Gyárfás-per: a volt rádióalelnök emlékezete szerint Fenyő János pisztollyal jött tárgyalni

Csúcs László, a Magyar Rádió 1992-ben kinevezett egykori alelnökének meghallgatásával folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken Gyárfás Tamás büntetőpere, amelyben az ügyészség azzal vádolja a Nap TV volt tulajdonosát, hogy ő gyilkoltatta meg 1998-ban a VICO-birodalom vezérét, Fenyő Jánost. 

A volt rádióalelnököt az egyik vádpont kapcsán idézte be a bíróság, az ügyészség szerint ugyanis a két médiavállalkozó közötti konfliktus egyik kiindulópontja az RTV-újság kiadói joga körül a kilencvenes évek elején kipattant vita volt.

Ma már talán érthetetlennek tűnik, hogy miért volt fontos egy műsorújság kiadói jogának a megszerzése,

Az internet még gyerekcipőben járt, a lapnak pedig nem volt konkurenciája, így mindenki abból tájékozódott arról, mi megy majd a tévében.

A lap a Magyar Rádió tulajdonában volt, ám a kiadói jogokat egy ideig Gyárfásék birtokolták. A rádió vezetése azonban nem akarta meghosszabbítani a jogot, így azt Fenyőék kaparintották meg. Egyes vallomások szerint Gyárfás úgy adta el a jogokat Fenyőnek, hogy már tudta, nem hosszabbítják meg a szerződést. A vita abból fakadt, hogy Fenyőék mennyi ideig birtokolhatják a jogokat, de a vételár miatt is akadt nézeteltérés.

Ettől a konfliktustól kezdve a Fenyő tulajdonában álló Népszavában Gyárfást lejárató cikkek jelentek meg, bár a Nap TV egykori tulajdonosa ezeket nem tartja ma már lejáratásnak, ráadásul elmondása szerint nem sokkal ezután tisztázták is a nézeteltérést.

A ma meghallgatott Csúcs László azonban semmiféle kiadói jog körüli vitára, meghosszabbításra vagy adásvételre nem emlékezett a bíróságon, többször is határozottan állította, hogy Fenyő a tulajdonjogokat akarta minden áron megszerezni. A volt rádióelnök azonban hangsúlyozta, hogy állta a sarat, nem engedett a VICO-birodalom fejének.

Csúcs emlékezett egy személyes találkozóra, amikor a médiamogul az egyik munkatársával, valamint két nagydarab testőrrel látogatta őt meg a Magyar Rádió székházában. Ahogy Fenyő leült a székre,

– mondta Csúcs.

Ezzel együtt a volt rádióelnök azt vallotta, hogy fogalma sem volt, ki birtokolja a kiadói jogokat, azzal a rádió gazdasági hivatala foglalkozott.

Miután pedig tartotta magát állításához, a bíróság, az ügyészség és a védelem is vákuumban került, hiszen így lehetetlené vált a kiadói jogok körüli bonyodalmak tisztázása.

Csúcs előtt egyébként a bíróság még visszatért egy másik vádpontra, mégpedig a Nap-kelte című műsor gyártása körül kialakult ellentétre. Történt ugyanis, hogy 1995-ben a VICO megvásárolta a Nap-keltét gyártó Stáb Rt.-t. Ez olaj volt a tűzre, vita és pereskedés kezdődött, bár Gyárfás szerint ez az 1996-os választott bírósági döntéssel – amely a Nap TV javára döntött – le is zárult.

Az ügyben a bíróságra beidézett Born Ádámnak – aki Fenyő János médiabirodalmában dolgozott, ám 1996-ban Gyárfásék megkerülésével a Nap-kelte főszerkesztőjévé nevezték ki – nem is a vádponttal kapcsolatban tett vallomása volt érdekes, hanem a két médiavállalkozó kapcsolatáról tett állítása. Ahogy Born fogalmazott,

Az ügyben az elmúlt hónapokban szakértőket hallgatott meg a bíróság. A vád egyik alapján képező, a Farkasréti temetőben megtalált hangfelvételekről illetve azok manipuláltságáról szóló hang és nyelvészeti vélemény kapcsán éles szóváltások alakultak ki a védelem és a szakértők között. 

Ahogy júniusi cikkünkben már megírtuk, idén biztos nem lesz első fokú ítélet a perben. Az azóta lezajlott tárgyalások alapján pedig még inkább beigazolódni látszik, hogy messze még a per vége, a bíróság ugyanis lassan halad a több, mint félszáz tanú meghallgatásával.

A nyitóképen: Gyárfás Tamás nyilatkozik az újságíróknak 2018 április 20-án a bíróságon (Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd)