nézve az az állítás, hogy a közigazgatásból érkezők nem lehetnek függetlenek.
(MTI)
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is megvan a véleménye.
A magyar családok egy liter üzemanyagért 60-80 forinttal többet fizetnek, mint egy éve.
A kormánypárt 50.000 aktivistája mindenkit megkeres ebben a kampányban.
Az az egy nyugtat meg, hogy a miniszterelnök most nem figyel rám igazán. Ő a silóban tartózkodik. Vagy a szigeten, ezt még tisztázni kell.
De hosszútávon ebből nem lehet országképviseletet csinálni – tette hozzá a frakcióvezető.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
