Az utódvédharcban is elbukott a börtönbiznisz

2022. március 19. 19:34

Nem járt sikerrel az elítéltek kártalanítását új szabályok közé helyező törvénymódosítást megtámadó Karsai Dániel, aki még 2020-ban támadta meg az Alkotmánybíróságon a jogszabály egyes rendelkezéseit. Az ügyvéd azt nehezményezte, hogy a törvény alapján ügyvédi letéti számlára nem utalhatók a raboknak megítélt kártérítési összegek. Egy összesítés szerint Karsai ügyvédi irodája az új szabályozás előtt rengeteg ilyen ügyet vitt. A BvOP lapunknak küldött tájékoztatása szerint a börtönférőhely-bővítési program eredményeképpen ma nincs olyan zárka, amely alapjául szolgálhatna a kártérítési pereknek.

Majdnem másfél évvel ezelőtt fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, amely véget vetett a börtönzsúfoltság kapcsán a rossz elhelyezési körülményekre alapozott kártérítési perhullámnak, amely már üzleti tevékenységgé nőtte ki magát.

A törvénymódosítás előtti években hazai elítéltek – erre szakosodott ügyvédek és egyes civil jogvédő szervezetek segítségével – 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen, amelytől

nagyjából tíz milliárd forintot pereltek ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának közreműködésével.

A strarsbourgi bíróság a végén már futószalagon ítélte meg a kártérítéseket, miközben az áldozatok és az ő hozzátartozóiknak a kártalanítására szinte semmi nem jutott.

Először Orbán Viktor miniszterelnök 2020 januári sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy véget vetnek ennek a folyamatnak, amely joggal váltottak ki a társadalom felháborodását. Ezek után márciusban leállították a kártalanítások kifizetését, a kormány pedig nekilátott egy új szabályozási rendszer kialakításának, amellyel párhuzamosan tovább folytatódott a büntetés-végrehajtási intézetek fejlesztése-bővítése. Ennek keretében több, mint háromezer új férőhelyet alakítottak ki a hazai börtönökben.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) kérdésünkre közölte: jelenleg egyetlen bv-intézetben sincs olyan zárka, amely zsúfolt lenne. Így a férőhely-bővítési projekt megvalósítása óta

a fogvatartottak nem nyújtottak be olyan kérelmet, mely megalapozottá tette volna a jogszabályban előírt élettér hiánya miatti kártalanítási összeg kifizetését.

Az Országgyűlés 2020 decemberében fogadta el a vonatkozó törvénymódosítást, amelynek alapvető célja, hogy az elítéltek helyett a bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek igényei kerüljenek az első helyre.

A módosítás alapján az elítélti kártalanításokból először az áldozati igényeket kell kielégíteni, majd az egyéb tartozásokat.

A kártalanítási összegeket nem lehet ügyvédi számlákra utalni,

azok fogvatartott elítéltek esetén kizárólag az elítéltek büntetés-végrehajtási intézetek által kezelt letéti számláira, szabadlábra helyezésüket követően pedig olyan fizetési számlára kerülhetnek.

Ez azonban sokaknak nem tetszett, így a Magyar Helsinki Bizottsággal és a TASZ-al együttműködő Karsai Dánielnek sem, akinek ügyvédi irodája egy összesítés szerint az élmezőnyben volt a magyar állammal szembeni perképviseletben.

Az Origo által 2020 januárjában leközölt táblázat szerint a kártérítési perekben az egyik élenjáró a nyíltan kormányellenes, a 2018-as választáson az ellenzék színeiben elinduló Magyar György ügyvédi irodája volt, amelynek a letéti számláján több, mint 544 millió forint landolt. Karsai Dániel ügyvédi irodája is előkelő helyen szerepelt a rangsorban, az ő letéti számlájukra több, mint 86 millió forint érkezett.

Az Igazságügyi Minisztérium akkor megerősítette, hogy az adatok valósak, ugyanakkor hozzátették: a tárca nem rendelkezik információval, hogy az elítélteknek kifizetett összegekből mekkora volt az ügyvédi munkadíj.

Karsai nem hagyta annyiban a dolgot és 2020-ban az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt,

beadványa pedig gyakorlatilag alátámasztotta, hogy mit is nehezményeznek igazán az ilyen perekkel is foglalkozó ügyvédek.

Alkotmányjogi panasza szerint azzal a jogalkotó szükségtelenül és aránytalanul avatkozott be a fogvatartott és az ügyvédi iroda közötti, a kártalanítási eljárásokban való jogi képviseletre és az azok részét képező ügyvédi letétre kötött szerződésekbe, ezáltal sértve az eljáró ügyvédek alkotmányos jogát.

Az AB azonban múlt héten elutasította az ügyvéd panaszát. Határozatában felhívta a figyelmet, hogy a jogalkotó a beavatkozást azért ítélte szükségesnek, mert a kártalanítások kifizetése miatt a szerződések változatlan tartalommal történő fenntartása a kártalanítás jogosultjainak lényeges jogos érdekét sértette. A jogalkotó általános társadalmi érdekből, a szerződéskötések után beállt körülményváltozások bekövetkezése miatt módosította a törvényt – tették hozzá.

A szabályozás ráadásul az Alkotmánybíróság szerint nem jár az indítványozó helyzetét elnehezítő hátránnyal.

Az új szabályok biztosítják a megítélt kártalanítás kifizetését, csak a korábbi szabályozástól részben eltérően határozzák meg, hogy a kártalanításként megállapított összeg folyósítása milyen módon történhet. Ez a szabályozás az indítványozó által kötött szerződéses jogviszonyokban az indítványozó vonatkozásában hátrányos jogkövetkezményt nem idéz elő, és a szerződések egyéb kikötéseit nem érinti – szögezte le határozatában az Alkotmánybíróság.

Nyitókép: A kiskunhalasi börtön egyik folyosója. (MTI/Rosta Tibor)