Alapjogokért Központ: Megelőző csapás lehet a népszavazás

Az Alapjogokért Központ üdvözli a miniszterelnök által bejelentett népszavazási kezdeményezést – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Szánthó Miklós, a szervezet igazgatója, hozzátéve, hogy mindenkit arra bíztatnak, vegyen részt majd a referendumon. Mint mondta, hosszú évek óta képviselik azt az álláspontot, hogy igent mondanak a gyermekvédelemre és nemet a gender-ideológiára. 

Szánthó emlékeztetett, hogy az Alapjogokért Központ hívta fel először a figyelmet arra, hogy az Isztambuli Egyezmény valójában nem a nők védelmére irányul, hanem a társadalmi nem, azaz a gender bevezetésére, elfogadására. Ez ma már több tagállamban meg is valósult. 

Az igazgató kifejtette: a migrációhoz hasonlóan most is egyszerre van szó világnézeti és szuverenitási vitáról. 

Szánthó szerint az Unió fokozza a nyomást, ennek jele a tegnap a hazánkról kiadott jogállamisági jelentés is. 

Mint mondta a népszavazási kezdeményezés azért is előremutató, mert egy megelőző csapás lehet ebben a küzdelemben, kimondva, hogy nálunk nem valósulhat meg az, ami már számos nyugat-európai országban igen. 

De a referendum egyben színvallásra kényszeríti majd a pártokat is, hiszen valahogy majd viszonyulniuk kell a kezdeményezéshez. Most majd meglátjuk, hogy a hazai politikai erők közül, kik állnak a gyermekek jogainak védelme oldalán és kik azok akik már ezt is feláldoznák a gender-propagandának és agymosásnak – fogalmazott az igazgató.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője arról beszélt, hogy a pedofil-ellenes törvény elleni támadások az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentik. 

Kovács az egyes uniós vezetők fenyegetőzéseire reagálva hangsúlyozta:

Ezek a brüsszeli politikusok politikai megfontolásból támadják hazánkat, méghozzá azért, hogy befolyásolják a jövő tavaszi országgyűlési választást. 

Mint kifejtette: az oktatás és a családügy nemzeti hatáskör, egyikbe sincs beleszólása az Európai Uniónak. Ennek ellenére olyan határjogi területeket találnak, amelyeket kicsit „megerőszakolva” beavatkozási lehetőséget kreálnak maguknak. Ennek egyik legsúlyosabb példája, hogy a pedofil bűnelkövetők személyes adathoz való joga felülírja azt a közérdeket, hogy nyilvánosságra kerüljön nevük és adataik. 

A jogállamisági jelentés kapcsán rámutatott: az Európai Bizottságnak és intézményeknek nincs jogi felhatalmazásuk arra sem, hogy a jelentés alapján a tagállamokkal szemben eljárjanak. Emellett a jogállamisági jelentéshez szintén nem lehet pénzügyi szankciókat csatolni – tette hozzá Kovács, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei jelentés megalkotásában is élen jártak a Nyílt Társadalom Alapítvány szervezetei, akik elküldték saját jelentéseiket a Bizottsághoz. 

A nyitóképen: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2021. július 14-én. (fotó:MTI/EPA/Stephanie Lecocq)